magyar találmányok

Segitenétek nekem? magyar felfedezések,találmányok listáját szeretném összeállitani,hogy a nagyon bunko amerikai barátom orra alá dörgölhessem.

Témakör

[vandorboy]

famous Hungarians

Szerintem jó kiindulópont a weblapomon:
http://vandorboy.com/famous-hungarians/

[endre]

3D-s forradalom

A készülék egy hagyományos személyi számítógépet alakít háromdimenzióssá.
Lényege, hogy a képet térben jeleníti meg és a képet térben tudjuk manipulálni” – foglalja össze fejlesztését Rátai Dániel ifjú feltaláló, aki 2005-ben 6 elsõ díjat nyert
a 21 éven aluli tudósok és feltalálók Intel ISEF
(Intel International Science and Engineering Fair) világversenyén
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2006/tv0611/dani.html

[masvalaki]

magyar

Valaki te indigo gyermek I want whatever you are smoking

[VALAKI]

EZ IS MAGYAR TALÁLMÁNY

2012 ENERGY INFINITE

[JuhászGeriRegisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető]

3D-s forradalom

Sziasztok !

A napokban olvastam egy cikket egy magyar találmányról amit Angliában népszerûsítenek( a videón még Károly herceg is kipróbálja). Lényege, hogy 3Ds technikával lehet azonnali képpel megrajzolni, forgatni és formázni, szinte mint ha már holografikus technika lenne. Érdekelnének információk a dologról mert sajnos nem találom már a hozzákapcsolódó cikket. Állítólag már forgalomban van a kütyü és mivel képzõmûvészetben is tevékenykedek, hobbi szinten is érdekelne.

Köszönöm

[halom]

Ez is

hungarocell

[Laci]

A telefonközpont és a telefon feltalálói:

http://www.urbanlegends.hu/2006/11/29/mit-talalt-fel-puskas-es-bell/

[KC]

Magyar

Kengyel, szódavíz (Irinyi).

[tabula rasa]

az új

híres magyarok közé tartozik a gömböc megalkotója is.

Egyébként a hologramot egy m-mel kell írni. Legalábbis a magyar nyelvtan szerint

[Fec]

Egy

Félreértés, hogy Szent-Györgyi Albert találta volna fel a C-vitamint! Nem õ volt. Õ csak azt találta ki, hogy lehet ipari méretekben elõállítani. Elõtte igen költséges eljárással sikerült csak néhány mg-ot elõállítani, ami igen bomlékony volt. Szent-Györgyi azért kapott Nobel-díjat, mert 0,5 kg C-vitaminnal állított be egy konferenciára. Ez akkor elképzelhetetlen mennyiség volt.
Miként a gyufát sem Irinyi találta fel. Õ, tudtommal a biztonsági gyufát találta ki (amit egy svéd is kitalált tõle függetlenül)
Ez persze nem csökkenti az érdemeiket.

[seti]

Bizony

egy ügyes bácsi ad a magyar önérzetnek és bebizonyítja,lúzernek lenni jó,lúzernek lenni szép és követendö az egész ország számára…

[najahuha]

Floppylemez

A még ma is használatos FLOPPY-lemez ( 3,5 colos !) föltalálója is magyar….

Jánosi Marcell a magyar hardveripar Rubik Ernõje: ugyanabban az évben, 1974-ben, amikor Rubik elõállt a bûvös kockával, Jánosi feltalálta a 3 hüvelykes flopilemezt, és ezzel örökre beírta magát a számítógépes perifériák történelmébe. Igaz, alig hallani róla. Rubikot világhírûvé tette találmánya, Jánosi korát évtizedekkel megelõzõ flopija viszont kézen-közön elfelejtõdött. Az idõs feltaláló óbudai lakásában emlékezett a dicsõséges múltra.

Megkérdõjelezhetetlen világszabványnak számított az IBM behemót, 8 hüvelykes flopilemeze 1974-ben, amikor a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) 43 éves, feltûnõen kreatív alkalmazottja, Jánosi Marcell elõállt a szexi, kemény mûanyag borítású, a konkurenciáénál kétszer kisebb átmérõjû adathordozóval. Évtizedekkel elõzte meg korát. Aztán mégse lett belõle semmi.

A most 75 éves, súlyosan beteg Jánosi hivatásos feltalálónak tartja magát. A BRG-nél és korábbi munkahelyein feltalálta az automatikus hidraulikus fröccsöntõgépet, és részt vett az elsõ modern, háromsebességes orsós magnó, a Calypso megtervezésében, nem is beszélve az akár vincseszterként is használható magnetofonmechanikáról. Azt azonban õ sem gondolhatta, hogy épp a flopi miatt kerül be a Wikipediába.

