Méregzöld – vadász

Kezdőlap utazas.com Fórum Horgászat, vadászat Méregzöld – vadász

  • Indította
    Témakör
  • #46324 Hozzászólás

    Godó

    Na itt kulturáltan lehet lehet szidalmazni a vadászokat és a természetért olyannyira rajongó, de azt tönkretenni igyekvõ embereket.
    Idõnként, ha ész érveket sorakoztat fel valaki igérem érdemileg én is hozzászólok, mint vadász. Más helyeken innentõl kezdve viszont nem vagyok hajlandó vitázni, mert ide csak jókedvemben nézek majd be.

20 hozzászólás megtekintése - 1-20 / 90
  • Szerző
    Hozzászólás
  • #446731 Hozzászólás

    namíbsrác

    visszás dolgok

    Azt tudtatok, hogy a Fõvárosi Állat- és Növénykert igazgató helyettese, dr. Gozó László is nagy afrika vadász? Munkahelyén sem titkolja, közben kifelé megy a PR szöveg, hogy az állatkert a veszélyeztetett fajok megõrzését szolgálja.

    #446730 Hozzászólás

    majom1

    Grand Slam

    Nemregiben olvastam, hogy letezik a Grand Slam verseny, ami azokat a vadaszokat dijazza, akik egy kategorian belul lelovik az osszes vadat. Pl. Big Five, stb. Erdekes, hogy ezek kozott tobb ritka, sot vedett faj is talalhato. Pl. orrszarvu, gepard, vedett hegyikecskek. Ezek szerint, ha valakinek penze van, akkor siman leloheti az orrszarvut, mikozben mindenhol azt hallani, hogy lassan kipusztulnak ezek a hatalmas allatok?

    #446729 Hozzászólás

    American Hunter

    A selejtezesnen tobb szempontot kell figyelembe venni

    1 A terulet vadeltarto kepessege,es vadsuruseg. 2 Az elohely adottsagai. 3 Iker Borju eseten az egyik mindenkeppen kiemelendo az allomanybol.4 A borju neme es fejlettsege mindenkeppen figyelembe veendo es maga a Vadasz donti el hogy a terulet jellege ez adottsagainak eggyutese valamint a vad jellemzoinel fogva kivanatos -e az allomanyba vagy nem.

    #446728 Hozzászólás

    Kádár Patrícia
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    szarvasborjú selejtezése

    Vadászvizsga kérdés: Milyen szempontok szerint lehet selejtezni a szarvasborjút, és mikor? Kérlek segítsetek!! Elõre is köszönöm!!!!!

    #446727 Hozzászólás

    czviktor
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    próbálj meg nem vadászni!

    A levlistához teljesen véletlen módon bukkantam rá, íj keresés közben.

