Arab zene

  • Indította
    Témakör
  • #44525 Hozzászólás

    Melcsi

    Szereti itt valaki az arab zenét? :)

20 hozzászólás megtekintése - 1-20 / 28
  • Szerző
    Hozzászólás
  • #428592 Hozzászólás

    a zene mindenkié..

    Két volt (fiksz-civil-tilos)rádiós kollégám csinálták a sémihámi egy óra c. mûsort..Matykó Károly még tanította is az ELTE-n..

    #428591 Hozzászólás

    Amira1
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    csatlakozom az arab zene kedvelõkhöz

    egész véletlenül találtam ide :)
    tetszik, hogy az arab zenérõl, kulturáról írtok :)
    viszont szeretném megkérni, hogy ha valamilyen anyagot kimásoltok egy weboldalról, légyszi írjátok oda, hogy honnan van :)
    mert hogy ennek is van ám jogi háttere… meg talán emberi is… ha valami tetszik, amit más írt, talán odaírhatod, ki írta :)

    köszi – Amira

    #428590 Hozzászólás

    Táncos

    elõadás arab zene

    Szia Melcsi!
    Amit bemásoltál ide, az nem egy Zsolt nevû zenetanár elõadásának az anyaga?

    #428589 Hozzászólás

    Edina

    arab zene

    Az új Amr Diab lemezt hallottátok már? Nagyon jó!

    Még mindig jó a “srác” hangja.

    #428588 Hozzászólás

    Tibi

    jajra

    Khalifa együttes is reklámozza magát,és jól is tesz,mert nagyon jó kis együttes!

    Nem mindegy,hogy hastánc vagy arab zenekar??

    Végülis mindkettõ az arab kultúra része és köze van az Arab Zene c. topikhoz…

    Ha a moderátornak gondja van ezzel,úgyis kitörli!

    Én meg küldöm asszonyt hastáncolni…hamár nekem nem lehet!

    #428587 Hozzászólás

    Tibi

    jajra és hasonlókra

    Ritka irigy nép a magyar….

    Akinek van mit reklámozni,reklámozza ha hagyják,legalább leleményes, aki meg csak kritizálni tud meg nyavajogni az úgy is marad…nem fog egyrõl a kettõre jutni!

    Én imádom a hastáncot és küldöm is a nejem. haha…

    Legyünk már toleránsabbak egymással.

    #428586 Hozzászólás

    ne

    Jaj

    ez már a vég…Kezdö hasfaltanfolyam a póluscenterben,zsibvásár a Zeneakadémián,csak tessék csak tessék,mindenböl pénzet gyártunk ám,hamahama….

    #428585 Hozzászólás

    Misó1
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Járt valaki a Gödörben?

    Néhány egész jó zene volt most a Gödörben csütrörtöktõl szombatig! Sõt!

    #428584 Hozzászólás

    Szahara Ts

    Hastánc

    Alap kezdõ hastánctanfolyam indul az Újpesti Gyermek És Ifjúsági Házban szeptember 1-én,szombatonként 15-16 óráig.
    Óradíj: 14oo.-Ft/fõ/alkalom

    Cím: 4.ker.,István út 17-19. 2.emelet,balett-terem.

    Alap kezdõ hastánctanfolyam indul a Pólus Centerben ( Fawa Sportközpont- táncterem ) 2oo7 szeptember 9-én vasárnaponként 15-16 óráig, valamint szeptember 11-én keddenként 21-22 óráig.

    Óradíj: 1400.-Ft/ fõ/alkalom

    Cím: 1152 Szentmihályi út 131.

    T: 06 20/ 369-4080
    http://www.szaharatancstudio.hu

    #428583 Hozzászólás

    noorah
    Tag

    noorah@freemail.hu

    Sziasztok,
    én is keleti zene-imádó vagyok.
    Melcsi, szerintem te hastáncos vagy és valószínûleg ismerlek is, mivel én is mûvelem ezt a táncot.