“Mielõtt Kennedyt meggyilkolták, egy beszédében azt mondta: Ne az legyen az elsõ, hogy neked mit adott Amerika, hanem hogy te mit adtál Amerikának. Ebben a szellemben élek én is” – mondja Jánosi, aki, bár bíztatták, soha nem volt hajlandó disszidálni, és most az átlagosnál magasabb, de így sem egetverõ nyugdíjból él feleségével egy óbudai társasház második emeletén.

A vajkaramell színû bõrgarnitúrával körbekerített dohányzóasztalon, a nappali földrajzi középpontjában egyetlen objektum: a nevezetes flopimeghajtó a bele való lemezzel. A mechanika még mindig finoman mûködik, maga a lemez pedig nem sokkal nagyobb és egyáltalán nem rondább egy mai, 3? hüvelykes flopinál. Jánosi 1974-ben, épp a bûvös kockával egy idõben találta fel. De míg Rubik Ernõ találmánya lassan magyar nemzeti szimbólummá nemesedett, a magyar flopiról néhány hazai tudománytörténészen kívül alig tud valaki. Mi történt?

“A KGST-országok beléptek az egységes számítástechnikai rendszerbe, és azokkal a találmányokkal, amelyek nem voltak kompatibilisek a meglévõ nyugati rendszerekkel, nem lehetett foglalkozni – magyarázza Jánosi. – És nehogy már egy mezítlábas csatlós ország csináljon egy jobbat, mint ami nekik van. Szigorúan tilos volt csinálni, mert nem volt nyugati elõzménye.”

A Jánosi-féle flopi ennek ellenére nem maradt titokban, a BRG-nél ott bazseváltak a világ legfejlettebb országainak fejlesztõi, akik mind a flopit akarták – megvenni vagy lenyúlni. “A japánok rengetegszer itt voltak. Emlékszem, letettem [a meghajtót] egy székre, és õk mint a kis õrültek fényképezték, körbetáncolták” – vigyorog a feltaláló, és mint egy huncut kisfiú, mindkét lábát felteszi a dohányzóasztal merevítõ lécére. Azt mondja, a Sony hivatalosan is elismeri, hogy a mostani flopik elõdje a BRG MCD-1, vagyis a Jánosi-féle találmány, amelybõl végül gyártottak is valamennyit, de épp a kompatibilitás hiánya miatt soha nem lett belõle világsiker.

Az úgy volt

De a hetvenes években nem csak a japánok nyüzsögtek a magyar flopi körül. Jánosi sokszor elmondta már, de nem lehet elégszer hallani: Jack Tramiel, a legendás Commodore elnöke-vezérigazgatója-alapítója-tulajdonosa a hetvenes években különrepülõgéppel érkezett Budapestre, hogy tárgyaljon a Jánosi-féle flopi megvásárlásáról. A Commodore-nál korábban “négy hétig tesztelték a meghajtót, egyetlen bithibát nem találtak” – mondja Jánosi, aki szerint a korabeli politika “elgáncsolta, megtiltotta” a találmány nyugati elterjedését.

Ez a gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy Jánosi fõnöke, a BRG vezérigazgatója a III. kerületi pártbizottság kihagyhatatlan ülésére hivatkozva csak az utolsó pillanatban jelent meg a budapesti szállodában, ahol a Commodore vezére lakott – negyedórával azelõtt érkezett, hogy Tramiel megunta a hosszas várakozást, és indult volna hazafelé. Ezt az utolsó negyedórát a BRG-sek azzal töltötték, hogy a gyár szervezeti felépítését magyarázták a Commodore-igazgatónak, aki végül beintett nekik. “Én azért jöttem, hogy Jánosi Marcellel találkozzam” – vágta állítólag Tramiel a vezérigazgató szemébe, de ez csak olaj volt a tûzre: a Commodore elsõ embere dolga végezetlenül távozott az országból. A Jánosi-féle flopi maradt technikatörténeti kuriózum – a nemzetközi szabadalmat az állam nem újította meg, így az elveszett, és a 3 hüvelykes flopit 1982-tõl a japánok (többek között a Hitachi és a Matsushita) gyártották, és az Amdek nevû cég forgalmazta, elsõsorban az Apple II-höz.

Meg szokták kérdezni, hogyan lehetne ezt feltámasztani- int Jánosi a dohányzóasztal felé. – Ezt már nem lehet feltámasztani. És nem is érdemes, a japánok igenis javítottak a konstrukción.”