    Vidéki Srác vagyok aki Bp-n lakik. Van egy kisebb erdõm és nem vagyok vadász.
    Ennek ellenére vadászok: nõre, verébre és olykor fácánra is.
    A biológia órán megtanulhattuk hogy fogazatunkat tekintve nem szükségszerûen kell vegetáriánusnak lennünk.
    A természetes szelekció során nem sikerült felülkerekednünk vadászösztönünkön. A népesség szaporodásával szükségszerûvé vált a nagyobb hatásfokkal mûködõ hús elõállító üzemek létrehozása, így a vadászat mára szükségszerûtlen hobbivá vált. Az emberek szükségletükön felüli mennyiségben zabálják a húst élvezeti cikként (nagy általánosságban). Tespednek az életvitelük és gazdasági helyzetük nyújtotta ketrecükben (értsd: szoba/lakás/ház). Néhány elszánt ember, hívjuk õket vadászoknak viszont kitörnek néha a rabságból és engednek életösztönüknek. Nem könnyû vadászni ha nincs mire és mivel. Mindkettõt elõ kell állítani akárcsak a vágó állatot és szalvétát. A mai torzult társadalomban egyre több az életképtelen ember, mivel a fejlett gazdaság a fogyasztói társadalomra épül. Ha vadászol akkor döntést hozol, ha nem vadászol akkor azt eszed meg amit a társadalom neked szánt.
    Ha úgy érzed hogy nem vagy képes ölni akkor próbálj meg vegetáriánus lenni, vagy köszönd meg másoknak a “piszkos” munkát.
    Egy mészárszéken sem kellemesebb döntést hozni mint a mezõn. Az egyik munkahely, a másik hobby.
    Néha elátkoztam a vadászokat hogy kukoricát öntenek a frissen ültetett erdõmbe – tönkretéve kétkezi munkámat-, de meg kell érteni hogy a vad sem fogja az agancsát az öreg fába dörzsölni. Mindenki a saját hasznát nézi. A vadász és a fotós is a vadban gazdag tájban leli örömét, míg én örülnék ha egy darabot se lánék a saját területemen. A megoldás a szükség szerinti szabályozás lenne. A vadász letojta hogy kértem a nekem károkozóként megjelenõ vadak ritkítását, a természetvédõk a szükségszerûen elvégzendõ mezõgazdasági munkálatok elõtt nem segítettek a természetvédelmi területrõl elkergetni a védett állatokat. A traktor pedig egy gép érzelmi szinvonalán viseltetett a nyomorult állatok sorsa iránt. A kutyák vadász ösztöneit birálókkal sem értek egyet, hiszen ezek a pompás állatok erre születtek és rettentõen sajnálom azokat az embereket akik a saját nyomorúságos helyzetükhöz igazítva létrehozták a nyomorúságos ölebüket.
    Nem értek egyet a spártai szelektálással, de azzal sem hogy életképtelen egyedek megteremtését az emberi ész diadalának tüntetjük fel (pl a mai angol buldog és társai, vagy az amerikai típusú elhízott emberek).
    Nézz magadba, végy magadhoz annyi ruhát és élelmet ami szükséges az idõjárási és terepviszonyokhoz próbáld megszerezni élelmedet( ez alkalommal ne a Tesónál próbálkozz kivételesen).
    Ha elsõre nem megy ne csüggedj. Valakit a szemüveg hiánya, néhányunkat a szerszám, másokat a tapasztalat, egyeseket pedig a szükséges kalóriát nehezen pótló vegetáriánus étrend, vagy az edzetlen test fog megakadályozni célunk elérésében. Talán ez segít annak megértésében hogy a vadászat az embert kimozdítja vegetációból és a fejlõdés irányába kényszeríti. A technikai fejlettség miatt azonban mára kevésbé szükséges az emberi rátermettség mint korábban. Nagyapám még bottal tudott nyulat dobni, vagy csattal halat fogni.
    Én eddig még csak kézzel tudtam õzet vagy kacsát fogni, igaz elengedtem õket, de ez mit sem rontott a zsákmányszerzési élményen.

    Hozzászolásommal nem reakciókat akarok kiváltani az olvasókból, inkább szemléletbeli változást kicsikarni azokból akik a természetet otthonukból próbálják megismerni és megvédeni. Vagy azokat a vadászokat elbizonytalanítani akik meggyõzõdésükben a vadászat törvényes kereteinek betartásával mentesítik önmagukat a tízparancsolat nevesített vétkei alól (szórakozásból ne ölj).

    üdv Viktor

    #446726 Hozzászólás

    Orok vadasz horgasz

    A termeszetnel nics nagyobb aldasa az embernek

    Nelkule nincs elet sem ember sem allat szamara s az hogy vadaszunk es horgaszunk az szukseges az allatviag szamara is mert az allomany szabalyozas a nagyragadozok eltunesevel az emberre harult..Sokkal elitelendobb a kornyezet szennyezese es az elohelyek kiirtasa met abbol minden eloleny csak kara szarmazik.

    #446725 Hozzászólás

    Hubi

    Adalék

    Csak hogy tisztán lássuk a különbséget a vadászat brutalitása és az állatkímélõ horgászat között, leírom hogyan történik általában a süllõzés, pl a Balatonon.

