Selyemút

#437134 Hozzászólás

Laci

Selyemút

Mária: persze, pusztán csak rózsaszín fellegek miatt nem érdemes házasodni, mert a fellegek egyszercsak szétúsznak… az egyházatyák (hogy a témánál maradjunk, pl. Szíriai szt. Efrém) is azt javasolják, hogy szerelmen túl kell keresni valami közöset a két emberben, mik az életcéljaik, milyen elképzelésük van a jövõjükrõl, gyermeknevelésrõl, meg úgy általában minden egyéb “fontos” kérdésrõl. És akkor majd ha a rózsaszín felhõk elmúltak, akkor sem két vadidegen kerül egymás mellé (aminek elõbb-utóbb a válás lesz a vége) hanem két olyan ember akiknek közösek a céljaik, a gondolkodásuk, és a múló szerelembõl stabil családi szeretet lesz. Sajnos manapság, vagy egyáltalán nem házasodnak, mondván, csak papír, vagy meggondolatlanul bárkivel, aztán ezért van a sok válás, egyszülõs család, pszichológushiány:-)
De ez már az õ dolguk. A “bevágódást” nem úgy gondolotam, nem “bevágódásként”. Ez Szíriában a normál viselkedés, mint ahogy nálunk sem bevágódásként értelmezi v.ki, ha a fia bemutatja neki a barátnõjét. Ja, és a cipõt az ajtóban tessék ám majd levetni! És ahogy klem is írta, Szíria messze a legtoleránsabb muszlim ország, ha valamit nem pont úgy csinál, abból baj nem lehet (ebben 100%-ra biztos vagyok). A fõ, hogy látják, hogy nem az “átlagbunkó”. Én sem íram le részletesen hogy milyen kézmozdulattal kell jelezni, ha kér még egy pohár teát, vagy éppen, hogy kell nézni (!), ha nem kér már semmit. Csak amolyan jótanácsok, amiket bárhol (akár már Boszniában) hasznosítani lehet.
Klem: fogalmam nincs, talán írj nekik, nem akarják-e valamikor újra mûsorra tûzni, mondjuk nem tudom az adásjogokat hogy vették meg. Nekem az egyik kedvenc sorozatom, nemcsak a konkrét selyemút, hanem minden kitérõje ága-boga is, Pekingtõl Közép-Ázsián át É-India, Ladakh, Pakisztán, Afganisztán, Szamarkand, Buhara, stb, Irán, Irak, Törökorzság, egészen Konstantinápolyig. Sok-sok történet nomádokról, asszaszinokról, buddhista zarándokokról, európai kalandorokról, nagyon igényes (elvégre japán) kivitelben. Téli estékre kiváló program, bár jópár részt már 10x is láthattam. Nem bírtam rendesen leírni, de azt akartam tegnap kihozni belõle, hogy ebbõl a 40 részbõl egy teljes egészet a turfáni kanátoktra szenteltek. Én csak ebbõl ismerem az ottaniakat. Persze, hogy Ujguria:-) csak gondoltam, hátha valaki meg akarná keresni a térképen, és ott Ujgúriát nemigen fog találni, max. Xinchiang-Uygur vagy valami ilyesmit:-) Egyébként a kínai betelepítés mennyire intenzív? Te vagy az elsõ, akivel “találkozok”, hogy járt ott…
Nananana….Dzsebel Duruzon minden évben van hó, de még az alkacsonyabban lévõ Ma’alulában is havas a január (legalábbis foltokban). Hébe-hóba Damaszkuszban is volt már olyan év hogy esett. Esetleg amire te gondolsz, az gleccser lesz. Olyan tényleg nem volt, talán még sohasem (jégkorszakban sem hiszem, mert szárazabb volt az éghajlat, és a gleccserhez meg nem elég a hideg, hó is kell, méghozzá nagyon sok). A felszínformákon sem láttam semmi gleccsernyomot.
Ha már a víz elõjött…ha valaki Iránban jár, és eljut Yazd-ba, ott van egy Víz-múzeum, ami az ottani kanátok (akarom mondani perzsául kenéz-ek) mûködését mutatja be, nagyon jó ábrákkal, le is lehet menni. Nagyon jó. Szíriában valóban nem öntözik vele a sivatagot, meg a római vízvezeték is más, mint az Ujgur föld alatti csatorna. Csak a Qanatról erre a ketõre asszociáltam. Most meg egy 3. is eszembe jut, végülis valakinek Marokkóban is van érdekeltsége. Az Atlasz déli lejtõirõl az ujgúrhoz hasonlóan föld alatt vezették régen a vizet a Szahara felé. Ha valaki a Kasbák útján (vagy még beljebb, a sivatagban) olyanokat lát, hogy kb. 2 m átmérõlyû lyukak a homokban, egymástól kb. 10-20 m-re hosszú sorban egymás után, akkor az egy ilyen középkori öntözõrendszer beszakadt maradványaira lelt.
Mákod volt, hogy vitték utánad:-) Én egyszer a komplett könyv-papír-jegyzet-térkép motyómat hagytam el, senki nem hozta utánam, nekem meg fogalmam sem volt hol hagyhattam. Ettem a kefét, volt benn pár nagyon fontos jegyzetem, aztán vagy 2 hétre rá bementem egy damaszkuszi saormáshoz, ahol már korábban tapasztaltam, hogy nagyon jó a saorma. Persze a motyóm ott volt, fent a szekrény tetején, merthogy otthagytam, õ meg gondolta, majdcsak megyek érte valamikor. Errõl a turfáni kalandról írtál valami útleírást ide a fórumra? Mert érdekel a dolog.