Joe!

#237684 Hozzászólás

Kárpáti
Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

Joe!

Nem tudom elfogadni sem az elefántos,sem a többi érvelést sem.
http://infovilag.hu/hir-11807-energiavalsag-utan-jarvany-es-ehinseg.html
Energiaválság után járvány és éhínség?
Infovilág, 2008-06-25 08:36 – Szerkesztõ: Kulcsár László

Tudomány /Környezetvédelem, energiagazdaságeszközök:
Igen érdekes tanulmány kering a neten. Szerzõje Hetesi Zsolt (a képen) asztrofizikus, az ELTE tanára. Elõrejelzése szerint csupán évek kérdése, és az erõforrások zsugorodása miatt összeomlanak a jelenlegi társadalmak. De mi jön utána? Zavargások, járványok, éhínség?

Különös idõszerûséget adnak Hetesi Zsolt megállapításainak az utóbbi napok-hetek hírei a fokozódó energia- és élelmiszerválságról, a fejlett országok tervezett lépéseirõl. A tanulmány szerint „a társadalom nyersanyag-felhasználása már így is megegyezik a teljes élõvilág nyersanyagforgalmával, a fénymegkötéssel (fotoszintézis) felhalmozott növényi erõforrások felét az ember hasznosítja. Az erõltetett gazdasági növekedés biztosan a végpusztulásba juttatja a bolygót, akár azzal, hogy megkétszerezi az üvegházgázokat a légkörben és ezzel az élõvilág összeomlik, akár (de inkább ezzel együtt) úgy, hogy feléli az összes elérhetõ olcsó õsmaradványi erõforrást, és az olcsó erõforrásokra épült társadalom összeomlik. Az összeomlás sorrendje: az erõforrás-kínálat csökken, a gazdaság zsugorodik, a közegészségügy, mint a legdrágább és legkifinomultabb ágazat összeomlik, ezt követik a zavargások, járványok és éhínségek.”

Hetesi Zsolt e-mailben válaszolt a Natúrsziget kérdéseire.

Kutatócsoportjuk tanulmányának egyik alapvetése így szól: „Egy ideje egyre többen ismerték fel, hogy az õsmaradványi erõforrásokra épülõ mesterséges társadalom nem tartható fenn sokáig, mert nem lesz többé olcsó erõforrás (olaj).” Ennek ellentmondani látszik az a friss hír, amely szerint Brazília partjai közelében hatalmas olajmezõkre bukkantak, és hamarosan megkezdik a feltárást. Biztosak Önök abban, hogy hamarosan valóban vége az olajkorszaknak?

Az ellentmondás csak látszólagos. Mivel az igények egyre nõnek, valamint a fogyasztani vágyó népesség is, a készletek pedig végesek, ezért elõbb-utóbb elérünk egy csúcshoz, melyen túl a kitermelés nem növelhetõ. Ez a kitermelési csúcs. A tények alapján a piacon mozgó export olajra ez 2005 végén volt. Ezen a tényen csak az változtatna, ha az idézett brazilnál jóval jelentõsebb felfedezések következnének be. A hír által hatalmas olajmezõnek minõsített Tupi és Carioca mezõk együttes olaj tartalma a következõképpen alakul:

A brazilok siettek kijelenteni, hogy 33 md hordóról van szó; azonban az április 16-ai jelentés szerint még nem fúrtak le addig, ahonnan megállapítható a mezõ mérete. Kijelentéseik tehát óvatosan kezelendõek. A Tupi egymillió hordót hozhat naponta, majd 9 év múlva. Ez a jelenlegi napi kitermelés másfél, a szaúdi termelésnek pedig 10 százaléka. A Tupi valódi készletei 5 és 8 milliárd hordó körüliek, a másik mezõ sem lehet sokkal nagyobb (más források szerint kisebb), úgyhogy együtt sem tesznek ki többet 20 md hordónál. Ez a világ éves igényének alig több, mint fele. Az egész medence olajtartalma 30 md hordó, egy évi felhasználásunk. Ráadásul ezek a mezõk 2-3 km mélyen fekszenek a tenger alatt, amit 2 km-es sziklaréteg, majd újabb 1-1,5 km mély sóréteg fed, utána jön csak az olajkészlet… Nem kell ecsetelnem, hogy ez mennyire drága olaj lesz.

Az olcsó olajat már mindenhol megtaláltuk, és kitermeltük. Addig lehet az olaj erõforrás, amíg egy hordónak megfelelõ energia befektetése árán, több mint egy hordó olajat hozunk fel. Jelenleg ez az arány 1:8-hoz, az Arab-öbölben. De a brazil mezõkre legföljebb 1:3 lehet csak, emiatt lesz ez nagyon drága. Ez az arány (1:3 vagy rosszabb) igaz a legtöbb „új” mezõre, 2005 óta ugyanis egyet sem fedeztek fel, csak az említett brazil mezõket.

A mezõk méretének eltúlzása nem új szokás. Az arab világban 1985 körül egyik napról a másikra megnõttek a bevallott készletek 50-80%-kal, melyek mögött nincsenek valós készletek, a készletnövelésnek politikai okai voltak.
Igen érdekes tanulmány kering a neten. Szerzõje Hetesi Zsolt asztrofizikus, az ELTE tanára. Elõrejelzése szerint csupán évek kérdése, és az erõforrások zsugorodása miatt összeomlanak a jelenlegi társadalmak. De mi jön utána? Zavargások, járványok, éhínség?

