Joe

#209147 Hozzászólás

Joe

“A limited government tehát tudjuk, hogy mûködik. Az egyedüli baj vele, hogy a természeténél fogva állandóan növekszik, mint egy rák.”

Tehát nem mûködik hosszútávon. Viszont egy, vagy egymás után több despotikus uralom fennmaradhat 4000 évig is ott, ahol annak évezredes hagyományai vannak. 4000 éves anarchiáról viszont még nem hallottam, ha csak nem a prehisztorikus korban. Amióta állam van és civilizáció, ilyen nincs, hosszútávon nem is létezhet. Ez az utopia. A minimum állam meg átmenet az anarchia és a totális állam között. Érzékeltettem, hogy átmenet, vagyis a végállomás minden esetben egy diktatúra.

A túlburjánzott államot csak erõszakkal lehetne megfosztani a hatalmától, de ami erre képpes lenne, az szintén elnyomó szervezetté burjánzana. Az állami elnyomás alapja a karhatalom, ha ezt is kivennénk a jogkörébõl, maga az állam léte válna értelmetlenné.

“Az anarchia szintén nem utópia, mert ahogy mondtam, jelenleg is totális anarchia van a Földön az országok között és mindig is az volt. Tehát az anarchia egy sokkal régebb óta mûködõ rendszer, mint bármi más”

Az ellentmondás ebben a mondatban, hogy az anarchia nem rendszer. Minden birodalom az emberiség történelmében arra törekedett, hogy erõszakkal egybentartson különbözõ kultúrális, vallási, társadalmi, etnikai, nyelvi háttérrel rendelkezõ népek lakta területet. Ahogy egy birodalom egyre nagyobb lett, úgy vált egyre kormányozhatatlanná, és a vége mindíg az lett, hogy szétesett azokra a népekre, amiket egybe kényszerített. Tehát egy világállam hosszútávon éppúgy megvalósíthatatlan, mint egy limited government, vagy egy anarchia. A történelem azt mutatja, hogy ami mûködik országok között, az nem mûködik az egyes emberek között hosszútávon. Fordítva ez ugyanúgy igaz. Amíg embereket szinte lehetetlen nem egybe kényszeríteni, addig a birodalmakat szinte lehetetlen egyben tartani. Mindezt hosszútávon. MIÉRT VAN EZ?

Azért mert egy egybekényszerített embercsoport a kényszer ellenére a magáénak érez egy államot a közös “értékek” miatt (nyelv, történelem, vallás, etnikum, kultúra), addig egy adott államba tömörült emberek már nem éreznek magukénak egy kikényszetrített birodalmat, világállamot. Éppen ezek a közös kötelékek megléte nélkül megszálásnak és elnyomásnak éreznek minden ilyen törekvést, ezt pedig egy függetlenségi mozgalom ki is használja, ami függetlenség esetén egy talán még elnyomóbb államot épít ki, amit ellenben magukénak fognak érezni az ottéllõk. Ismétlem ÉREZNI. Talán a mianmari katonai vezetés is van olyan elnyomó, mint a britt uralom volt, sõt. Mégis a helyi jellege miatt könyebben elfogatattható az elnyomott etnikumokkal. De Burma egy sok etnikumú ország, ahol az elnyomás eszköze az államvallás (budhizmus), amit mindenki elfogad közös köteléknek, és részben ez adja a legitimitását a rezsimnek, ha az erõszak nem lenne elég. Egy azonos nyelvû és etnikumú országnál ez sokkal jobban mûködik, mert több a közös kötelék, amit mindenki elfogad. Minnél több a közös kötelék annál életképesebb és hosszabb életû rezsim hozható létre. Ezzel a ténnyel az államhatalmak a legmaximálisabban tisztában vannak, és ki is használják az ebbõl adódó lehetõségeiket. A történelmi példákat a végtelenségig sorolhatnám, ami ezt alátámasztja.

“Az arab-magyar barátságnak nagy hagyományai vannak.”

“Ez a “hagyomány” párhuzamos egy igazi magyar hagyománnyal, az antiszemitizmussal.”

Nos errõl annyit, hogy a magyar szélsõjobb hatvan éves fáziskésésben van a nyugati szélsõjobbhoz képpest. Amíg nyugaton a célkeresztben a muszlim bevándorlók állnak (törökök, négerek, arabok), és Izraelt a fehér nyugati civilizáció utólsó hídfõjének tartják, mint a templomosok a acrei és jeruzsálemi lovagrendet, addig Mo-on nagyszámú muszlim bevándorlók hílyán még mindíg az antiszemita kártyával sz@rakodnak. Egyszerûen nincs más ellenségkép, amire pedig égetõen szüksége van egy olyan szervezetnek, aminek nincs mondanivalója. Anders a norvég tömeggyilkos például kifejezetten Izrael fan volt és szélsõjobbos.

Az antiszemitizmus nem magyar sajátosság, csak itt még le vannak maradva a hagyományok, mint minden. Hatvan éve az antiszemitizmus még összeurópai hagyomány volt. De a magyarok többségben mégsem antiszemiták, ez világosan kiderûl a Jobbik támogatotságából, ami társadalmi viszonylatban azért nem olyan izmos. Persze ki tudja mi lehet. Az említett haverom is normár sci-fi rajongó jedi volt, mielõtt még át nem állt a sötét oldalra.