elárulok egy titkot…

#437084 Hozzászólás

unalmas

elárulok egy titkot…

én sosem beszélem ki a páromat sehol sem (!), mert ez számomra magánügy, és nincs olyan rossz szokása vagy dolgai, ami zavarna, ha lesz az is a kettõnk dolga lesz, nem tökéletes õ sem ahogy én sem, ezt el kell tudni fogadni, de nincsenek kételyeim és nem vagyok bizalmatlan sem.
DE nem mindenki van ezzel így, most akkor törjünk felette pálcát?! Voltak kérdései, kételyei, dolgok amiket nem ért, úgy gondoltam, talán segít az amirõl tudok és megosztok vele. Mi vagy te pszihológus???
Képzeld, nem általánosítok mivel ÕT ismerem, 25 éve!!!, és tudom mirõl beszélek vele kapcsolatban, de Te nem.
Az az általánosítás, ha mindekirõl ezt állítanám, vagy nem??? Ez a magyar színvonal, belekotyogok valamibe de fogalmam sincs mirõl van szó. És akkor te is általánosítasz, mivel te eldöntötted és tudod mit hiszünk vagy hisz mindenki, aki hasonló helyzetben van. Szóval ha én is akkor te is…
Tündi-bündi, olvasd el mégegyszer, 1 emberrõl beszéltem.
Arra céloztam ezzel a sztorival, hogy a legtöbb ember látatlanul és ismeretlenül mennyire könnyen képes ítélkezni mások felett, és eldönteni hogy milyen ember. Ismerõs?
Megkellene végre érteni, hogy nincs két egyforma ember, egyforma gondolkodásmód és egyforma eset sem!
Másfelõl általános dolgokról beszélgetünk, nem akarom sem bíztatni sem nem lebeszélni, NINCS JOGOM HOZZÁ! De ettõl még megoszthatjuk egymással a gondolatainkat, aztán mindenki eldöntheti, mi tetszik és mi nem. Vagy mégsem?! Drága doktor nõ (lány vagy, ugye?) tessék ezt nekünk megengedni!
Én szívesen elolvasom más tapasztalatait, élményeit (kérlek ozd meg velem, ha ugyanezzel a fiúval ugyanígy jártál mint õ, akkor megértem miért van ez az indulat és kioktatás) és megosztom az enyéimet is normális kereteken belül, egy bizonyos pontig. Én mindig meghúzom a határt, kivel meddig és mennyit, de mindenkinél máshol van ez a határ.
Van akinek ez kell, valakivel megbeszélni a dolgokat, talán ettõl könnyebb lesz megérteni, vagy csak egyszerûen jól esik, néha könnyebb egy idegennel, de ez nem BÛN.
Csak egyvalamit nem értek, miért bántja ez az egész ennyire a szemedet? Ez az Õ problémája, az õ élete, nem a miénk, és neki is kell megoldnaia így vagy úgy. Ezért így felhúzod magad?! Hihetetlen…
Csak úgy árad az indulat belõled vagy mi, nagy gondok lehetnek körülötted… vagy ez csak úgy spontán jön? netán neked nem jött össze valami és most haragban vagy az egész világgal? A hibáiból tanul az ember… mi is.
Köszönöm kedves helyreigazításaidat, én nélküled is tudok mérlegelni
Ébresztõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõ!