ledöbbenés

#123696 Hozzászólás

Paragi Ildiko

ledöbbenés

Kedves Mindenki!

Teljes ledöbbenéssel olvastam sokuk írását. Felvetõdött bennem a kérdés, hogy milyen országban is élek én – tisztelet a kivételnek. Sok mindenben nem tudok és nem is akarok egyet érteni. Fõleg azokkal nem akik egy utazási forumon a politikai hovatartozásukat fitogtatják. Miért kell mindenbe belekeverni ezt?
Egyszerûen csak arról van szó, van akinek be jön Erdély és van akinek nem.

Erdély és a lakosságánk ecsetelgetése is meghökkentett. Nem tudom honnan tetszett venni a 10%-os magyar lakosságot, s a hovatartozás kérdését. Felvetõdött bennem, hány magyar anyanyelvû embert kérdezett meg kintlétekor etnikai hovatartozást illetõen?
De ami leginkább foglakoztat, mi magyaroszági magunkat magyarnak vallók mennyire vagyunk tisztába történelmünkkel????
Sajnos azt kell mondanom, hogy meglátásom szerin nagyon kevesen vannak tisztába vele, mert ha abba lennének nem írnának olyan szégyenteljes sorokat az erdélyi magyarokról, amiket írnak. S az is látszik, hogy a 2004-es népszavazás pontos lehetõségvel sincsennek tisztában sokan, és hatásos volt az a propaganda, hogy majd az erdélyiek elárasztják Magyarországot. De kérdem én mért pont ide jönnének dolgozni, amikor itt 71.500,- forint a minimálbér most és 2004-ben még alacsonyabb volt. Népszavazás ide, népszavazás oda nem jöttek az erdélyiek. De jött az unió s vele a határok megnyíltak, szabaddá vált a munkavállalás az uniós tagországok állampolgárainak. S míly meglepõ nem jöttek az erdélyi magyarok. Nem vettek el munkahelyeket és megélhetéseket. S mi magyarországi magyarok viszont mentünk Angliába, Írországba, Franciaországba, Németországba s még az ég tudja hova munkát vállalni, mert nekünk alanyi jogon jár, s kit érdekel, hogy az anyaországiak mit gondolnak.

Tudni kell Erdély 2009-ben nem azt jelenti, mint amit jelentett 1921-ben. A területi elcsatolásokkal nagy népvánorlások indultak el, volt akik menekültek s voltak akiket – románokat – betelepítettek fõleg a jelenlegi határok mellé. Célját gondolom mindenki véli felismerni. Székelyföld – magába foglalva 3 megyét – beékelõdve Romániába foggal körömmel ragaszkodott magyar nyelvéhez és kutúrájához. S ezért az ott élõ embereket tisztelet illeti és nem közutálat. S éppen ezért büntette õket Románia akként, hogy a fejlesztéseket az elmúlt x évben elvonták ezekrõl a területekrõl.

Én is sok helyen jártam már a világban, de én mindenhová úgy mentem – szegény és gazdag országkba egyaránt – hogy félretettem minden ellenérzésemet és nyitott szívvel jártam s keltem bárhol is voltam. Persze sokféleképpen lehet utazni. Lehet úgy hogy az ember befizet egy drága útra, hozzák viszik és elmondják mit kell megnézni aznap.
Én magam részérõl azt az utazást szeretem amikor magam fedezhetem fel az adott országot. Indiára mit mondanak ahol egyszerre van mérhetetlen gazdagság és orrfacsaró szegénység? Arról még nem láttam olyan vitaindítót, hogy koszos India. Talán azért nem mert ott a kosz is egzotikus?

Én úgy gondolom, ha koszosnak nevezik Erdélyt, akkor sajnos Magyaroszágot is annak kell nevezni, mert egy cseppet sem jobbak a higiéniás feltételek itt. Csak le kell menni Bp-n az aluljárókba, vagy szegényebb negyedekbe.

http://www.youtube.com/watch?v=oij-YMGKhZM
Érdemes ezt meghallgatnia annak aki attól fél, hogy jönnek az erdélyiek.

Sajnálom, hogy ennyire megosztottá tette az utazás.com oldalait olvasókat a vitaindító témája. Én magam részérõl szívesebben olvasnék utazással kapcsolatos élményeket. Nem szabad bántani senkit azért, mert más. Más az érdeklõdési területe, mást jelent számára a kikapcsolódás, s mást az utazás. S végképp nem szabad bántani olyan emberket, akiket a körülmények és a történelem kényszerített térdre. Mert lehet arrafelé kisebbek a házak, de sokkal több bennük a szeretet és a tisztelet az “odatévedõ” magyaroszágiakkal szemben, mint jónéhányunkban egymás iránt.