    Miso,
    bárcsak sokan ennyire tisztában lennének az arab zenékkel! Erre a mondatodra azonban reflektálnék:
    “Vannak a „modern” arab zenék, általában szintetizátorokkal, ezeket nem szeretem, mert alapvetõen egy kaptafára készülnek, és primitív ritmusúak (szerinrtem).”

    Nos, én zenész vagyok, eredetileg hegedûs és arab zenét játszom (autentikusat és modernet egyaránt). Jelenleg leginkább szintetizátoron, mert nincs ember a környékemen, aki bonyolultsága miatt vállalná helyettem ezt a feladatot.
    Az elején én is idegenkedtem a haszálatától, azonban hamar beláttam hogy 20-25 zenészt bajosan tudok magam köré gyûjteni (hiszen nincs is ennyi hazánkban, illetõleg kifizetni sem fogja senki)ahhoz hogy azt a hangzást elérjem, amit a szinti használatával meg lehet valósítani.
    Persze mindenki másképp használja ezt a hangszert és a langyos egykaptafás dalokat én sem szeretem, ám egy kicsit szeretnék rávilágítani néhány dologra:

    – a szinti ritmusai az eredeti hangzást hivatottak megjeleníteni és megközelítõleg úgy kell szólniuk, mint eredetiben, tehát semmivel sem primitívebbek

    – a ritmusokat leginkább saját magam szerkesztem (nagyon idõigényes és zenei tudást kívánó feladat!), ehhez persze ismernem kell az összes ritmushangszert és tudnom hogyan használják õket

    – a szinti is egyfajta élõ elõadásmód, hiszen azon is élõ ember zongorázik (közben ráadásul a mindent kontrollálnia kell: ritmusokat,hangerõt,hangszíneket… szoktam mondani hogy játék közben úgy érzem, mintha sakkoznék: agyilag folyton több lépéssel a hangzás elõtt kell tartanom, különben “borulhat” az egész)

    – játszunk olyan számokat, melyekben legalább 6-7féle ritmus váltakozik, köztük klasszikus arab ritmus is fellelhetõ (pl. saiidi, maqsum, malfouf, samai, masmoudi, ciftetelli, ayoub).

    Én több akusztikus hangszer (ud, hegedû és darbuka) bevonásával használom a szintetizátort!

    Egyúttal szeretném figyelmetekbe ajánlani arab zenét játszó zenekaromat, a Khalifa együttest, melyet általában havonta 2x lehet meghallgatni ( a fesztiválokon, versenyeken, hastáncos esteken való szereplésein kívül).
    A legközelebbi estünk május 11-én lesz a Széchenyi Kertben.
    Akit bõvebb infó érdekel, kérem, látogasson el honlapomra:
    http://www.noorah.hu

    Üdv: Noorah

    #428582 Hozzászólás

    Szahara

    Hastánc

    Alap kezdõ hastánctanfolyam indul az Újpesti Gyermek És Ifjúsági Házban május 2-án szerdánként este 6-7-ig, illetve május 4-én péntekenként este 6-7-ig.

    Cím: 4.kerület,István út 17-19. 2.emelet,balett-terem.

    Tel: Balogh Cecília, o6 2o/ 369-4o8o
    Szahara Táncstúdió

    http://www.szaharatancstudio.hu

    #428581 Hozzászólás

    Miso

    Melcsinek majd Magdának

    Nagyon érdekes amit írtál, hol találtad, vagy saját szülemény (hû-ha,nagyon tudsz!)
    Magda, jogvédõk nem itt keresendõek. Ez itt most nem arról szól. Függetlenül attól, hogy egyébként sajnos igazad lehet!

    #428580 Hozzászólás

    magda

    Meg

    azt is hirdessétek,miböl ered a hastánc,hogyan bánnak már 8-10 éves kislányokkal arrafelé,aztán milyen a férfi nö viszony arrafelé.Szóval a valóságot is meséljétek el,miként használják a nöket zsenge korukban análisan,hogy a férj elégedett legyen majd pár hétig mielött más feleségek után néz.Biztosan sok szép és romantikus történet kerekedik belöle és persze müvészet.

    #428579 Hozzászólás

    Évi

    Hastáncest

    Szeretettel várunk minden kedves érdeklõdõt március 18-án vasárnap délután 17 órától egy jótékonysági hastáncestre,a Magyar Hospice Alapítvány javára.