4/2. oldal

Hogy jól értse mondandónkat: 2009-re 9% lehet a különbség az igények és a valós kitermelés között, ami válsághoz vezet, mint ahogy ekkora hiány válságot okozott 1979-ben is nyugaton. Az olaj ára növekszik, mivel a készletek fogyóban vannak, pedig több kellene belõlük évrõl évre. Mivel egyre nagyobb hányadát fordítjuk a világgazdaságnak olajra, elõbb-utóbb elérjük a gazdaság határait. Ezt a közgazdászok akkorra teszik, amikor olajra költjük a világ GDP-jének 15%-át; ehhez 300 dolláros hordónkénti ár és 2010-12-es dátum tartozik.

A pontos kutatási eljárások miatt annak esélye, hogy a brazilnál nagyobb mezõk még felfedezetlenek, kevesebb, mint 5%. Az itt található ábra mutatja, hogy az exportcsúcs 2006 elején volt, amit mi is elõre megjósoltunk 2005-ben.

A tanulmányban közgazdászok segítségével megbecsülték az olajárat és a benzin átlagárát. A benzin derûs és borús átlagár elõrejelzése Magyarországon: 2008: 345-380 Ft; 2009: 420-480 Ft; 2010: 580-650 Ft; 2011: 780-880 Ft; 2012: 1020-1130 Ft. Ön szerint tehát jobb, ha nem is tervezzük hosszabb távra az autózást, hacsak nem vagyunk nagyon gazdagok? Vagyis: lassan – vagy inkább mielõbb – mondjunk búcsút a négy keréken való közlekedésnek?

A gépkocsihasználat minden szempontból túlterheli a bolygót. Egy kocsi elõállítása során kb. kétszer annyi olajat használunk el, mint a kocsi tömege; maga a kocsi pedig mûködése során rengeteg káros anyagot bocsát ki.

Jobb addig lemondani róla, amíg magunk tervezhetjük meg az életet nélküle, mintha ezt az olajellátás nehézségei miatt kényszerbõl kell tennünk. Miért hisszük, hogy ragaszkodni kell ahhoz, hogy egy tonna tömeget mozgassunk azért, hogy 1-5 személy bárhova eljusson?

Ön a tanulmányában sorra veszi az egyéb energiaforrásokat, és egytõl-egyig úgy értékeli õket, hogy hosszú távra nem jelentenek igazi megoldást – legyen szó akár a hidrogénrõl, akár az uránról vagy a 2040 táján várhatóan már mûködõképes fúziós erõmûvekrõl. Miért ennyire borúlátó, miért nem bízik abban, hogy a kutatók és a tudósok megtalálják a megoldást az energia és erõforrásválságra?

Elõször is a hidrogén nem erõforrás, hanem energiatárolási lehetõség. A tanulmány elég részletesen leírja: az olaj-, gáz- és szénkészletek fogyása olyan gyors, hogy azok pótlására naponta 400 MW zöld energiát kéne rendszerbe állítani, ami lehetetlen; bármirõl is beszéljünk.

Vegyük sorra: uránkészleteink 2030-ig elegendõek, a már mûködõ erõmûvek számára, ha pedig még többet akarunk ezekbõl, akkor hamarabb fogynak el. Ha pl. csak az áramtermelésben akarjuk helyettesíteni az olajat, gázt és szenet – melyek aránya az áramtermelésben 65% – olyan ütemben, ahogy fogy, akkor hetente kell egy atomerõmûvet építenünk 2015-ig…

A hidrogént részletezi a tanulmány is; de egy érdekes tényt elmondok. Hidrogént árammal állítunk elõ. Ha aztán ezzel kocsit hajtanánk meg, akkor a belsõégésû motorok technológiája miatt ennek az energiának 75%-a hulladékenergiává válna. Jobban járnánk, ha azzal az árammal hajtanánk az autót, melyet hidrogén bontására használtunk.

,,Az elefantok pl teljesen kipusztitjak maguk korul az osszes fat es emiatt okologiai katasztrofat okoznak. Tudod miert? Mert a fa lombkoronajat nem erik fel, mint a zsiraf, igy aztan kidontik a fat, hogy lelegelhessek a leveleket a tetejerol. Eleg okos megoldas, de hosszu tavon lehet megse:)

“…nem akarnak a géncentrumukon és az ökológiai,stb igényeiken kívüli területen elterjedni…”

Ezt beszeld meg az influenza virussal, ami allandoan mutalodik, hogy elterjedhessen benned es ne tudjad kiirtani az antibiotikumokkal!”

Az elefántok amikor kiborogatták az összes fát(értsd képletesen is),mert túlszaporodtak,akkor jön a faj kipusztulása,vagy a hamarabb legyengült egyedek elhullása és a többinek mindjárt lesz még valami ehetõ.Ez megvan a járványoknál is -kérdezd meg anyucit-,ahol elõször a kórokozó egy felszaporodó egyedszámnál egyszer csak elér egy tetõpontot a ,,népességet “illeti,na ott már nem jut mindnek kaja és ezután nem sokkal összeomlik a járvány és az egyedszám beáll egy olyan szintre ,ami még talál magának a számára megfelelõ életfeltételeket.

A vírusok(pl influenza) pedig a gazdaszervezetet ,,tekintik” géncentrumuknak,elterjedési területüknek.
Antibiotikus növényvédelem?Itt már be van tiltva,de Amerikában biztosan nincs,mint a GMO sem.(gondolom,de a GMO-val el ne kezd a tavalyit:o))

Az ember miatti problémák CSAK az eszközhasználatból adódnak.
A magánrendõrséges ,,elméletedrõl” meg az a véleményem,hogy nagyon agymosott amerikai-féle,aminek Magyarországon nincs realitása.

Adrienn!
Az általad említett ,,fehérek” száma rendkívûl minimális lehet,mert inkább dekkolnak hajléktalanként Pesten,stb,mint leköltözzenek vidékre.A cigányok meg nem nagyon kölktözködnek és úgy ,,fertõznek”,hanem már ott vannak és szaporodnak.