SL – friss infok

Kezdőlap utazas.com Fórum Távol-Kelet Ázsia Sri Lanka SL – friss infok

#380770 Hozzászólás

aabel

SL – friss infok

Jómagam mostanság jártam hátizsákkal SL-n, így pár tapasztalatomat közölném, mivel úgy látom elég hiányosak a friss infok.

Én a 2003-as LP-vel utaztam, nem tudom, hogy már van-e újabb, de csak ezt tudtam hirtelenjében felhajtani Balin (onnan indultam). Az árak ehhez képest 2-3-szorosukra nõttek, szerintem -és más utazók szerint- SL egyáltalán nem olcsó hátizsákos úticél ázsiai mércével mérve. Fõleg a szállások és a belépõk terén.

Útvonal, menetrendem (a gondolatjelek az új napok határai, zárójelben meg hogy hol mennyit aludtam): Kandy(1 éj szállás)-Kandy,Sigiriya(1 éj)-Sigiriya, Dambulla, Polonnaruwa (2 éj szállás)-Polonnaruwa-Kandy (1 éj)-Adam’s Peak (1 éj)-Nuwara Eliya (1 éj)- Horton Plains NP, Ella (2 éj)-Ella-Ella, Tissamaharama(2 éj)- Yala West NP-Mirissa (1 éj)- Galle, Hikkaduwa (3 éj)- Colombo

Ezt azért írtam így le, mert szerintem ez segíthet a tervezésbe. Én mindig helyi busszal/harmadosztályú vonattal utaztam, semmi inter city és tsi. Az utazás nagyon olcsó és hatékony. A hátizsáknak kevés hely van, sokszor egyszerûen nem vesz fel a busz, ha látják, hogy hátizsák is érkezik. Ennek ellenére mindig, mindenhol elõbb-utóbb jön olyan busz, amely felvesz, mégha tele van, akkor is. Általában a sofõr mellett, a sebváltó melletti kis kiemelkedésen van elég hely a zsáknak. Angolul annyira beszélnek, hogy egyszer-kétszeri elismételgetés után megértik mit akarsz. De ázsiai viszonylatban mindenképpen angol nyelvzsenik.

A reptér most épp felújítás alatt áll (szökõár után kezdõdött!!!), így nagy a felfordulás. Hajnali érkezéskor a vámot követõ csarnokból kijõve, még a folyosó elõtt, lehet egy kellemeset aludni reggelig, a székeknek nincs karfája. Kint nincs semmi, szék sem, este még busz sem. A Kandybe menõ busz a reptér elõtti úton megy, reggel 7-tõl már funkcionál. A közönséges buszra a reptér területérõl kijõve kell várni. A jegykezelõk általában nem vágnak át, mert jöhet ellenõr is (jegyet meg kell tartani).
Kandyben az Old Empire Hotel még mûködik, nekem nagyon tetszett, hangulatos. A szobák (ha egy fõ alszik bennük) 375-462 SLR. A veranda pedig fantasztikus! A fogtemplom szerintem drága ahhoz képest, hogy mit nyújt egy nem buddhistának. Diákként annyi kedvezményt sikerült kikönyörögnöm, hogy a fényképezõgépre díjat nem kellett fizetnem. Az utcán lévõ szökõkûtnál meg szinte minden nap volt ingyenes elefántfürdetés. A botanikus kert gyönyörû, szerintem nagyon megéri ott csavarogni. Az elefánt árvaházban nem voltam. És természetesen jó sétalni a tó körül, fel a hegyekre, stb. A kandy-i táncok túrista látványosság megéri, bár mesterkélt és túristás. Este a Pub hangulatos kis hely, adnak ingyen kulcstartót és borítót az LP-nek, az alatta lévõ internet nagyon olcsó, fõleg ha bármi olcsó dolgot fogyasztassz, mert akkor féláron internetezel.

Sigiriya-Dambulla: a falu szerintem sokkal aranyosabb, mint Dambulla. A Nilmini Lodge tulajdonosai pedig aranyosak nagyon. Nekem egy éjszakára 300 rúpia volt a szállás, ennél vannak drágább szobák is, saját mosdóval. A belépõ laza 20 dollár, diák kedvezmény van (elvileg): ki kell fizetni a teljes összeget, aztán egy másik ablaknál bemutatni a nemzetközi diákot, ahol lepecsételik a jegyet, hogy igen van diákom, és ekkor már csak az van hátra, hogy Colomboban személyesen visszaigényeljük a belépõ felét (uez Polonnaruwa is). Tehát diákkedvezmény nincs. Sigiriyát és Dambullát egy nap alatt meg lehet járni. Dambullánál a bejáratnál lévõ étteremben ott lehet hagyni a hátizsákot. Belépõ csak 5 dollár. Nekem ez tetszett a legjobban az õsi városok közül.