    Belépõjegy ára: 16oo-Ft.

    Cím: Újpesti Gyermek És Ifjúsági Ház – Színházterem
    4. kerület,István út 17-19.

    Fellépõk: Kyra és a Nílus Gyöngyei,Szahara Táncstúdió, Salwa és tanítványai,Ranee és csoportja, Palaga Mónika és a Hétfátyol Tánciskola, Mia és a sivatag gyémántjai, Tahmina és a hajnal fényei, Kovács Gémes Julianna – keleti pop-folk,Ivanics Tamás és Braun Zsuzsa -latintáncok

    #428578 Hozzászólás

    Melcsi

    Arab zenérõl…

    Az arab zene – általános jellemzõk

    Az arab élet elválaszthatatlan a zenétõl és az énektõl. Az arab kultúra lényege az erõs érzelmi átélés, a líraiság, ezért vált dominánssá az irodalomban a költészet, ezért olyan fontosak a dalok, a zene, és ezért szól az orientális tánc a személyes érzések szabad kifejezésérõl. A különbözõ mûvészeti ágak ugyanazt fejezik ki, erõs közöttük a kölcsönhatás.

    Az arab zene két alaptulajdonsága improvizatív jellege, és erõteljes melodikussága. A melódia, a hajlítások és a negyedhangok használata fokozza az érzelmi töltést, és a dallamok ismétlõdése, egybeolvadása a végtelenség érzetét kelti a hallgatóban. Ez egyrészt hipnotikus hatású – akár a hastánc egymásba olvadó mozdulatai -, másrészt “befelé viszi” a hallgatót, és így segíti a táncost is, hogy a saját legbelsõbb érzéseit tudja kifejezni, vagyis erõsíti az orientális tánc eredeti, introvertált átélését.

    A zene felépítésére jellemzõ, hogy az improvizatív taksimot követi a ritmikusan egyre gyorsuló ütemû basrav, majd fokozatos lelassulása után ismét taksim következik, és így tovább.

    A taksim általában egy hangszer ütem nélküli improvizációja, vagy az énekes improvizációja a “Ya laili…” – “Ó, én éjszakám…” – szövegre (az éjszaka mindig a nõ szinonimája). A basrav alatt bekapcsolódnak a ritmushangszerek és/vagy a többi hangszer is, de a fõtémát a taksimot játszó hangszer játssza. Az állandó felpörgés-lelassulás erõsíti a végtelenség érzését, és segíti egy transzközelibb tudatállapot kialakulását.

    Az arab zene másik sajátossága a makám. Az arab zenét modális hangrendszer jellemzi, és az arab, perzsa, török zene dallammodelljei a makámok. A makámok olyan melodikus képlettípusok, melyek eredetileg népdalok voltak, és az állandó improvizáció során kristályosodtak ki és tipizálódtak. Nevük még eredetükre emlékeztet, egy-egy táj, város, nemzetség elnevezésére. Minden makám egy mikrohangközöket tartalmazó skálán alapul, amelyben az oktáv 24 gyakorlatilag egyenlõ részre oszlik. Ma Egyiptomban nyolc makámot használnak állandóan, Baghdadban a jó zenészek kb. huszat, a perzsák harmincat vagy többet, a török zenében mintegy száz makám volt használatos. Mindeddig 52O makám kimutatható. Az egyes makámok a magukban hordozott érzületet és hangulatot közvetítették, és különbözõ hangulatokat teremtettek a hallgatóban.
    A leggyakoribb makámok:

