Beszámoló folytatása

#55541 Hozzászólás

Juliu

Beszámoló folytatása

A pagodákat meg lehet látogatni biciklivel is, de csak edzett kerékpárosoknak ajánlom. Meleg van, poros, göröngyös úton lehet haladni és elég nagyok a távolságok, könnyû eltévedni, (habár segítség mindig akad). gazos a környezet.
A leglátogatottabb pagodák környékén rengeteg az árus. Ha leálsz velük alkudni, nagyon nehéz tölük szabadulni. Jönök utánad kerékpárral. Kétségtelen nagyon alkuképesek, rendesen lehet velük alkudni. Hamar megtudod azt az árat, amiért õ hajlandó eladni valamit. Ha nem tudtok megegyezni, jön utánad kerékpárral és akkor már azt az árat mondja, ami alá õ nem hajlandó menni. Ha egytõl veszel valamit mindjárt ott terem 4-5 másik, nehéz tölük szabadulni. Egész kisgyerekek (3-4 éves) is árulnak képeslapot. Alig tud még beszélni szegény, de már árul (nyilván arra számítanak, hogy sokan megsajnálják) szegény.
Ha veszel valami ruhanemût, minden egyes darabot jól nézzél meg. Nem biztos, hogy azt adják oda, amit mutogatnak.
Sajnos a naplementét nem láttuk, mert be volt borulva, de nem esett.
A monszunnal nem volt különösebb problémánk. Yangunban esett, de azon kívül gyakorlatilag nyoma sem volt az esenõk. Száraz, meleg idõ volt. Néha beborult, néha esett is minimális esõ, de ez egyáltalán nem befolyásolta a programjainkat. A nap végén meghívtuk a kocsist vacsorára, de akárhogy próbálkoztunk, nem jött be velünk az étterembe. A 10 dolláron felül adtunk neki 3000 Kyat-t, azt hiszem kölcsönösen meg voltunk elégedve egymással.
A következõ nap elmentünk a Mount Popá-ra taxival. 25 USD volt a taxi. Elég messze van Bagan-tól a hegy, ez egy egésznapos program. Odafelé megáltunk egy pálmaligetnél (fekete pálmák), ahol az itt szokásos fészer alatt kókusz pálinkát fõztek (lehetett vásárolni is), meg valami süteményt sütöttek. Nem vettünk semmit, de adtunk ajándékot. Az ajándék általában nõi szépítkezõszerek ill. golyóstól volt. (ezeket vittünk magunkkal direkt ajándékozás céljából) A Mount Popa egy hatalmas szikla (hegy) aminek a tetején egy nagy pagoda és buddha szobrok vannak. Csak lépcsõn lehet megközelíteni, mezitlább. Nem vészesen magas, de a lépcsõzés kifárasztja az embert. A hegyen felfelé szabadon élõ majmok szórakoztatják az utazót. Nagyon szemtelenek, ha meglátnak valaki kezében valami ennivalót, rácsapnak. Látszik, hogy hozzá vannak szokva a túristákhoz. A lépcsõkön felfelé fiatal srácok fognak valami seprûfélét és mikor közeledsz feléjük gyorsan elkezdenek söpörni. Mikor odaérsz megtámadnak, hogy adjál valamennyi adományt a lékpcsõk tisztántartásához. Elõször bevettük a dolgot, de tulaldonképpen ez a lenyúlás egy formája. Egyáltalán nem takarítanak (csak azon a 3 méteren, ahol ácsorognak). Természetesen itt is árusok sokasága kinálja a portékáját. A hegy lábánál az elengedhetelen piac. Érdekes volt taxival az út, kisebb-nagyobb településeken mentünk át, megáltunk fényképezni ill. valamelyik faluban a gyümölcspiacon vásárolni. Jóval olcsóbb volt a gyümölcs, mint a városban. Este elmentünk egy olyan étterembe vacsorázni, ahol bábszínház volt. Burmában nagyon szeretik a bábszínházat, szinte mindenütt találkozni velük. A fõszereplõ rendszerint Zagywi, (ejtsd: zagyi)a burmai népi hõs, aki nagyon jól lovagol, repülni