“A legrégebbi feltalálók közé tartozom” – mondja Jánosi, aki fiatal korában szénhordással gyúrt, aztán kisiparosoknál kitanulta a forgácsolómunkákat, az autogén vágást és hegesztést, de úgy ám, hogy amit õ hegesztett, abban a röntgen sem talált hibát; amit õ hegesztett, azt hídalkatrésznek lehetett volna használni. Innen egyenes út vezetett a feltalálósághoz.

“Mindig tudtam, hogy mi kell a világnak, hogy mi legyen a következõ lépés. Akkoriban úgy gondolkodtam, hogy minden akkori eszköznek eléje kell lõjek legalább 10 évvel. Árban is ez volt a helyzet, ez a szerkezet 100 dollárnál kevesebbe került. Most, ha csak 10 fillért kapnék minden flopiért, amit eladnak… milliárdokat gyártanak belõle.”

A nappali fõfalát beborító könyvespolc stratégiai pontján, egy apró üvegváza mellett ott büszkélkedik a bûvös kocka. Neki sikerült.

http://index.hu/x?d1743=http://index.hu/tech/hardver/jm0206/

[najahuha]

CLASH-hoz kapcsolódva

.

Hát bizony a MÉTER 1800-as évekbeli hivatalos meghatározásához, illetve a legújabbkori meghatározásához is közük van a magyaroknak:

BAY ZOLTÁNT, az Egyesült Álla­mokba menekült világhírû magyar fizi­kus 1965-tõl a fénysebesség minél pontosabb mérése foglalkoztatta. Az általa kidolgozott újszerû elven, a ko­herens lézerhullámok mikrohullámok­kal történõ elektrooptikai moduláció­ján alapuló mérései eredménye képen (1972) a fénysebesség értékét az álta­lános Súly- és Mértékügyi Értekezlet (Conférence Générale des Poids et Mesures; CGPM) 15. ülésszaka (1975-ben) c = 299 792 458 m/s-ban rögzítette.

A mérhetõ mennyiségek közül már évtizedek óta az idõ az, amit a legna­gyobb pontossággal tudunk mérni (egyes források szerint ma a bizonyta­lanság 10-16!). Ez már 1906-ban M. PLANCKOT, ill. 1961-ben C. H. To­werst arra vezette, hogy a hosszúság egységét az idõbõl és a fénysebesség­bõl, mint a természet egyetemes állan­dójából származtassa.

Míg ezek csak elméleti megfonto­lások voltak, BAY a gyakorlati megva­lósítást is publikálta. Sajnos az új mé­rési módszer részletes leírása csak a Nemzeti Szabványügyi Hivatal (USA) máig kiadatlan, 58 oldalas belsõ beszá­molójában jelent meg, 1965 januárjá­ban. Késõbb, 1968…1972 között renge­teg közleményben kiállt az egységes, a fény sebességén keresztül összekapcsolt idõ-és hosszúságstandard bevezetésé­ért. Furcsa, hogy ezt a méltán zseniális­nak nevezhetõ ötletet a mérésügyi inté­zetek – Anglia és Japán intézete kivé­telével – ellenezték. (Egyesek még fi­lozófiai “ellenérveket” is felsorakoz­tattak! Fizikusok egy csoportja – nem látván át az új koncepció lényegét ­azzal vádolta meg Bay-t, hogy a fény­sebességet rá akarja erõltetni a méterre. “-Ellenkezõleg: én a métert akarom rá­erõltetni a fénysebességre!” -válaszol­ta a tudós.) Az Optical Society 1969 õszén Chicagoban rendezett ülésén is felvetették az új méter-definíció beve­zetését. Akkor már csak két ellenvéle­mény hangzott el. J. A. HALL egy me­tánstabilizált He-Ne lézer hullám­hosszára, K. M. BAIRD egy CO2 lézer hullámhosszára kívánta volna vissza­vezetni a métert.

A Méter Definíció Tanácsadó Bi­zottság (CCDM) 1983 októberében Pá­rizsban, a CGPM 17, ülésszakán elõ­terjesztette BAY ZOLTÁN javaslatát, amit el is fogadtak. Az OMH is javasol­ta a 8/1976.IV.27. MT rendelet módo­sítását, nálunk a CGPM definícióját az 1991. évi 45. törvényben rögzítették, október 9-én.

A méter ma érvényben levõ definí­ciója tehát:

1 méter az a távolság, amelyet a fény vákuumban

1/299 792 458 s alatt tesz meg

Az e definíció szerinti mérés bizonytalansága már csupán legfeljebb 10-12 nagyságrendû. (Egyes kutatók 10-15 elérhetõ bizonytalanságról be­szélnek!)