    Makám rast

    Makám bayati

    Makám houzam

    Makám hijaz

    Makám saba

    Makám nawa-athar

    Makám sigah, nahawand, nawadir, hijazkar, isfahan, husszaini

    Az arab zene hangszerei

    Egy tradicionális arab zenekar a következõ hangszerekbõl áll: ud, nay, kanoon, tabla vagy derbuka, riq. Az ud az arab lant, melyet eredetileg egy darab fából faragtak ki. Gyakran az udon játszó zenész az énekes is, az ud fejezi ki leginkább a zene lírai, érzelmi oldalát. A nay az ókori Egyiptomból megmaradt bambuszfurulya. Általában a keleti zene és tánc meditatívabb, spirituális rétegeit fejezi ki, a vallásos zene fontos hangszere. A kanoon keleti citera, a hárfa és a zongora elõdje. Hangja különös vibrálással tölti meg a levegõt. A derbuka a legfontosabb ritmushangszer a népzenében és a klasszikus keleti zenében egyaránt. A serleg formájú kézidobot halbõr borítja, az arab (fõleg egyiptomi) dobosok igazi virtuózai a derbukának. A riq egy kisebb, kör alakú csörgõdob.

    Egy tradicionális cigány (ghawazee) zenekar ezzel szemben a következõ hangszerekbõl áll: rababa, mizmar, arghul, souffara, tabla. A rababa az egyik legrégebbi vonós hangszer, a népzenészek kedvence, általában kókuszdió testtel, melyet hosszú száron a földre állítanak, és két lószõr húrján vonóval játszanak. A mizmar egy rövid, kürtszerû fúvós hangszer, az arghul egy hosszú, duplacsövû furulya (gyakran az egyik egészen hosszú, a másik rövidebb), a souffara pedig egy rövid, erõs hangú furulya.

    Fontos, általában a táncos által használt ritmushangszer a sagat vagy zill, vagyis az ujjcintányér, mely négy darab bronz vagy réz kis cintányér a hüvelyk- és a középsõ ujjakhoz rögzítve (lásd még az eszközöknél).

    Gyakran elõforduló hangszer még a kawala, egy speciális egyiptomi bambuszfurulya, melyet fõleg vallásos fesztiválokon használnak. A tar és a daff a riqhez hasonló csörgõdobok, a bendir (ld. az oldalsó képen) pedig gyakran nõk által használt nagyobb kör alakú dob.

    Számos hangszer Afrikából, fõleg Núbiából került a Közel-Kelet zenéjébe, elsõsorban ritmushangszerek, valamint a tanbuna, az afrikai lant, a semsemiyya, egy öt húrú afrikai lant stb.

    Ezeken kívül minden országnak megvannak a saját hangszerei is. Ilyenek például: a genbri, egy marokkói húros hangszer, mely tevebõrbõl készül, és három húrja van. A qarqaba kétszer két darabból álló, kb. 3O cm hosszú, fém kasztanyetta, Algériában és Marokkóban nagyon elterjedt. A bouzouki görög gitár, a saz egy hosszúnyakú, a klasszikus török zenében használt lant. A baglama hydra Scott Wilsonnak – Serena fiának – egyedi hangszere, az ud, a saz és a bouzouki együttese.

    A XX. században az egyiptomi sztár-hastáncosoknak már személyre szólóan írták a zenét, és azt harminc vagy több tagú zenekar játszotta. Ebben a hagyományos hangszerek mellett megjelentek a nyugati hangszerek is: cselló, hegedû, harmonika, trombita, szaxofon, szintetizátor…

    Ritmusok és táncok

    Baladi
    eredeti jelentésében “népies”. A raks baladi a raks sharkival (fõleg a nyugati revü-változattal) szemben képviseli a földiesebb, hasközpontúbb, népiesebb jellegû táncot. Éppen ezért a legegyszerûbb, négy negyedes népzene-ritmus.
    Saidi
    Felsõ-Egyiptom néptáncainak négy negyedes ritmusa, tipikusan a botos és “lovas” táncokhoz használják.
    Zar (ayoub)
    egyiptomi transz-szertartás két negyedes zenéje, a mentális-érzelmi betegségek gyógyítására.
    Wahdakabíra, vagy chifti telli
    egy különös, nyolc negyedes ritmus, és egyben a legdrámaibb szakasz az orientális táncban. A cifti Görögországban magát a hastáncot jelenti, amit gyors cifti ritmusra járnak.
    Karshilama speciális, török, aszimetrikus ritmus, eredetileg egy üdvözlõ tánc volt, melyet két egymással szemben, sorban felálló csoport táncolt, jelenleg is gyakran a mûsor kezdõtánca.