    Úgy kezdõdik, hogy a széplelkû horgász elmegy a szakboltba és vásárol egy doboz csontit. A pici, kb. 2 cl-nyi mûanyag dobozban 100-200 élõ légylárva nyüzsög egymás hegyén hátán. Már amennyire nyüzsög, a rafinált boltos ugyanis hûtõben tartja õket, nehogy túlontúl éljenek, mert akkor hamar bebábozódnának vagy elpusztulnának.
    Horgászunk tehát kimegy a partra, beetet, lehetõleg vízben jól felhõsödõ anyaggal, aminek elhanyagolható részét képesek a halak megenni, a többi a tó terhelését növeli. Feltûz a pici horogra egy csontit, de csak óvatosan, hogy minél tovább életben maradjon, és kínjában egészen a fulladásáig minél jobban tekeregjen. Jönnek a snecik egymás után, sorban a vödörben kötnek ki. Némelyik mélyen nyel, a horoggal együtt jön a kopoltyúja, bele is, így a vödörben a víz egyre vörösebb lesz a vértõl.

    30-40 kishal kifogása után horgászunk csónakba száll és kievez a nyílt vízre. A vödörben közben fogy az oxigén, az összezsúfolt snecik egy része belepusztul sérüléseibe, egy része a fulladás határán hassal felfelé szenved. Emberünk észbekap és friss vizet zuttyint a vödörbe. A kishalak zöme ettõl vissza is tér az életbe.

    És végre jöhet a süllõzés! Gyors csalizás és bedobás. A horgot a snecik hátán szúrja át, a hátúszó alatt, de a gerinc felett, hogy életfontosságú szerveket ne érjen a döfés, hogy minél tovább életben maradjon és vergõdjön a halacska. A dobás lendületétõl megszédülve talán kevésbé is érzi a vízbe csapódást – aztán az ólom hirtelen lerántja a tó fenekére.

    Milyen békés ez a gyönyörû naplemente! A csónak lágyan ring, a szelíd hullámokat nézve ábrándozik romantikus emberünk. Nem is veszi észre a damil apró rezdüléseit. Pedig a mélyben a sneci látja már a közeledõ süllõt, halálfélelmében menekülne is, de a hátába szúrt horoggal nehezen tud egyensúlyozni, ráadásul minden nekiiramodás után a damil megálljt parancsol. Lassan kimerül, azt azonban még érzi, amikor a süllõ hegyes fogai a farkába marnak.
    A fogas nem siet. Néhány fordítás után a sneci eltûnik torkában. Mikor már a gyomráig ér, a fenséges ragadozó elindul folytatni vacsoráját. Néhány könnyed farkcsapás után azonban valami fájdalmas megakasztja siklását.

    Horgászunk arra eszmél, hogy a kapásjelzõ koppan a boton. Nyeletni még szeretne, de már nincs rá idõ, be kell vágni. A tûhegyes nagyméretû horog keresztüljárja a süllõ gyomorfalát.

    Az elsõ, sokkszerû fájdalom után a fogas a kisebb fájdalom irányába úszik és kezd megnyugodni. A csónak alatt elhaladtában azonban valami megpróbálja elszakítani a fenéktõl. Egy erõsebb farkcsapás még elég, de a halálfélelem lassan átveszi az irányítást. A nagy szakítószilárdságú damillal, a kevlár bottal és a precíziósfékû orsóval szemben semmi esélye. Lassan kimerül a szépséges ragadozó, a felszínre már halálra merülten érkezik. Szerencséjére.

    Hú de mélyre nyelte! Nem akar kijönni ez a piszok horog sehogyse! – pedig horgászunk húzza erõsen a hosszúszárú fogóval. Végül szakad a gyomor, nem kell sötétben horgot kötni. A vértócsák felmosása után elõkerül a szájbilincs. Meleg van, reggelre megromlana, ha most elpusztulna a süllõ. A szájbilincset átdöfi a süllõn az állkapocs alatt, majd rövid zsinóron a vízbe engedi. A fogas lassan megint észhez tér. Kiszakított gyomorral, szájában vasbilinccsel, a csónaktól idõnként megrángatva.