A méterrel kapcsolatban a deci és centi prefixumok is törvényesek. Ez vonatkozik a métert és hatványait tar­talmazó származtatott mértékegysé­gekre is.

Bár a fenti definíción alapuló mé­réshez elvileg bármilyen elektromág­neses sugárzás felhasználható, a gya­korlatban olyan atomi és molekuláris átmenetek egy készletét alkalmazzák, amelyek frekvenciáihoz a különféle lé­zersugárzások stabilizálhatók. Bebizo­nyosodott ugyanis, hogy az erre a célra kifejlesztett speciális – például jódsta­bilizált He-Ne – lézerekkel a korábbi, interferenciás komparálással 10-11 nagyságrendû az elérhetõ bizonytalan­ság. A cikk írásának idején, 1999-ben a kereskedelemben is beszerezhetõk olyan lézerek, amelyek frekvenciastabilitása legalább10-10 nagyság-rendben van. A legtöbb hosszmérték-hitelesíté­si feladat tehát ezekkel is megoldható, és nem kell feltétlenül a fénysebesség alapján mérõ, rendkívül drága berende­zésekhez folyamodni.

BAY ZOLTÁN a fentiek alapján mû­ködõ méterkomparátor megvalósulását megérhette, az Országos Mérésügyi Hivatal 1986-óta használta.

Az események idõrendi sorrendbe összefoglalva:

1791. A Francia Nemzetgyûlés elrendeli, hogy a hosszmérték új mértékegysége a méter, mely a Föld Párizson áthaladó délkörének negyvenmilliomod része.

1798. Megmérik a Párizson áthaladó délkör Dunkerque és a Barcelona melletti Monjuick közötti távolságot, minek eredményét egy véglapos méterrúdon rögzítik.

1874. Magyarországon törvényjavaslat a méter bevezetését.

1889. Az iparilag fejlett államok elfogadták Anglia és az Egyesült Államok kivéte­lével a méter bevezetését. Ez év szeptember 24-én Párizsban ki­sorsolták a 30 db méterrúd másolatot.

1927. A VII. Súly ­és Mérésügyi Nemzetközi Konferencia a vörös kadmium hullámhosszát fogad­ta el a méter definiciójaként.

1960. A XI. Súly- és Mé­résügyi Nemzetközi Konferencián, az etalonképzési elv megtartása mellett, a Cd helyett a 86-os tömegszámú kripton izotóp sugárzására alapozott meghatá­rozást iktatták törvénybe.

1983. A Méter Definíció Tanácsadó Bi­zottság (CCDM) Pá­rizsban, a CGPM XVI. ülésszakán elfogadta BAY ZOLTÁN javaslatát az etalonképzés új módjára.

[najahuha]

Jézusról

“EN”-t //ha nem tudnátok// pontosítva:

“Jézus is magyar volt.”

---

Nem. Azt mondják, hogy pártus. Merthogy Mária volt pártus származású. Józsefnek pedig ugye genetikailag nincs köze Jézushoz.

MÁRIA -/ MIRJAM / az élettörténete alapján bizony a NAPIMÁDÓK ( Zaratustra) vallásához tartozott.

[VALUE]

VALUE

ringtones free

[en]

ha nem tudnatok

Jezus is magyar volt…

[kallerede]

még Amerikát is mi találtuk fel!

remélem, ez nem számít szerzôi jogsértésnek, de muszáj idéznem az alanti könyvbôl:

Szabó László
Magyar múlt Dél-Amerikában (1519?1900)

“Egy kis utánajárással bárki rájöhet, hogy a spanyol
Américo, az olasz Amerigo, az angol Emery vagy Amory
és a német Emmerich, mint az újlatin Emericus név
megannyi változata, csupán a középkor vége felé kezd
gyakoribbá válni a keresztény világ férfinevei között.
Nem kétséges, hogy miért. Szentté avatása után Imre
herceg ? az elsô “Emericus” -, Szent István fia egyre
kimagaslóbb alakjává válik a lovagkori Európának.
Nimbuszát nagy mértékben növelte a nevét viselô I.
Imre királyunk olasz, aragón és fôképp francia
vendégekben bôvelkedô udvara, ahol, mint tudjuk, a
“bon roy Aiméric” hódolója, Peire Vidal, a provánszi
trubadúrok hercege is megfordult. Az az ideig majdnem
ismeretlen magyar Imre név így jött divatba a feudális
Európa elôkelôségei között; így lett belôle Aiméric,
Emmerich, Amory, Américo és végül Amerigo is, a
firenzei kozmográfus és felfedezô Vespucci
keresztneve. Amikor I. István királyunk újszülött Imre
fiát a keresztvíz alá tartotta, bizonyára nem gondolt
arra, hogy e név válik majd szülôjévé földünk egyik
legjelentôsebb világrésze elnevezésének.”