    RITMUSOK:

    D – dum (mély hang, amit a derbuka közepén ütnek meg – a fõ hangsúly)
    T – tak (magas hang, amit a derbuka szélén ütnek meg – mellékhangsúly)
    K – ka (magas hang, amit a derbuka szélén ütnek meg – díszítés)

    MAKSOOM 4/4
    Dum-Tak-Tak-Dum-Tak
    1 ÉS 2 ÉS 3 ÉS 4 ÉS
    D T – T D – T –
    Alapritmus minden klasszikus közel-keleti zenében és a dobszólókban.

    BELEDI vagy MASMOUDI SAGHIR (kis masmoudi) 4/4
    Dum-Dum-Tak-Dum-Tak vagy Dum-Dum-takaTak-Dum-takaTak-taka
    1 ÉS 2 ÉS 3 ÉS 4 ÉS
    D D t k T D t k T t k
    Alapritmus, a beledi („helyi, népi”) alapritmusa, klasszikus számokban eltérõ zenei témák közötti átkötés, „tapsoltatás”.

    SAIDI 4/4
    Dum-Tak-Dum-Dum-Tak
    1 ÉS 2 ÉS 3 ÉS 4 ÉS
    D T k t D D t k T
    D T t k D D t k T t k
    Gyors alapritmus, a saidi (felsõ-egyiptomi – dél – botos férfitánc (tahtib) és botos nõi folk tánc) alapritmusa, a ghawazee tánc alapritmusa, vidám jellege miatt a legtöbb pop szám alapritmusa is ez.

    MASMOUDI KABIR (nagy masmoudi) 8/4
    Dum-Dum-takaTak-takaTak-Dum-takaTakatakaTak
    1 ÉS 2 ÉS 3 ÉS 4 ÉS 5 ÉS 6 ÉS 7 ÉS 8
    D D t k T t k T D t k T k t k T
    Lassú ritmus, eredetileg a muwashshat-nál – elénekelt arab vers – használt ritmus, ezért a mai napig artisztikusabb jellegû. Lassabb, melodisztikus, érzelmes klasszikus számoknál lehet vele találkozni. Mivel lassú, a fõhangsúlyok közötti rész szabadon kitölthetõ.

    CIFTETELLI vagy WAHDA KABIRA 8/4
    Dum-ka-Tak-ka-Tak-Dum-Dum-Tak
    1 ÉS 2 ÉS 3 ÉS 4 ÉS 5 ÉS 6 ÉS 7 ÉS 8
    D T T D D T
    Eredetileg gyors, táncos, török-görög ritmus, és egyben egy török folk lépéseket tartalmazó tánc. Az arab zenében lassú tempóban játsszák, a taqsim (hangszeres improvizáció) alatt. Maga a ritmus is alkalmas a fõhangsúlyok közötti szünetek improvizatív kitöltésére, dobon és ujjcintányéron egyaránt.

    MALFOOF vagy LAFF 2/4
    Dum-Tak-Tak
    1 ÉS 2 ÉS
    D k T – k T
    Gyors ritmus, általában a finálékban használják.

    AYOUB 2/4
    Dum-ka-Dum-Tak
    1 ÉS 2 ÉS
    D – k D T
    Gyakori közel-keleti ritmus. Egyiptomban lassabb – és gyorsuló – változata a Zaar transz tánc alapritmusa (más országokban inkább 6/4-es ritmust használnak a transz táncokhoz). Gyors változata megtalálható a hastánc zenékben is (inkább klasszikus arab zenében).

    FELLAHI 2/4
    Dum-ka-ka-Dum-ka
    1 ÉS 2 ÉS
    D k – k D k
    Nagyon gyorsan játszott ritmus, fõleg a felsõ-egyiptomi folk táncoknál gyakori. (fellah – „paraszt”)

    SAUDI vagy KHALIGI 2/4
    Dum-ka-Dum-ka-Ta-ka
    1 ÉS 2 ÉS
    D k D – k T k
    Az Arab-öböl környéki khaligi tánc alapritmusa, melyet nõk egymással táncolnak bõ kaftánokban (fõleg kéz-, váll- és hajmozdulatok)

    KARATCHI 2/4
    Ta-ka-Tak-Dum
    1 ÉS 2 ÉS
    T k T D
    Az Ayoub fordítottja, szinte egyedülálló, hogy tak-kal kezdõdik, ennek ellenére elég elterjedt az egyiptomi és észak-afrikai zenében.