Polonnaruwa: szép-szép, aki szereti a romokat, annak különösen csodás (állítólag Anuradhapura még csodásabb annak, aki imádja használni a képzelõerejét ahhoz, hogy az a halom tégla hogy is nézhetett ki párezer éve). Én a Manel GH-ban laktam, nagyon sok szálláshely volt teljesen tele és/vagy lerobbant állapotban (drágán). A szoba egy éjre 550 SLR volt. A bicaj a Samudra GHban csak napi 100 SLR. Belépõ röpke 20 dollár. Egy nap alatt nyugodtan körbebicajozható, ha süt a Nap, akkor viszont nagyon meleg lehet. (Nekem szerencsémre itt is szakadt az esõ.) Szerintem egy nap alatt Polonnaruwából nem érdemes leutazni a Hill Countryba, mert nagyon fárasztó lehet.

Adam’s Peak: szállás Delhouse-ban a Riverview Hotelben (méregdrága minimum 800 rúpiás szobák, de a kilátás fantasztikus). Ennél jobb szállás szerintem a környéken nincs. Ez az elsõ ház, ahogy jön fel a busz Hattonból/Maskeliyaból. Hattonban a közvetlen busz a vonatpályaudvarról indul, és a Lonelyval ellentétben nem félóránként jár, hanem kb félnaponként. A vonatokat várja meg mindig. Mi hajnali 3kor indultunk mászni és már 5kor felértünk (de én általában gyors mászó vagyok, a lassabbak is felértek 6-f7re) az utolsó teaházhoz (ahol minden várakozásunkkal ellentétben normál áron volt a tea és még a helyiek is dohányoztak, pedig elvileg tiltott). Érdemes váltás ruhát vinni, mert nagyon beleizzad az ember a ruhájába és nem kis felmelegedést okoz a szélben és hidegben a száraz váltás ruha. A lépcsõk lefelé is ott vannak, bár nekem nem volt olyan kellemetlen, mint ahogy azt vártam. És a hegy árnyékát érdemes megnézni (de aki már látott ilyet, annak semmi új nem lesz). Buddha lábnyomát meg nem elfelejteni megnézni a nagy örömben, hogy felértünk. A szertartás is hangulatos a hegy tetején.

Nuwara Eliya-Horton Plains: a Hatton és Nanu Oya közötti vonatszakasz szerintem a legszebb. Bár én nem próbáltam, de szerintem nem érdemes másod/elsõ osztályon utazni, a legjobb a látvány akkor, ha kilógsz az vonat ajtaján (ezt pedig a harmadosztályon is uolyan minõségben lehet). Horton Plains-World’s End nagyon szép, nekem tetszett, fõleg kora hajnalban. A séta egyáltalán nem megerõltetõ és a látvány gyönyörû. Belépõ újabb röpke 20 dollár. Mi a kirándulást Nuwara Eliyából intéztük: hajnali indulás és a 12:40-es Ellába tartó vonatot elértük, mindezt fejenként 750 SLR-ért (ketten voltunk a minibuszban).

Ella aranyos. Szállás: az Udayanga Étteremmel szemben van egy rasztabár. Az ottani tulaj testvérének van egy szállója a rasztabár mellett, a telekommunikációs iroda túloldalán (a rasztabárral szemben állva az elsõ kertes-udvaros ház jobbra). A szoba két fõre, fürdõszobával, melegvízzel 500 SLR/éj. Itt is lehet teagyárba menni, az LP által emlegetett Uva Halpewaththa Tea Factory szép és jó, viszont messze van és nem lehet teát venni. Ellából közvetlenül oda lehet jutni a Badullába menõ busszal (majd 2 km séta hegynek fel). Ellában, a vasúti híd túloldalán lévõ teagyárban lehet teát is venni. Az Európában kapható teák jobbak és finomabbak, de hát az SL-i tea az SL-i.

Tissa és Yala: mi Tissaban szálltunk meg, a Traveller’s Home-ban. Az egy napos dzsip túra a Yala parkba kb 3-4000 SLR/fõ (belépõvel). A túráról nem nyilatkozom, mert a változatosság kedvéért -ugye a száraz évszak közepén voltam ott- szakadt az esõ, beázott a kocsi stb. Ennek ellenére láttunk pár gyönyörû madarat/elefántot/krokodílust/õzet, stb. És a tulaj becsületesen visszaadott a pénzbõl, mert beázott a kocsi. Allítólag 2 hónapja nem esett ezen neves nap elõtt.

