Utazasunk

#374704 Hozzászólás

Fürkész

Utazasunk

Bangkok, Koh Chang, Koh Phangan, Bangkok utazásunk röviden

Tegnapelõtt jöttünk meg 3 hetes saját szervezésû thaiföldi útról. Eredetileg Kambodzsába is át akartunk menni, de annyira lenyûgözött a szigetvilág, hogy kihagytuk. Röviden leírom az utat, és néhány tudnivalót, hátha segít annak, aki éppen utazást tervez.

Bangkok

Március 2.-án repültünk Bangkokba Aeroviva Malév charterrel. Féltünk a híresztelésektõl, hogy Dubaiban nem lehet kiszállni, de oda és visszafelé is kiszállhattunk, nekünk ez a cigizés miatt volt életmentõ. :)

Bangkokban a Hotel Davisben laktunk, amirõl csak a legjobbat tudom mondani, 3000 baht/éjszaka áron egy 5 csillagos hotelben éreztük magunkat 45 nm-es szobában, ami mindennel fel volt szerelve, tényleg nagyon jó minõség, káddal, és kétszemélyes zuhanyzóval. A Sukhumvit road egyik mellékutcájában van. Elõször sky train-nel próbáltunk a turistahelyekre eljutni, de rájöttünk, hogy taxival alig drágább, és a dugó ellenére nem annyira lassú. A taxi 35 bahttal indul, és 60-70 fölé (320-380 forint!) nemigen megy a városban. Nagyon sok van belõle, de sokszor sokáig kell magyarázni, hova akarsz menni.

Egyedül egyébként a reptérrõl befelé nem voltak hajlandóak használni a taxiórát, kétszer is voltunk, és 300 baht (plusz 60 baht autópályadíj) alá nem sikerült lealkudnunk az árat. Lehet hogy bénák voltunk, de nem ment.

Metróval is utaztunk, ami klasszisokkal a mi kis pesti metrónk felett van minõségben, és szintén nem drága.

Tuktukkal kétszer utaztunk, de nem ismertük a körülményeket, átvágtak minket. Egyik alkalommal egy útért 120 bahtot fizettünk, kábé ugyanazért késõbb 60 bahtot, majd ugyanez taxival 35 baht volt. Tuktukkal azért sem mentünk többet, mert végig buszok között megy iszonyú kipufogófüstben.

Bangkok engem a Szárnyas fejvadász városára, és a Star Wars 2 Coruscant-jára emlékeztetett. Távolról nézve óriási felhõkarcolók mindenhol, az utca szintjén pedig pezsgõ élet, kifõzdék, földön evõ emberek, robogók, tuktukok, néha egy-egy elefánt. Ennek ellenére egyáltalán nem láttam koszosabbnak, mint Budapestet.

Koh Chang

Mivel iszonyú meleg volt, három nap után úgy döntöttünk, hogy Kambodzsa elõtt leugrunk még fürdeni. Koh Changról sok jót olvastam, így a keleti buszpályaudvaron (Ekkamai) vettünk másnap reggelre jegyet 250 baht/fõ áron, ami a Laemngop közeli Centerpoint mólóhoz visz. Az utazás 5,5 óra volt, kétszer álltunk meg, a busz kényelmes, légkondis volt, vécé volt rajta, italt és kis reggeli benne volt a jegyárban. A mólónál félóránként járnak a kompok, 45 perc alatt érnek át Koh Changra. Ott szongtojjal (magyar átírás, valójában songthew (ejtsd szongthú)) elmentünk a white sand beach-re szállást keresni. Egy kis utazási irodás segített, és a Kai Bae beach-en találtunk bungalót. Nagyon tele volt a sziget, alig találtunk helyet, érdemes elõre foglalni a neten szállást.

