Hahó!

#182972 Hozzászólás

Apaszive
Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

Hahó!

Örömmel olvastam Évi beszámolóját, és jó érzés, hogy Õ és a barátnõje megtalálta a számítását a Co-Op üzletben. Nekünk nem volt ilyen szerencsénk, nagy csalódás volt Skócia elsõ nekiszaladásra, de így lassan három hónap után gyógyulnak a sebek talán egyszer visszahúz a szív a szoknyás férfiak földjére. Jelenleg lent vagyunk délen (a sziget másik vége) Surrey-ban, London és a csatorna között félúton. Dolgozunk mindketten (én és a feleségem), bár mostanság, így január és az év elején kicsit “lusta” a munkaerõ piac és a nõk kevésbé kapnak most állást, de majd csak beindul az élet az új esztendõben. A csirkegyárat ott hagytuk, nem a mi esetünk. Minimálbér, igen kemény szalagmunka olykor túlkapásokkal teli Team Leader vezetésével.Viszont ott az angol nyelvtudással nem volt gond, mivel kizárólag lengyel, let, litván, észt munkások vannak. Angol csak középvezetõtõl felfelé. Itt lent délen viszont nem igazán ismerik a minimálbér fogalmát, nem is láttam álláshírdetést ami csak ennyit fizetett volna. Viszont a lakásárak az égben vannak. Kezdetben Gatwick repülõtér mellett dolgoztam a “Parcel Force”-nál, majd a jelenlegi italraktár következett. Mindkettõ éjszakai mûszak. Dolgozni kell, de kissé lazább tempóban. Én egy agency alkalmazott vagyok, így eléggé jó pénz hozok az ügynökségnek és valami kevéske jut nekem is. Persze nagyon jól jönne egy fix, állandó munka és nem az ügynökség malmárahajtani a vizet, de sajnos nagyon nehéz bejutni egy komoly, jólfizetõ stabil munkahelyre. Szerencse is kell hozzá….nem is kevés.

Persze a dolgok nem egészen úgy mûködnek, mint ahogyan azt odahaza elképzeltük, de gondolom evvel a megállapítással Évi, Laci és a többiek is egyetértenek, akikkel anno tavaly nyáron, õsszel MM segítségével próbáltuk elképzelni az elképzelhetetlent. Csak egy példa. Miután Éviék kiutaztak és hetekig nem jelentkeztek, mi idehaza bosszankodtunk, hogy miért nem nyomják az infót hazafelé? Nem igaz, hogy nincs idejük írni pár sort! Fogakoztunk, hogy majd mi azonnal adjuk az infót hazafelé, csak egyszer jussunk ki. Nos,….mi egy combos és majdhogy mindent tudó laptoppal felszerelkezve jöttünk ki. Elsõ szállásunk (B&B) még telefon sem volt, nem hogy internet kapcsolati lehetõség. Még a wireles sem mûködött. Könyvtárból, napi egy óra ingyen ami elérhetõ volt, de munkakeresés közben, tele aggodalmakkal és izgalmakkal, mikr már térdig jártad a lábad….nehéz volt. Második szállásunkon (bérelt szoba) sem volt internet lehetõség, de akkor már volt kocsink, egy tank benzinbe került, hogy kitanulmányozzuk a város azon pontját, ahol elérhetõ a wireles, de nem kell fizetni a parkolásért, nem állunk privát területen vagy úton és nem tartjuk fel a forgalmat. Majd egy hónapig tartottuk a kapcsolatot így az otthoniakkal videobeszélgetés (Skype)formában az útszélérõl. Alkalmanként valamivel több mint egy órát, mert a laptop aksija eddig bírja. Jelenlegi szállásunkon (bérelt házrész, külön bejáratal és mindennel) már van elérhetõ és korlátlan wireles, jelenleg is innen írok és még attól sem kell tartani, hogy lemerül az aksi, mivel a 220V itt van egy karnyújtásra. Tehát “kedves otthoniak” nem egyszerû az élet itt sem és ez az internet dolog csak egy apróság sok minden más fontosabb dolog közepette. Üdv: Józsi