[Janos30Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető]

Híres Magyarok

Itt szinte minden megtalálható ami híres magyarokkal kapcsolatos.

http://www.webenetics.com/hungary/famous.htm

[najahuha]

Ez utóbbiak vezethettek el ahhoz a felismeréshez, hogy a fõtt hús, megszárítva, majd porrá törve eláll és késõbb forró vízbe téve, tápláló leves készíthetõ belõle. Õk már ismerték az elmúlt évtizedek találmányának tartott levesport. Viszont “nyereg alatt puhított húst” nem ettek, amint azt korábban egyesek feltételezték – így a lovak feltört, sebes hátát gyógyították.
(Közbevetõleg megjegyezhetjük, hogy a fõzõcskézés az óta is kedvenc népi “sportunknak” tekinthetõ – megtapasztalhatják ezt a hozzánk látogató kedves vendégeink. És jelzik ezt a napjaink nemzetközi szakács-versenyein elért kiváló helyezések is. Persze e szakterület több tudományos eredménye is figyelemre méltó: Így például Amerikában dolgozó magyar szakember, Kertész Zoltán kezdte – még a múlt század harmincas éveiben – a mélyhûtött ételek elõfõzését és késõbb egy másik amerikai magyar, Jókay-Ihász Lajos a NASA kitûntetését kapta meg a Mercury és a Gemini ûrhajók személyzete számára készített, dehidrált élelmiszerek kidolgozásáért.)

A Magyar Királyság az 1000. évtõl létezik, akkor koronázták meg elsõ királyunkat, (a késõbb szentté avatott) Istvánt. Õ olyan társadalmi változásokat, állam- és egyházszervezési megoldásokat vezetett be, amelyek a mai napig érvényesülnek, ami azért nem kis dolog. Például az általa létrehozott államszervezet, a vármegye-rendszer és az általa alapított 10 püspökség ma is mûködik. A pénzverést is az õ idejében kezdték nálunk (Esztergomban, a királyi székhelyen), mégpedig mindjárt egy újítással. A magyarok között igen jó ötvösök voltak. Az egyik, általuk jól ismert ötvös technikát, az úgynevezett poncolást a pénzkészítésnél is alkalmazták és a pénzérme (ezüst denár) szélén pontokból díszítést, úgynevezett gyöngykört alkottak. Így a pénz egyrészt szebb lett, másrészt a legjobban igénybevett széle (a tömörítéstõl) erõsebb lett. Továbbá – mivel ott volt a gyöngykör – nem lehetett a pénz szélét feltûnés nélkül körülnyírni. (Ez akkoriban – mindenütt – eléggé elterjedt népi szokás volt, így jutottak az emberek egy kis ezüsthöz.) Mindezek eredményeként a magyar pénz, már a kezdetektõl fogva, Európa egyik kedvelt fizetõeszköze lett.

Európai jelentõségû és a magyar ló tulajdonságaival is összefüggõ találmány a négykerekû szekér elsõ tengelyének csapos elfordíthatósága. Ez lehetõvé tette a jármû gyors és kisebb ívû fordulását. A lovak által vontatott könnyû utazószekér, az elfordítható tengelyt jelzõ kisebb méretû elsõ kerekekkel, elõször 1433-ban jelent meg írott forrásban, mégpedig Bertrandon de la Brocquiere francia lovag magyarországi útleírásában. A jármû továbbfejlesztésével, még ebben az évszázadban, kialakították ennek a személy- és könnyû teher-szállításra igen alkalmas változatát, az úgynevezett “kocsi”-t és megoldották a sorozatgyártás feladatát is. Az elnevezés a gyártó hely, a magyarországi (dunántúli) Kocs falu nevébõl ered – Kocs-i szekér – és a jelzõ fõnévként önállósult. Az ügyes konstrukciót, nevével együtt, számos országban átvették, ezt mutatja a német Kutsche, a francia coche, az angol coach, az olasz coccio, a flamand goetse, a lengyel koczi, a cseh koczy, a svéd kusk elnevezés. A Kaukázus vidékén és Kis-Ázsiában a könnyû kis szekereket “madzsar”nak mondják, mondták.

[Clash]

magyaragy

“A világ dolgainak 90%-át magyarok találták fel”

[Szerző]

Hozzászólás