Elvegyülés

#384275 Hozzászólás

Dúvad

Elvegyülés

Köszönöm a hasznos infókat. Az elvegyüléssel nem lesz problémám szerintem, mert van bennem némi keleti vérvonal (úgy értem volt egy török õsöm), és ez eddig mindig kiválóan bejött keleten.
Inkább ami érdekes, hogy hogy a büdös fenébe sikerül akárcsak bringával is tartani az inkognitót, hiszen azért egy nagyobb hátizsák, vagy egy felpakolt bringa mindenképp látványos dolog, fõleg a milíciának fog szemet szúrni. Az viszont tényleg probléma, hogy a helyiek nem szállásolhatnak el, így a kapcsolat kialakítása is nehezebb lesz. Bár nem feltétlen akadály – jut eszembe Erdély a Csau-idõben – mindig vannak renegát helyiek.
Hassan: nem akarsz írni egy pár mondatot errõl a sztoriról, hogy hogyan és miért kapcsoltak le és utasítottak ki? Szerintem mindenképp tanulságos lenne.
A települések rombolásáról meg eszembe jut a magyar 150-es ’60-as évek. Egyszer láttam egy képeslapot egy faluról (pontosan Észak-hevesben Fedémes faluról). A képeslap két képbõl állt. 1. kép: “Településünk az ’50-es években” cím alatt egy egységes utcakép gyönyörû tornácos házakkal, patakkal, a patakparton fûzfákkal. 2. kép: “népünk szocialista építõmunkája a ’60-as években” – vagy valami ilyesmi. Alatta: ocsmány kockaházak, a patak mély betonozott árokban. Hát igen, a tanácselnök nem volt építész, de õ volt a tanácselnök. Kína vezetõi sem építészek, se nem történészek, se nem jó ízléssel megáldott emberek, de õk a vezetõk, akiknek a modern követendõ példa az USA nagyvárosai. (de beszélhetünk amajdnem megvalósult magyar kormányzati negyed csodás terveirõl is – de inkább hagyjuk). A jó ízlés és a hatalom nem feltétlen jár együtt. De inkább ne is kanyarodjunk el az eredeti émától, mert messzire vinne.
Az lenne a kérdésem még, hogy a milícia mennyire van jelen a településeken és a vidéken?