Nem tudjuk még

#74312 Hozzászólás

Nem tudjuk még

Dél Afrikától még semmi sem ismert.
Mivel ez a túra több szakaszban lenne megvalósítva, így a Dél Afrikai célig való eljutás is ismeretlen még.
Az alapötlet a névadó: azaz a Nílus mentén, melyet sajnos teljesen a forrásig nem lehet nyomonkövetni, mert Szudán azon területe már nem biztonságos.
Ami az elsõ terv: egy Jordániáig tartó rövid túra. Ez azért is lenne szükséges, hogy a következõ túrán, aminek az Egyenlítõ, Kenya a célja, Jordániáig, illetve ott átlépve Egyiptomba, szinte folytonos utazással érjük el, csak a legszükségesebb megállásokkal.
Egy majdani túra lenne az, ami Kenyából tovább vezetne Dél Afrikáig. Nem hiszem, hogy elsõ nekifutásra érdemes lenne végig gyûrni az utat Fokvárosig.
Majd, hogy onnan hogyan térnénk haza, csak felvetõdött, hogy a nyugati oldalon, optimistán abban bízva, hogy végre beszünnek a fegyveres konfliktusok. Hogy ezt esetleg össze lehet majd kapcsolni egy olyan túrával, hogy a nyugati oldalon érkezõkkel lenne randevú Fokvárosban – csak elképzelés. Fõleg azért, mert a nyugati oldal fõszervezõje, ismerõje jelenleg úton van a fapados dakaron Bamako felé. Még valahol francia területen autókáznak. Tehát ezt a részt az õ szervezésébe hagyjuk meg, ha egyáltalán érdekli a dolog, s itt elsõdlegesen neki kell útvonaltervet kitalálnia.
A mi tervünk kb. így alakulna Kenyáig: Wadi Halfa-ig ahogyan már elõzõleg írtam. Onnan Abu Hamad, Berber, Atbara, Shendi, Khartoum. Innen tanácsokat várunk: merre? Ed Dueim – Kosti irányába, vagy Wad Madani felé? Ha Kosti felé megyünk – ami nagyon visz befelé az országba, akkor Ar Rank, Paloich úton? Itt lehet letérni kelet felé Ulu felé és Kurmuk az Ethiop határ. Ha Paloich-nál továbbmegyünk Malakai felé, akkor itt is fordulhatunk kelet felé és Nasir után Ethiopia jön. De ez félõ, hogy érinti a belsõ forrongó területet is. Nem szeretem a lövöldözõsdit, egyszer volt benne részem, bár nagyon kis enyhe volt, de senkinek sem kívánom.
Visszatérve Wad Madani-hoz, itt is két út van elõttünk. Melyiket válasszam? A legközelebbi Gedaref, Doka (ha már ezzel dolgozom nagyon sokat, csak meg kellene nézni :-) ), s utána Wagna már a határ túlsó oldalán van. Vagy Sannar Damazin és Alamei, ami már szintén Ethióiában van. Itt egyértelmû, hogy utunk Addis Abeba-ba vezet, s egy biztos, hogy itt pihi idõ is lenne.
Innen, ahogyan Te is írtad, Moyale-nél lépve át a kenyai határt, az út eléggé egyértelmû. Az hogy kicsit földút és kicsit rázós, ez afrika. Az USA-ban is utaztunk igen csak sok kívánnivalót hagyó úton, Ausztráliáról nem is beszélve. Kiírták, hogy csak 4×4-el lehet menni, vagy kerüljél vagy 250 km-t. Meg a tábla jelzi, hogy a legközelebbi segélyhívó telefon 87 km-re. Gyalogolhatsz, ha bajba kerültél (a forgalom: napi 6-7 kamin, 4-5 elvetemült – leginkább európai autós, meg egy õrült biciklis, aki már vagy 6-7 éve kerekezik körbe-körbe a kontinensnyi országban. De ha õ már eltekert, akkor lehet, hogy csak néhány év múlva ér ismét oda). A következõ település meg legalább 300 km-re van (4-5 ház, vagy 20 lakos, 2-3 ezer marha, s legalább 2 millió légy).
Moyale-tõl Nairobi egyértelmû, közben az Egyenlítõ – ami a cél. Majd észak-nyugatra fordulva a Nakuru, az ottani nemzeti park, illetve itt már az eddig eltöltött idõ szabja meg, hogy még mennyit csatangolhatunk. Hiszen haza felé is kell annyi idõ, mint lejönni eddig. De azért Kisumu és a Victoria tó bizonyosan megér még néhány napot.
Ez a túra legalább 50 napos idõtartamú (rohanva), de ha 60-70 napot szánunk rá, akkor sem pihenéssel fogjuk tölteni az idõt.
Távolságban: kb. 11-12 ezer km x 2, azaz több mint 20 ezer km-es autókázás. Az 50 nap esetén napi 4-500 km-es átlaggal kell számolni, ami afrikai viszonylatban nagy távolság, legalább európai 1500 km-nek megfelelõ. Ezért tervezzük azt, hogy az elsõ közel 4 ezer km-t Jordániáig, ha kell váltott vezetéssel, de minél hamarabb teljesítve legyen. A Nílus mentén is aránylag lehet még haladni, bár már kezd afrikásodni a terep is és a gépkocsiforgalom is. Illetve Kairó katasztrófális közlekedését szeretnénk elkerülni. Az Egyiptom múzeum megnézéséhez inkább megéri egy szervezett útra befizetni. De meg kell nézni – érdemes.
Miklós. Írtad, hogy Ti megtettétek ezt az utat kocsival. Honnan indultatok és mennyi ideig tartott az út. Nagyon megköszönök mindeféle hasznos és haszontalan(nak tûnõ) infót. Üzemanyagok ellátása (diesel és benzin) hogy vannak ellátva? Mikor jártál arra? Milyen árakon van az üzemanyag?
Jó-e a meglátásom autó szempontjából, ha afrika, akkor Toyota és lehetõleg diesel, szívómotoros, 4×4-es.
Elõre is köszönjük az infókat, javaslatokat.
S ha van az útra érdeklõdõ, minimum 2008. év elején, az esõs évszak beköszönte elõtt, szívesen fogadjuk.
Van még egy célunk, amit jeleztem már – a magyarok által támogatott árvaház meglátogatása.