Koh Chang gyönyörû, Phuket után a második legnagyobb sziget, az európai turisták mégsem fedezték fel annyira. Leginkább sok thai és egyéb keleti turista megy oda, kevés az európai. A sziget nagyrésze érintetlen dzsungel, teljesen más mint Samui vagy Phangan. Hatalmas több tízméter magas fák vannak, hihetetlenül burjánzó igazi esõerdõ. Nincs még belakva, egyetlen aszfaltút vezet körbe a szigeten. A nyugati oldalon vannak a beach-ek, a white sand a nelgnépszerûbb, dél felé egyre kevésbé lakott és kiépített. A Kai Bae beachen ahol mi voltunk, sajnos a víz teljesen köves kábé 10 méter után, fürdésre így nem igazán alkalmas. A white sand beach kellemes, homokos, viszont sokkal többen is vannak.

A Chang Park resort ahol voltunk, szép, kellemes, de semmi extra. 200 baht/nap áron béreltünk robogót, nyugodtan lehet robogózni, kicsi a forgalom a nagy üdülõhelyekhez (Koh Samui, Phuket, stb.) képest. Találtunk a déli oldalon egy hosszú homokos partot, ahol egyetlen resort sincs, csak egy parti kocsma, és az egész parton 2-3 ember volt rajtunk kívül.

Elefántagoltunk 500 baht/fõ áron egy órát, masszíroztattunk 200 baht/fõ áron, ketten fõétellel, sörrel együtt kajáltunk vendéglõben összesen 200 bahtért.

Egy utazási irodában befizettünk egész napos hajóútra (1000 baht/fõ), amivel a környezõ szigeteket, Koh Wai-t, Koh Maak-ot és egy snorkelezõhelyet néztünk meg. A kis szigeteken csak néhány kisebb bungalós resort van, aki teljesen érintetlen környezetre vágyik, ott a helye. Egyszerû bungalók vannak, valóban azoknak, akik a csendet és a nyugalmat keresik. Paradicsomi szigetek. A snorkelezõhely csodálatos, egy órát úszkáltunk a rengeteg hal és korall felett. A hajón kaptunk teljesen korrekt kaját, rengeteg gyümölcsöt. Sosem szerettem az ananászt, mert amit itthon kapni az száraz és fás, de ami Thaiföldön van az egy álom. Friss, lédús és mézédes.

Itt döntöttük el hogy ezen az úton szarunk Kambodzsára, és inkább maradunk itt, meg Koh Phanganra megyünk át hosszabb idõre. Koh Changon és az egész út alatt egyébként sosem láttunk a bungalónkban semmiféle állatot. Én nem szeretem a rovarokat, így féltem tõle, de semmi vész nem volt. A szúnyogcsípéstõl is féltem (malária para) de a három hét alatt kevesebb szúnyog csípett meg, mint egy átlagos balatoni estén.

Koh Phangan

Amikor eljött az idõ, elindultunk Koh Phanganra. 26 órás utazás volt. Koh Chang közelében van Trat, ahonnan mennek repülõk Bangkokba, és tervben van egy Trat-Koh Samui járat. Ha ez elindul, ezt a 26 órát 3-4 óra alatt meg lehet tenni. Szóval szongtojjal a mólóig, onnan komp a szárazföldig, onnan busszal Bangkok, taxival az állomásra, onnan vonattal Surat Thani, onnan busz a révbe, onnan hajó Koh Samui érintésével Phanganra, onnan szongtoj. 26 óra. Vagy szerencsénk volt, vagy ez mindig így megy Thaiföldön, de minden alkalommal érkezés után max. egy órával már mehettünk is tovább. Bangkokból a Hua Lamphong állomásról az este 7.10-es vonattal mentünk, és sikerült kapnunk 1100 baht/fõ-ért elsõ osztályú helyet, ami egy kétszemélyes fülkét jelent, emeletes ággyal, légkondval, saját mosdóval. Nagyon kényelmes volt, simán tudtunk aludni (reggel 6.30-ra ér Surat Thaniba). Érdemes Joint Ticketet venni Bangkokban, abban benne van a busz a révbe és a hajójegy Koh Phanganra. A vonaton lehetett vacsit rendelni, ottani viszonylatban drága volt 140 baht/fõ, de finom, és a fülkébe hozzák. Dohányozni a folyosó végén lehetett.