Tengerpart (Mirissa-Hikkaduwa): nekem a tengerpart nagyon nem tetszett, még látszik a szökõár pusztítása(errõl persze nem tehetnek), a szállások nagyon drágák, vagy kevésbé drágák de ócskák. (Mondjuk, mint írtam, én Bali után jöttem ide.) Mirissában rengeteg légy van. Mindenhol. A tengerparton van 5-6 étterem és pont. Hikkaduwa meg szerintem egy lerobbant alsókategóriás üdülõhely a kevésbé pénzes nyugati package tourist számára, most már teljesen megértem, hogy SL-t a Maldív-szigetekkel kötik össze. Hikkaduwában az éjszakai élet kimerül a valahol, minden este máshol, dübörgõ lagymatag partyban. A tenger semmi extra, szörfözni sem nagyon lehet, mert a hullámok általában oly kicsik (fõleg a szökõár után). Korall meg nonexistent.

Galle: a holland erõd hangulatos és izzasztóan meleg, van egy új pénzkicsalási mód: egy férfi odajön, hogy a családját elmosta a szökõár és csak a kislánya maradt életben, akinek semmi másra nincs szüksége, mint egy speciális boltból egy speciális túristaárú tejporra (ha meg nem “segítesz”, akkor a kislány azt üzeni, h F*ck You). Számos utazó is bedõlt ennek, mert elõször nem lehet tudni, h tényleg igaz-e, amit a hapsi mond és könnyen megszánod. Még én is majdnem bedõltem, pedig nem vagyok az a minden sarkon adogatós tipus.

Colombo: én csak egy nappalt töltöttem ott, mielõtt másnap hajnali 3kor indult volna tovább a repülõgépem. A Fort vasútállomáson van csomagmegõrzõ, ahol követelik, hogy a hátizsákodon legyen lakat, mert no security. Ha nincs, akkor a kapun kivül ott vár a lakatárus. Ha nagyon nem akarsz ekkorát szívni pár koszos gönc miatt, akkor kisírod, h lakat nélkül is betegyék. Mondjuk türelemjáték. Én szerintem azon kevesek között vagyok, akiknek Colombo tetszett, fõleg Pettah. Szerintem fantasztikus. Valamint a nap folyamán besétáltam a Fortot, Slave Islandet, a Viharamahadevi Parkot és a Galle Rd-ot. Majd este 8kor felugrottam a 187-es reptéri buszra, ami a reptéren kívül mindenhova megy. A reptér a legközelebbi megállótól másfél kilométerre van. Ekkor is szakadt az esõ, pontosabban talán már az óceán is kiapadt úgy esett, úgyhogy a prédára váró tuktukos nyert, és megejtettem az elsõ SL-i tuktuk utazásomat. A reptér indulási része akkora nulla, mint az érkezési. Viszont a tranzit rész vadonat új, hova is mehet a szökõár pénz…? A duty free shopban nem fogadják el a rúpiát (az étteremben és pár boltban viszont igen), a transitban már nincs pénzváltó, de a bejáratnál igen (a pénzváltás bizonylatát a visszaváltáshoz kérik). A check-in elõtt egyszerûen nincs semmi, és csúcsidõben (szigórúan éjfél és hajnali 5 között) óriási sorok alakulnak ki, úgyhogy ha van on-line check-in lehetõség az adott légitársasággal, vagy bármi, ami a check-in folyamatot meggyorsítja, akkor azt megéri megjátszani.

Költségek: én kb napi 25 amerikai dollárt költöttem, az alábbiak szerint. A szállásoknál olcsó helyeken laktam, de párszor kompromisszumot kötöttem, mert a kicsit drágább (még mindig budget kategória) sokkal hangulatosabb volt. 1 hétig mentem egyedül, onnan ketten foglaltunk el egy szobát. Étkezni az utcán ettem-ittam, de azért nem koplaltam, mert most számomra egy ideig nincs nagy hátizsákos kaland. Utazni normál busszal és harmadosztályú vonattal utaztam. Szinte semmi ajándékot nem vásároltam. A méregdrága belépõket pedig becsületesen leperkáltam és aztán Colomboban elfelejtettem visszaigényelni a diákkülönbözetet. Pénzhez jutni ATMbõl a nagyobb helyeken gond nélkül lehet. A 30 napos vízumot pedig szemrebbenés nélkül bepecsételik a belépéskor (a gépen kell, hogy adjanak valamilyen formulát a bevándorláshoz, amit majd a bevándorlási emberke a vízum kiállításánál elvesz).

Az emberek kedvesek mindenhol, az ételek nagyon fínomak és kvázi olcsók (1,5 l-es ásványvíz minimum ára 35 SLR), a táj és a természet gyönyörû, a tengerpart viszont semmi extra. Been there, done that. Én nem tudom mit lehet ott 16 napnál tovább csinálni. Meg nem bántam egyáltalán, sõt, nagyon is élveztem és örülök hogy megálltam itt hazafelé jövet, viszont talán örökre, SL kipipálva.