kt

#400851 Hozzászólás

mex

kt

Ez azért nem teljesen így van, nekem legalábbis más tapasztalataim voltak. Az igaz, hogy alapból tartózkodóak, de ha sikerül közel kerülnöd egy japánhoz meglepõen kedves és elõzékeny tud lenni. Én nagyon megszerettem õket. Voltam Marokkóban tavaly egy hónapot ahol meglepetésemre japánokkal is találkoztam, de nem a szokásos csoportosan utazó középkorú illetve idõs japánokkal, hanem egyedül utazó hátizsákos japánokkal. És összebarátkoztam velük, méghozzá elég jól. Volt egy pár akivel együtt nyomultunk három napig egy városban, a lány origamit csinált nekem meg általánosságban hihetetlen jó fejek voltak. Igaz nem “szokásos” japánok voltak hanem két igencsak alternatív figura. A másik kettõ pedig két srác, az egyik még Japánból is írt utána nekem e-mailt, csak alig tudtak angolul így nyelvi nehézségeink voltak, de azért mindent el tudtunk mondani egymásnak, sokat beszélgettem velük Japánról, filmekrõl, Takeshi Kitanóról, Meiko Kajiról hasonlókról, ezen rendkívül csodálkoztak egyébként hogy ismerem és szeretem Kitano filmjeit, meg Meiko Kaji zenéjét, tetszett nekik a dolog, a végén mikor elbúcsúztunk ajándékot adtak, az egyikõjük egy csomag ilyen, hát nem is tudom minek nevezzem, az itt fórumozók meg fogják tudni mondani, ilyen cukorka, de mégsem az, cukorkás zacskóban volt, nagyon sós és ugyanakkor savanyú cukorka, de nem volt rossz, mikor ideadták várták nagyon a hatást és jót nevettek rajtam mikor megkóstoltam. A másik srác pedig nekemadta a hajpántját, na ettõl teljesen meghatódtam komolyan, eleve ahogy odaadta amilyen mozdulattal meg az egész jelenet, nem is hajpánt hanem egy ilyen kendõ volt, valamilyen tradicionális kendõ, akkor láttam ilyet mikor a pearl harbour-i támadásról készült dokumentumfilmben a japán pilóták indulás elõtt a fejükre kötötték szertartásosan az ugyanilyen csak más színû kendõt. Ilyen szükéskék-fehér színösszeállítás kb. Most is megvan. Nem tudtam azonnal viszonozni, mert nem volt nálam semmilyen magyar dolog, de lerohantam a Djema el-Fna-ra ( a fõtér Marrakeshben ) és vettem a legjobb datolyából aztán visszamentem hozzájuk és együtt megettük az egészet. Nagyon szerették:-)

Bocs, lehet ez az egész itt off volt, csak hirtelen eszembe jutottak ezek az élmények.