    SAMAI TAKIEL 10/4
    1 ÉS 2 ÉS 3 ÉS 4 ÉS 5 ÉS 6 ÉS 7 ÉS 8 ÉS 9 ÉS 10
    D T k D D T T
    Tipikusan az arab klasszikus zenében a muwashshat-hoz használt ritmus, manapság taqsim-nál (hangszeres improvizáció) fordulhat elõ.

    BOLERO 4/4
    Általában lassan játszott latin eredetû ritmus (Erev Shel, Misirlou)
    RUMBA 2/4Általában gyorsabban játszott latin eredetû ritmus (Rihlat el Ghawzia)

    ZAFFA 4/4 (8/4)
    1 ÉS 2 ÉS 3 ÉS 4 ÉS
    D t k t t D t t –
    Az egyiptomi esküvõkön használt speciális ritmus, melyre a hastáncos felvezeti az ifjú párt, tehát ünnepélyes, menetelõs jellegû. (de nem a shamadan tánc ritmusa)

    KARSHILAMA 9/8
    1 ÉS 2 ÉS 3 ÉS 4 ÉS 5 ÉS
    D T D T T t –
    A török karshilama tánc ritmusa. A karshilama szó szerint azt jelenti: szemtõl szembe, ami a tánc eredetére utal, amikor egymással szemben párban táncolták.

    #428577 Hozzászólás

    Melcsi

    Ezt ajánlom elõszõr…

    Marokkói berber zene a Bnate-rif-tõl, szeretem ezt a fajta zenei stílust.
    Az “arab zenét” úgy értettem, hogy ezt a zenei stílust szeretem, nem a általánosan hallgatott európai vagy amerikai stb pop-t, techno-t stb.
    Tudom! Van az arab zenék között is pop, rap, techno, szörnyû!

    http://moroccan.salmiya.net/songs/Bnate-rif/
    vagy más:
    http://moroccan.salmiya.net/songs/samira/

    http://moroccan.salmiya.net/songs/cheb-k/

    http://arabic2.salmiya.net/songs/diana/

    stb… választhatsz neked melyik jön be :)

    #428576 Hozzászólás

    Miso

    Arab zene..

    Szia Melcsi,
    Írhatnám azt is, hogy szeretem, meg azt is, hogy nem. Egyszerûen azért, mert így „arab zene” ez egy olyan nagy általánosítás mint pl. a „magyar zene” Sebestyén Mártától, a Kispálon és Tankcsapdán át Erkel Ferencig stb.
    Biztosan van legalább húsz arab nyelvû lemezem, persze azért, mert tetszenek. Ezek között van marokkói, berber (ez pl. már nem is arab, mert a berberek nem arabok, csak szintén ott élnek), egyiptomi. És vannak vegyes lemezeim is. Ezeket mind autentikus régi hangszereken adják elõ. Ezeket szeretem. Vannak a „modern” arab zenék, általában szintetizátorokkal, ezeket nem szeretem, mert alapvetõen egy kaptafára készülnek, és primitív ritmusúak (szerinrtem). Persze az elsõ húsz perc lehet érdekes, de aztán megunja az ember elég gyorsan. A „mezzo” francia zenei adón elég sok különféle arab zene „is” van. Nem szeretem, pedig elég divatosak az Algériából származó zenét játszó francia arabok..
    Van nagyon sok jazz lemezem, amelyeken arab zenét dolgoznak föl, sõt a zenészek is arabok (Rabih Abu Khalil) Õ „oud”-on játszik, mely szintén egy õsi hangszer, kicsit hasonlít a csángó kobozra. Ezek és a hasonlóak nevezhetõek inkább világzenének, mert csak az eredetük arab népzene. Ilyen zeném is sok van.
    Van továbbá perzsa, pakisztáni, török, azeri stb. népzeném, mely számunkra sokszor tûnik arab zenének, ezt õk kikérnék maguknak. Egyszerûen, mert õk nem arabok, ahogy Budapest sem Bukarest. Van vallási zeném is, fõleg szufi, ez tulajdonképpen bármely mohamedán országból származhat, és ezek is egymáshoz képest eltérõek, legalább is a szakembernek (én nem vagyok az). Ez tehát lehet arab és nem arab is.
    Eleve meg kell különböztetni az arabot a mohamedántól. Mivel nem minden arab mohamedán (pl. Libanonban, Szíriában sok keresztény arab van), és nem minden mohamedán arab (hanem pl. török, perzsa, afgán, pastú, indonéz, maláj, és rengeteg különbözõ afrikai ország lakói is mohamedánok).
    Na most ezek után írd meg, milyen „arab” zenét szeretsz, kiváncsian várom…