A hajó a Surat Thani révbõl Phanganra kényelmetlen volt, 2,5 óra Koh Samui-ig, onnan még egy óra Phanganig. Rengeteg embert zsúfoltak a hajóra, ülõhely már nem maradt, így a lépcsõn ültünk. Sokan kint ragadtak a fedélzeten, ami 3,5 óráig durva lehetett a tûzõ napon. Viszont nagyon finom szendvicset lehetett kapni elég olcsón.

A neten választottuk a Koh Phangan északi részén lévõ salad beachen lévõ Salad Beach Resortot. Mivel Kambodzsa kimaradt, így spóroltunk a repjegy miatt egy csomó pénzt, ezért dõzsöltünk, és beach front bungalóba mentünk 3500 bahtért. Kõbõl épült bungaló, nagy szobával, kényelmes és kitûnõ minõségû. Nagy, tengerre nézõ terasszal 20 méterre a víztõl.

Itt sok érdekes nem történt, döglöttünk a parton, fürödtünk a csodálatos, homokos medrû vízben, 200 baht/nap-ért robogóztunk Thong Salába és Chaloklumba. A salad beach közelében van egy jó snorkelezõhely, a Koh Maa nevû kis szigetnél. Ide kétszer is elmentünk kajakkal, nagyon szép, de a víz nem volt annyira tiszta mint Koh Changnál. Chaloklumban találtam egy öreg masszõrt, aki már 40 éve masszíroz, és az apja, nagyapja is masszõr volt, hozzá jártam többször is. A salad beachen lévõ Fika Coffee Bar-ban (ez a neve :)) kitûnõ capuccinokat ittunk.

Bangkok

Egy hetet maradtunk itt, de végül sajnos vissza kellett menünk Bangkokba. Itt már a neten foglaltunk a Bangkok Air Samui-Bangkok járatára helyet. A Samui reptér gyönyörû, érdemes megnézni. Bangkokban ki akartuk próbálni, milyen felhõkarcolóban lakni, ezért a Prince Palace nevû hotelben foglaltunk szállást az Expedián keresztül. Kicsit régies hotel, semmi ötlet vagy egyediség nincs benne, de amit akartunk azt megkaptuk, a szobánk a 29. emeleten volt, egész falas ablakkal a városra. Gyönyörû volt, órákig ültünk a kilátást nézve.

Elmentünk a folyó egyik kikötõjéhez hogy a csatornákon hajózzunk. Elõször ilyen mozgó jegyárus 1000 baht/fõ áron kínált egy órára privát hajót. 5 méterrel arrébb a kiépített jegyárusító standon ugyanezt fejenként 350 bahtért kínálták, két órára pedig 500 baht/fõért. Egy órára mentünk, érdekes látvány volt a kis csatornákban az élet.

Utolsó esténken a Khao San roadon vásárolgattunk. Nekem tetszett az utca hangulata, kicsit a Sziget fesztiválra emlékeztet. 20 000 forintért egy nagy táskát televásároltunk ruhákkal, ékszerekkel, szobrokkal, cédékkel.

Nekem nagyon tetszett Thaiföld, talán a legjobb hely ahol valaha is jártam. Nagyon nagyon nehéz volt hazajönni, és bár nem voltam még 3 hetes nyaraláson, de összesen talán fél óra honvágyam volt az egész út alatt. Nem volt részünk semmilyen konfliktusban, nem akartak megtámadni, kirabolni, nem loptak a szobánkból sehol, nem voltak velünk soha barátságtalanok, csak jókat tudok mondani. Szorri hogy ilyen hosszú voltam, de le akartam írni mindent, ami hasznos lehet másnak.