    Csalizás, bedobás. Afene, túl erõset dobtam! A snici hátát átszakította a nagy lendület, leszakadt a horogról. A hullámok tetején vergõdve várja a megmentõ sirályt. De már túl sötét van. A víz tetején éjjel ritkábban jár ragadozó. A megszabadító halált hajnalban lehet remélni egy balintól.

    Horgászunk taktikát vált. A dögre jobban jönnek! – De csak a friss dögre. A pikkelyektõl csillogó vödörben kisebb hajsza után a kezébe akad a megfelelõ méretû, még élõ sneci.
    A süllõnek jó az orra! – Egy csavarás, lerepül a sneci feje. A húsát kissé szét kell préselni, a hasfalat kitépni – így jobb a szaga. És mehet vissza a cucc.

    Szól a telefon, emberünk fennhangon magyarázza, milyen kevés a süllõ manapság. Nem is veszi észre a damil apró rezdüléseit…

    A fogasnak sokáig tart a rabság. Éjfél felé kirántják a vízbõl. Kezdõdik a fulladozás. A csónakban még teljesen eszénél van. A csomagtartóban aztán szép lassan elszakad a fonál. Végre.

    Nem állítom, hogy minden süllõzés így folyik. Van ahol sokkal több az eredmény:)

    #446724 Hozzászólás

    tõlem

    Más fórumokon

    pl index.hu-n is kialakult egy kellemes vita természetvédõk és kutyások illetve vadászok közt. Nagyon érdekesek az eddigi hozzászólások és van bõven aktualitása a dolgoknak, vajon miért laposodott el a fórum?

    #446723 Hozzászólás

    atika

    Ez igen, van vélemény böven !

    A 90-es évek elején mint echte városlakó, utáltam a vadászatot és utáltam mindazokat akik “halomra lövik” az ártatlan szemü özikéket meg a madarakat. Ma vidéken élek egy KOm-Eszt.megyei gyöngyszemben ,tagja vagyok a vadásztársadalomnak, és egyben ez a hobbim is, és ha lehetne ez lenne a hivatásom is. Hosszu történet lenne megírni”hogy jutottam idáig”. Egyet azonban biztosan tudok, teljesen feleslegesnek tartom az ilyen vagy verbális jellegü meggyözö akciókat mert anno engem sem lehetett meggyözni íly módon. Ahhoz hogy alapvetöen megváltozzon valakinek a véleménye ahhoz életmód, életszemlélet, és feltétlenül alpvetö környezetváltozásra van szükség. Ezért nem érdemes a vadászoknak a panellakókat meg próbálni meggyözni mert, ha nem élnek egy ilyen környezetben akkor nem is tudják értekelni és helyretenni igazán ezeket a kérdéseket és érzéseket. Én 30 évig éltem panelben és ott jól éreztem magam a megfelelö mélységü vadászat utálatommal egyetemben. De amióta egy “kényszer folytán” váltottam, most érzem istenigazából jól magam a börömben, csak eleddig erröl nem igazán tudtam, vagy nem voltam hajlandó tudomást venni róla!
    Jómagam, a vidékre költözést követöen, négy éven keresztül készültem (tanultam a gyakorlatban, és készültem fel elméletben) arra hogy vadász lehessek.Amikor megszereztem az engedélyeket az elsö évemben olyan szerencsém volt, hogy egy frissen alakult vadásztársaság tagja lehettem.Az elsö egy évben halomra vaásztam magam, de egyetlen egy vadat sem löttem. Igen vadásztam – lest épitettünk, etetöt építettünek, takarmányoztuk a vadakat a tökig érö hóban, megfigyeltük a vadcsapásokat, megfigyeltük az itatóhelyeket. Ebben az “évben” egy héten háromszor négyszer is kiültem a lesre, felültem a diófára, eláltam a nádas szélében, és élveztem azt ahogy az öz suta a gidáival tölem 20 méterre csemegézett az általunk kihelyezett kukoricábol vagy félórán keresztül, élveztem azt ahogy a róka mama és kölykei a diófától 40 méterre hancúroztak a hóban, veszekedtek, futkároztak és önfeledten játszottak, élveztem azt hogy egy nádas közelében megbújva láthattam azt ahogy egy 7 föböl álló szarvas rudli kiváltott az erdöböl és szinte “megtámadta” – éhségböl fakadóan – a kirakott friss lucerna bálákat. És nem élveztem azt amikor a kóbor kutyák csapatba verödve bróbáltak meg két fiatal sutát elkapni, nem tetszett ahogy egy vaddisznó konda egy éjszaka leforgása alatt “lerendezett” egy szép kis 100m2 es csemege kukorica
    ültetvényt és nagyon nem tetszett az amikor egy valószinüleg orvvadászok által kirakott huroktól megsérült, 3 lábon vánszorgo elfekélyesedett sebü szarvasborjut kellet átkísérni az örök vadászmezökre,stb,stb,.
    Természetesen azóta, módomban volt több esetben is tarvad vadászatra is kisebb-nagyobb sikerrel, de tovaábbra is azt gondolom, hogy ez csak egy kis része – de mindenképpen szükséges része ! – a vadászatnak !A “történet” igazából nem erröl szól!
    Öszinte tisztelettel mindenkinek !!

