Szkati

#128043 Hozzászólás

Gyurka

Szkati

Férjedet részben – de csak részben – meg tudom érteni: én is a látnivalókért utazom e tájakra, de soha nem megyek úgy, hogy ne lenne benne pihenõidõ. Erre elméletem is van: ha fáradt vagyok, nem vagyok képes befogadni a látnivalókat. (Brüsszelben egy napot hagytam a Nemzeti Múzeumra, és egyszer csak azt vettem észre magamon, hogy megyek, megyek egyik terembõl a másikba, és nem tudom, mit is láttam az imént. Azóta soha ilyet nem teszek.)
Erice is, Trapani is túl messze esett tõlem, és nem voltam Gelában sem, és Raguza is kimaradt. És mi minden még… Dehát ennyire futotta. Terveztük a Stromboli esti megtekintését is, de a nagy hullámok miatt nem futott ki a hajó. Kár, hogy a Lipari szigetekre nem mentetek ki (dehát mindíg kimarad sok minden ), bájosak. ( Bár feleségemet nagyon zavarta az erõs kéndioxid-szag Vulcanon.) De a víz alatt a talaj meleg, ami eddig nem tapasztalt élmény volt.
Úgy látszik, be vagyok oltva Görögországból. Képzeld, Taorminán, a színházban az jutott eszembe, mennyire hasonlít ez Aspendosra. Pedig nem is hasonlít, hiszen AZ római színház, de ugyanaz az érzés fogott el, mint ott. Úgy látszik, nem is az számít igazán, mit látok, hanem az: mit érzek akkor, amikor azt látom.