Jani( és) haverja Kristof

Kezdőlap utazas.com Fórum Kelet-Európa Albánia most Jani( és) haverja Kristof

#123039 Hozzászólás

Misó1
Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

Jani( és) haverja Kristof

Végigolvastam az utóbbi pár nap termését, amit itt produkáltatok, nagyon élveztem. Talán én is csatlakozhatnék, ha nem is vagyunk egy korosztály: én 1969-ben voltam elõször Jugoszláviában autóstoppal (utoljára karácsonykor stoppoltam haza Sarajevoból), és a szerencse úgy hozta, hogy bár Fiumébe indultam egy görög vendégmunkás Pristinában tett ki (akkor ez még Jugoszlávia volt). Onnan tovább mentem stoppal keresztül Koszovón és Montenegró át a tengerpartra, fel Mostarba, majd végig Fiuméig. Így nyertem egy összehasonlítást, mi kell nekem: azóta legfõképpen Makedoniába, Koszovóba, Montenegróba jártam (talán 30-40-szer jártam a volt Jugoszláviában). Soha nem a dalmát tengerpart vonzott.
1975-ben voltam elõször Babettával (cseh moped) Skopje- (Titov) Veles – Prilep – Bitola – Ohrid – Prizren-Pec – Cakor (1850 m) Murinj – Bijelo Polje- Kolasin- Moraca-titograd (ma Podgorica).-Rijeka Crnojevica- Cetinje útvonalon.
Aztán még kétszer, mindig úgy hogy vasút levitte a motort Skopjeig vagy Poddgoricaig kézipoggyászként, és onnan mentem a hegyekbe.
Miheztartás végett: ma minden út majdnem dupla olyan széles mint akkor volt, és nagy ritkán aszfaltozott!
Az elsõ motoromat nagyon meg akarták venni Kosovóban, és mikor Podgoricaba érve már nagyon beteg voltam (kirázta belõlem a vesekövet az út), az adott címen eladtam a motort, mert így egyszerûbb volt, mint a vámosokkal veszõdni.
Szóval az óta is ide járok, meg észak- Görögországba, fõleg a Prespa tóhoz.
1993-ban voltam elõször Albániában, úgy, hogy felvettem egy öreg albán stoppost valahol Prisitna környékén, aki büszkén mesélte, hogy már õk is mehetnek Albániába. A titói Jugoszlávia nagyon rosszban volt a maoista Albániával, hát gondoltam, hogy, ha ti mehettek, mehet én is. Egyébként éppen egy ünnepségre (Szent György nap- aug. 15.) mentem a Prespa tóhoz Görögország utolsó falujába Psaradesbe barátnõmmel (ahol egyébként 7 Magyarországról visszaszármazott magyar él). Túl gyorsan értünk volna le, és maradt két felesleges napunk. Észak Görögországban akkor épült egy átkelõ Korcsa felé. Akkor még vízum kellett (volna) Albániába, de nekem volt egy friss Bankokban 10 dollárért az utcán vásárolt újságíró igazolványom, és miután új volt a kocsim is(és a határátkelésre meg is mostuk), meg volt egy-két nagy Nikon fényképezõgépem, a határõrt fél óra alatt kellõ határozottsággal meggyõztem, hogy nekem adjon vízumot mert Budapesten azt ígérték, hogy itt kapom meg, és sürgõs dolgom van Tiranában. Baksis nélkül sikerült.
Két napig voltunk az éppen felszabadult Albániában. Ez kilométernyi leírást igényelne, hogy ott mik történtek velünk. Azóta mindenesetre szerelmes vagyok Albániába (is), utoljára tavaly voltam, de bejártam az egész országot. Összehasonlíthatatlan a mai Albánia az akkorival!
Szívesen mennék gyalog is, de már nem egészen jó a lábam, és most a computernél ülve úgy kificamítottam a bokámat, hogy két hete sántítok.
Szóval elég jól ismerem a vidéket (de Erdélyt, Csehszlovákiát és Kárpátalját is).
Szerveztem modern színházi fesztiválra együttest Budapestrõl Elbassanba és albán népi együtteseket a Kaláka Fesztiválra, és Bijelo Poljeba magyar tamburásokat. Stb. stb.

UNOK PÖNTYÖGNI!! NEM BESZÉLJÜK MEG INKÁBB EZEKET EGY KIS BOR MELLETT?????
FEKETECRNO@FREEMAIL.HU
Üdv:Miso