tud, segít a szegényeken, szereti a lányokat, a gyümölcsöket lányokká változtatja és ha megunja õket akkor visszaváltoztatja õket gyümölccsé. Ilyen Zagywi bábut mindenütt árulnak Burmában. Mi is nagyon megszerettük, vettünk egyett 5 dollárért Yangonban. Azóta a lakásunkban köszönti a vendégeket. Az étterembe lovaskocsival mentünk,de elõbb a kocsis elvitt minket megint a naplementéhez. Itt találkoztunk az elõzõnapi kocsissal, aki elmesélése szerint jó üzletet csinált két amerikai turista fuvarozásával. (Bárhova megyünk a világba, szegény amerikai túristákat mindenütt hülyének nézik és jól lehúzzák õket). Visszafelé megmakacsolta a ló magát és nem ment egy lépést sem. Nem tudtuk eldönteni, hogy a halálán van e vagy csak egyszerûen megmakacsolta magát. Összecsödûltek a kocsisok, tolták a kocsit, minket nem engedtek leszállni. Csak nem ment a ló (ránézésre nem volt rosszabb állapotban mint a többi ló, de egyik sem volt egy lótáp reklám), végül leszáltunk és jött értünk egy másik kocsi. Az egész esti kocsikázásért 4000 Kyat-t fizettünk.
Este vettünk egy üveg jéghideg vizet a recepción. Érdekes a víz a 4 csillagos szállodában jéghidegen ugyanannyiba kerül, mint az utcán egy poros üzletben melegen. Ez így volt egész Burmában. A recepción megkaptuk a feleségem szandálját készen. Elõzõ nap adtuk le javítani mert elszakadt. 300 Kyat-t fizettünk érte és máig kitünõ állapotban van. Hazafelé elszakadt a másik, szinte ugyanott mint az elõzõ. Itthon a suszter azt mondta, javíthatatlan, dobjuk el.
Másnap korán reggel repülõvel mentünk Mandalay-ba. Jött értünk taxi (5000 Kyat), simán ment minden. A repülõ teljesen biztonságosnak tünt, semmiféle olyan körülmény nem fordult elõ, ami alapján azt mondhatnám, hogy nem ajánlom. Teljes biztonságban éreztük magunkat. A repülõtéri ellenõrzés nem olyan szigorú, mint más országokban, de a látszatra adnak. Félóra alatt Mandalay-ban voltunk. Meg lehet tenni a Bagan-Mandalay távolságot hajóval. Kb. egy nap, az árat nem tudom, de nem lehet nagyon drága. Ismerõseink hajóval mentek.
Mandalay-ban a Royal City Hotel-ban laktunk ( 4 éjszaka). Mindenkinek nagyon tudom ajánlani. 16 USD-t fizettünk a kétágyas szobáért, reggelivel. Burmában a szobaárban mindig benne volt az árban a reggeli is. A reggeli tojás különbözõ formában, vaj, (nem ettünk soha)dzsem, többféle gyümölcs, kenyér, tea, kávé. Mindenütt bõséges volt a reggeli. Keményen alkudtunk, majdnem otthagytuk a szállodát megegyezés hiányában. Végül is 16 dollárban megegyeztünk. Nagy hiba lett volna otthagyni. Ez egy 4 csillagos, miden kényelemmel ellátott szálloda (csak úszómedence nincs), szuper udvarias személyzettel. Mindig, mindenben a rendelkezésedre állnak, tanácsot adnak stb. Közvetlen utánunk jött két középkorú amerikai hölgy, õk 28 dollár/fõ áron kapták ugyanezt a szobát. Az igazgatónõ megis kért minket, hogy az árról ne mondjunk senkinek semmit. (Természetesen így tettünk).
Ez a szálloda a világ bármelyik városában megállná a helyét. A belvárosban található, könnyen elérhetõ, csak jót tudok róla mondani. Be van kamerázva, kamerán keresztül látták, hogy kimentünk az emeleti teraszra, utánunk jöttek, hogy rendben van e minden, nincs e valami kivánságunk.
Sajnos fel kell függesztenem a beszámolót, folyt. köv.