    #428575 Hozzászólás

    Melcsi

    Ma már jó napom lesz! :D

    Tökéletesen igazad van, csak tudod az értetlen emberek feltudnak néha bosszantani: ha nem érdekel nem foglalkozom vele. Nemigaz?
    De annak örülök, hogy végre van valaki, akinek hasonló az érdeklõdése!:-))))))) Kezdtem aggódni, hogy csak én lennék egyedül itt aki szereti :-))))
    Ezeket pont nem ismerem, de másokat igen, vannak ismerõseim onnan, úgyhogy “elvagyok látva” zenével bõven!
    Ha gondolod, cserélhetünk e-mailt és küldhetnénk egymásnak dalokat :)
    Én általában mindent meghallgatok, a popposabbat is meg a hagyományosakat is, de leginkább a “gyorsabb” zenéket szeretem.
    És te? Rubyt ismerem 1-2 szám erejéig,… hát õk nem mindig tolerálják ez efféle europais stílust (értem az öltözködésre, talán a klippjeivel is gond lehetett).
    Nem tudom pontosan Libanoni – e, általában onnan vannak a legtöbb ismert énekesek, és hát próbálják követni a nagyvilágot. Pl Diana Haddad vagy Samira Said is elég lazán öltözködik, volt ott más is a ruhán kivûl szerintem, na meg nagy ott a verseny is.
    Szóval remélem dumcsizunk még!!!
    Szia :-))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

    #428574 Hozzászólás

    Parishilton

    Hastáncest

    Szeretettel várunk minden kedves érdeklõdõt március 18-án vasárnap,délután 5 órától egy jótékonysági hastáncestre a Magyar Hospice Alapítvány javára.

    Cím: Újpesti Gyermek És Ifjúsági Ház- Színházterem.

    #428573 Hozzászólás

    Anna

    Melcsinek

    Szerintem az ilyen hozzászólásokra nem is érdemes reagálni,mert nem vagyunk mindannyian egy értelmi és szociális szinten.

    Vannak,akik még alszanak,vannak akik már ébredeznek és vannak akik már felébredtek…..

    Beszélgessünk inkább az arab zenérõl: én nagyon szeretem,fõleg a Miami Band és Miriam Faris a kedvenceim.
    Rubyt is nagyon szeretem de azt hallottam,Egyiptomban már betiltották a videoklipjeit,mert túl kevés volt rajta a ruha és túl kihívó volt…:-)))))))))))))

20 hozzászólás megtekintése - 1-20 / 28
Hozzászólás: Arab zene
Info: Ne a hozzászólásokba írd az elérhetőséged, hiszen itt évek múlva is megmarad. Inkább regisztrálj egy percben és ott tüntesd fel. Azt egyszerűbb módosítani és törölni is. Csatolmányokhoz (JPEG, ZIP, DOC, PDF) be kell jelentkezni! Kerülendők a trágár szavak és értelmetlen vagy többszörös karakterek használata, mint pl. !!!! vagy ????. A hozzászóló magára nézve kötelező jelleggel elfogadja az ÁSZF összes pontját.




Hozzászólások lezárva.