Gábornak

#123290 Hozzászólás

Jani haverja

Gábornak

Tudomásom szerint vérbosszú már csak az északi hegyekben van, -ha még van – ott viszont nem jártam. Ahhoz viszont, hogy folklórt találj, szinte le sem kell menni a fõutakról, mivel Albániában rengeteg a kis falu, ahol még hagyományosan élnek az emberek.

Ahol mi voltunk az Ohridi tó partján – egy Lin nevû faluban – ott a miniszálloda egyik fele a tóra nézett, a szállodát viszont a “fõtérrõl” lehetett megközelíteni, itt is parkoltam. Namost ezen a fõtéren keresztül hajtják este befele a birkákat, kecskéket, teheneket, szamarakat a helyiek, és a hotel kocsmájában iszik is mindenki egy rakit. Én érkezésünk estéjén rengeteg helyivel összehaverkodtam, a szálloda (Hotel-Bar-Restorant Leza) három tulaja közül az egyik tudott valamennyit angolul, õ fordított. Volt ott népviseletbe öltözött öregember (õ szamárháton érkezett), valamint a legújabb divat szerint öltözött fiatalok, akik a Pogradecbe tartó iránytaxit várták, mert be akartak menni disco-ba (péntek volt). A kocsmában albán könnyûzene szólt, nekünk nagyon bejött, amikor hazafelé indultunk, meg is kaptuk a tulajoktól a CD-t ajándékba. Vettünk egyébként Sarandában albán népdalválogatást is, de az nagyon nehezen emészthetõ zene (szerintünk), egyszer érdemes meghallgatni, de nem az lesz a kedvenc CD-m. A hotel egyébként tûrhetõ tisztaságú – na azért a Sarandai jobb volt -, legyek vannak, de nem több, mint egy átlag magyar faluban, ahol állatokat tartanak. Egyébként is 16 Euro/szoba árért mit kapsz máshol Európában. Áram, mint a mesében, hol volt, hol nem volt. Ez egyébként egész Albániára jellemzõ, kivéve a tengerpart, mert ott a turisták miatt szinte mindig van áram. Ha nem volt áram, akkor generátorról szólt a zene. Odafele találomra mentünk ebbe a szállodába, így – mivel nem volt éppen áram, és a generátor nem bírta volna el a bojlert – nem volt melegvizünk. Visszafelére már bejelentkezve érkeztünk, így a tulajok elõre bekapcsolták a szobánkban a bojlert, és az felfûtõdött, amikor éppen volt áram. Minden fürdõszobához külön bojler van takarékosságból.

Itt Lin-ben olyan 2200 éves (ie.II. századi) mozaikot láttam, amit a régészeken kívül nem sok élõ ember látott, ugyanis még nem fejezték be a feltárását, és le van zárva a környék. Az UNESCO-tól valaki a szálloda tulajokat bízta meg az õrzésével, õk meg mutogatják a náluk megszálló turistáknak. (Na nem pénzért, INGYEN!) Az egyik tulaj fia kivitt minket a tóra csónakázni, szintén ingyen.

Ami számomra felejthetetlen volt, az a Korca-Erseke-Leskovik-Permet út. Gyönyörû hegyek, vízesés, patakok, szakadékok, stb. Az út talán még keskenyebb, és kanyargósabb, mint a riviérán, tériszonyosoknak nem ajánlott. Ha nem a kétéves kisfiammal lettünk volna, biztosan megálltunk volna egy napra egy kicsit túrázni, van ott egy nemzeti park is, meg néhány minihotel. Útközben kis falvak, kedves emberek, forgalom kicsi, azaz alig találkozol szembejövõvel. Ezért egysávos az út. Na majd legközelebb, ha egyszer nagyobb lesz a gyerek.

Egyébként a riviérán végigvezetõ úton is vannak apró falvak, ahova még nagyon kicsit ért el csak a turizmus szele. Az úton ugyanúgy birkák, kecskék, tehenek, szamarak, és a pásztor békésen integet, ha beszélgetni akarsz vele, mindent megpróbál elmagyarázni kézzel-lábbal, több-kevesebb eredménnyel.

Ha bármi kérdésed van, szívesen válaszolok, szálloda tel számot, ha kell írok priviben.