hmmm…

#91315 Hozzászólás

Lonely Planet
Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

hmmm…

erdély tényleg megunhatatlan, én egész jól ismerem, mondhatom, mégis tud minden alkalommal szinte újat mutatni egy-egy utazás során. (szt anna tó októberben teljesen más, mint nyáron, nem láttam színesebbet talán, és az emberek jószándéka és segítõkészsége is visszarángat mindig)

egyiptom – fehér sivatagi éjszaka és naplemente, vagy siwaban a sóstópartinaplemente, sínai hegy napfelkelte. feledhetetlenek!!!

norvégia – nordkapp – naplenemmente, azt éreztem, a világ végén vagyok, a felhõk ráültek a tengerre, mi meg éjfélkor napoztunk a napsütésben :)

izrael – siratófal. gyerekkori álmom volt, hogy eljussak izraelbe. mire odaértem, az álmaim túl idillinek hatottak, a valóság túl pénzhajhászó volta kicsit földhöz ragasztott. a meea sherim-ben bóklászni viszont olyan érzés volt, mintha a 19. században lennék, jeruzsálem óvárosában a hajnali színek lenyûgözõek, ott ébredni felemelõ. a siratófal elõtt állni felkavaró élmény volt. elõször. minden nap kimentem, míg jeruzsálemben voltam, s ahányszor visszamentem oda. mostmár tudok nyugodtan nézelõdni órákig akár, ha nem is értettem meg az embereket ott, mindenképp megtaláltam az érdekességét, a fenségességét, s hogy mitõl egyedülálló és fantasztikus.

és amin sokan csodálkoznak, hogy az utazásaimat gyakorlatilag az emberek határozzák meg. úgyhogy bár dániában a kis hableány nem fogott annyira meg, az emberek miatt az egyik kedvenc országom, nyitottak, kedvesek, hihetetlenül toleránsak, szíriában pedig az a belülrõl jövõ kedvesség, amit pénzzel nem lehet megfizetni, meg amiben semmi hátsószándék nincs, az ami visszahív.