Solymászat és jóga került az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára

Az ENSZ Nevelésügyi, Akadémiai és Kulturális Szervezete (UNESCO) felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára a német, az olasz, a kazah, a pakisztáni és a portugál solymászat hagyományát, az indiai jógát, az iraki Khidr Elias ünnepi lakomát, a szaúd-arábiai almezmar és a kazah kuresi gyakorlatát.

Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága a csíksomlyói búcsút, amelyet román kulturális miniszterként Kelemen Hunor terjesztett fel első alkalommal 2012 márciusában, majd 2014-ben is, elutasították, az RMDSZ-elnök nyilatkozata szerint azért, mert az aktuális román kormány érthetetlen módon nem tartotta fenn a jelölést.

Bővült a hagyományos solymászat országainak száma

A testület döntése értelmében a reprezentatív listán eddig 13 országgal (Belgium, Csehország, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Katar, Mongólia, Marokkó, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szíria, Magyarország és Ausztria) szereplő solymászat, mint élő emberi örökség tételei közé most csatlakozott a német, az olasz, a kazah, a pakisztáni és a portugál solymászat hagyománya.

Az eredendően táplálékszerzést szolgáló solymászat gyakorlata napjainkban már sokkal inkább a hagyományőrzéssel, a kulturális örökségvédelemmel és a közösségi szerepvállalással van összefüggésben. A solymászok tanítják, reptetik és tenyésztik madaraikat, amelyekkel szoros kapcsolatot formálnak ki, és legfőbb védelmezőikké válnak.

A solymászatot nemzetközileg hatvan országban űzik és bár akadhatnak némely különbségek, a módszerek mindenhol azonosak. A solymászok csapatban gyakorolnak. Akadnak köztük, akik heteken keresztül úton vannak, és esténként történetekkel mulattatják hallgatóságukat. Ez a szokás családon belül öröklődik, az ifjabbak tanonckodás révén vagy klubokban, iskolákban tanulják el.

UNESCO emberiség szellemi kulturális öröksége – indiai jóga

UNESCO emberiség szellemi kulturális öröksége – indiai jóga

Az indiai jóga

Az ősi indiai jóga hátterében álló filozófia nagyfokú hatással van az indiai társadalomra, az egészségtől és orvoslástól kezdve az oktatásig és a művészetekig. A gyakorlat, amely az elme, a test és a lélek összehangolása révén törekszik a mentális, spirituális és fizikai jólét javítására, eltérő pózokat, meditációt, kontrollált lélegzést, némely szavak ismételgetését és másfajta technikákat foglal magába. A szokásoknak megfelelően mesterektől eltanulható tudást, napjainkban már jóga ásramokban, oktatási- és közösségi központokban is el lehet sajátítani.

UNESCO emberiség szellemi kulturális öröksége – iraki Khidr Elias ünnepi lakoma

UNESCO emberiség szellemi kulturális öröksége – iraki Khidr Elias ünnepi lakoma

Az iraki Khidr Elias ünnepi lakoma

Az Irakban élő közösségek a februári hónapokban leróják tiszteletüket al-Khidr mitológiai alak előtt, akiről úgy tartják, hogy teljesíti a hívek kívánságait, különösen, ha azok tényleg rászorulnak. A tradicionális öltözéket viselő családok egy szent hegyen gyűlnek össze, rendkívüli fogásokat esznek, eljárnak egy közkedvelt táncot (dabkka), vagy ajándékokat visznek a Tigris folyóhoz, ahol fogadalmakat tesznek kívánságaik teljesülésének hiszemében, és gyertyákat úsztatnak le a vízen. A kulturális gyakorlat, amelyik lehetőséget nyújt a társadalmi összetartásra, a családon belül és az iskolák révén öröklődik tovább.

UNESCO emberiség szellemi kulturális öröksége – szaúd-arábiai almezmar

UNESCO emberiség szellemi kulturális öröksége – szaúd-arábiai almezmar

A szaúd-arábiai almezmar

Az almezmar Szaúd-Arábia Hijazi közösségének tradicionális gyakorlata, amelyet családi és nemzeti ünnepekkor adnak elő. A résztvevő férfiak, akinek száma akár a százat is elérheti, két sorban állnak fel egymással szemben, tapsolnak és dalokat kántálnak a bátorságról és a szerelemről. A háttérben dobok szólnak és a férfiak kettesével kiállnak társaik elé, kezükben hatalmas botokat forgatva. Az előadó-művészeti társulatoktól vagy hagyományőrző központokban eltanulható gyakorlat a közösség kollektív emlékezetének része.

UNESCO emberiség szellemi kulturális öröksége – kazah kuresi gyakorlat

UNESCO emberiség szellemi kulturális öröksége – kazah kuresi gyakorlat

A kazah kuresi gyakorlat

A kuresi egy szokásos kazahsztáni birkózási forma, amelyet a helyi közösségek elemei űznek, és a cél, hogy a birkózók egyike hozzáérintse a talajhoz az ellenfele vállát. A régmúltban edzők készítették fel a fiúkat a helyi versenyekre, napjainkban már a kuresi nemzeti sport, amelyet férfiak és nők is űznek, ráadásul az internacionális megmérettetéseket a világ több országában közvetítik. A közösségek közti toleranciát, jóindulatot és szolidaritást erősítő gyakorlatot mestertanfolyamokon és sportklubokban lehet elsajátítani.

A testület a kubai rumbát, a dominikai merenguét, a nagyszámú közép- és dél-ázsiai ország által március 21-én tartott szokásos újévi ünnepet, a novruzt, a kínai szoláris naptárat, a bangladesi Mangal Sobhajatra fesztivált, a belga sörkultúrát, az etiópiai oromo törzs demokratikus társadalmi-politikai rendszerét, a valenciai Las Fallas fesztivált vette fel a szellemi kulturális örökség listájára.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.