a Fidesz programrol…

#239683 Hozzászólás

Csaba44
Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

a Fidesz programrol…

A Fidesz kormányprogramja és kampánya egyetlen kulcsüzenetre épül; eszerint ma Magyarországon a munkanélküliség a legnagyobb probléma, ezért a tb-járulék radikális, 30 százalékos csökkentésén keresztül 500 ezer új munkahelyet, teljes foglalkoztatottságot ígérnek. Az ambiciózus vállalást a politikai ellenfeleken túl a gazdasági elemzõk is kétkedve fogadták, a Fidesz politikusai viszont hónapok óta bizonygatják; a cél reális és tartható, mert egyetlen százalékos tb-csökkentés 19 ezer új munkahelyet teremt. A sokat hallott gazdasági számítás forrásaként – a Fidesz gazdaságpolitikáját mintegy hitelesítendõ – Deutsch-Für Tamás és Áder János is egy, a Közgazdasági Szemle 2004. áprilisi számában megjelent tanulmányt említett többször, amely állításuk szerint kimondja a vitatott összefüggést.
A szakfolyóirat hivatkozott számát átböngészve azonban nem találtuk benne az “1% tb-csökkenés = 19 ezer új munkahely” képletet, ezért megkerestük a Fidesz sajtóosztályát; hogy biztos errõl a lapszámról van-e szó, vagy esetleg rossz helyen kutakodunk. Mi ugyanis csak egy olyan elemzésre leltünk ebben a tárgykörben, amely a Fidesz-kormány által bevezetett 2001-es minimálbér-emelés negatív foglalkoztatási hatásairól értekezik. Hamarosan meg is érkezett a válasz: az említett lapszámban egy Kertesi Gábor és Köllõ János által írt, “A 2001. évi minimálbér-emelés foglalkoztatási következményei” címet viselõ cikkre utalnak visszatérõ módon a Fidesz politikusai – vagyis arra, amelyre mi is gyanakodtunk. Hozzátették: a képlet ebben a formában valóban nem szerepel az írásban, hiába is keresnénk, a Fidesz közgazdászai szerint viszont az ott szereplõ modellszámításokból igenis levezethetõ, mivel szimmetrikus a rugalmassági együttható. Megkerestük hát a szerzõpárost, amelynek nevében Köllõ János nyilatkozott. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontjának tudományos fõmunkatársa elmondta: sosem vett részt semmilyen formában a Fidesz gazdaságpolitikájának kidolgozásában, és több helyütt is tiltakozott már az ellen, hogy (Kertesi mellett) rá hivatkozva érvelnek az ellenzéki munkahely-teremtési program mellett. (A Figyelõ-Net-en és egy HVG-nek írt olvasói levélben próbált a közelmúltban elhatárolódni a neki tulajdonított tézistõl.) “Tanulmányomból efféle következtetés nem vonható le. A cikk arra tett vállalati, tehát nem makro-, hanem mikroszintû becslést, hogy miként alakul a létszám ott, ahol a minimálbér-emelés növelte az átlagbért. Makroszinten a kérdés másképp vetõdik fel. Úgy, hogy vajon növeli-e és menynyivel a járulékcsökkentés a keresletet a jelenleg munka nélkül lévõk iránt.”

Köllõ szerint 2004-es megállapításainak továbbgondolása, kiterjesztése és megfordítása téves kiindulópontokon alapul. “Már önmagában az sem törvényszerû, hogy 30 százalékos járulékcsökkentés esetén 10 százalékkal lejjebb menne a munkaköltség, hisz sok egyéb hatása is lehet egy ilyen radikális lépésnek. Például alkalmazotti alkudozás kezdõdhet az így keletkezõ vállalati többletjövedelemrõl, ami emeli a nettó béreket. Ráadásul a magyar gazdaság nem kizárólag a versenyszférából áll; ha csökken a tb-járulék, csökkennek a költségvetési bevételek is, tehát éppen hogy kevésbé lesz tartható a jelenlegi költségvetési foglalkoztatási szint. Mi egyensúlyközeli kis elmozdulásokat néztünk, nem radikális beavatkozások várható hatásait elemeztük. Ahhoz, hogy megalapozott becsléseket tehessünk ilyen esetre, szükség volna egy sok évtizedet átölelõ adatsorra, benne járulékcsökkentések és -emelések sorával és azok következményeivel. Végezetül, ha egy százalék munkaköltség-csökkenés esetleg 0,3 százalékkal növelné is a munkaerõ-keresletet, abból sem következik, hogy egy 10 százalékos csökkentés 3 százalékkal növelné. Ezek ugyanis nem lineáris összefüggések. Úgy lehetne szemléltetni ezt, hogy ha megeszem napi egy krémest, annak kiszámítható a tömegnövelõ hatása, de ha napi 80 krémest eszem, akkor már egészen más fog történni.”