    #446722 Hozzászólás

    rokakoma

    1 VELEMENY

    Eloszor is en nem sorolom magam se a vadasz se a meregzold kategoriaba, tehat lehet, hogy a tema kitalaloja szerint nem is kene ide irnom (?) De minden esetre orulok a topic-nak.
    Esetleg szerencsesebb (es korrektebb)lett volna “vadaszni vagy nem vadaszni” cimet adni a temanak, megtisztelve ezzel a nem vadaszok taborat is !

    doc hozzaszolasabol pedig ugy vettem ki, hogy aki nem vadaszik, esetleg nem szeret vadaszni az sotetzold. Ezesetben nincs mirol vitatkozni, max anyazni kezdhetnenk egymast aminek ugyebar semmi ertelme nincs.

    “Végezetül, ne feledd, a stilus maga az ember!”
    /doc/

    Szerencsere azonban a hozzaszolok zome erdemi dolgokat kozolt, ezert is lett kedvem irni.
    A vita azonban azert sem fog eldolni soha mert mint olyan sok minden ez is stilus- es izlesbeli kerdes, tehat mint ahogy a politikaban sem, ebben sem tudjak meggyozni egymast az emberek soha.
    A vadaszok es az ellenzok kozott is vannak normalis tolerans emberek es szelsosegesek egyarant.

    A magam reszereol igen sokat jarok a termeszetben es igyekszem minel tobbet utazni. Jartam Kelet-Afrikaban is ami ugye sok vadasz vagyalma. Ott mar egyes N.P.-okban fegyveres orok vigyaznak az orrszarvukra es egyeb nagyvadakra az orvvadaszok miatt. A magyar vadaszoknak eleg rossz hiruk van arrafele (sokan Teleki-nek kepzelik magukat es oroszlanokra kivannak lodozni ) Nekem semmi bajom az olyan vadaszokkal akik elejtenek egy-egy tucatmadarat vagy valamit, hogy neha csinaljanak belole egy jo bulit, de azt nem birom megerteni, mikor minel nagyobb minel ritkabb, nagyvadak trofeait gyujtik maniakusan.

    Biztosan lattatok azt a bizonyos Frei-dossziet meg par eve amelyben a stab egy magyar vadaszcsapatot kisert el Afrikaba. Az urgenek muszaj volt zsirafra vadasznia, persze elcseszte es baromi allatkinzas lett belole. Nem akarta fejbeloni mert kellet neki a trofea….stb.
    Gondolom a vadasztarsadalom zome azert nem igy uzi szeretett “sportjat” es remelem,hogy igen , bar nem tudom mennyire kozositik ki az ilyeneket.

    A magam reszerol semmifele atavisztikus osztont nem erzek , hogy elejtsek egy allatot, semmifele oromot nem okoz a halala, azonban ha lencsevegre kapom az annal nagyobb oromot okoz, probaljatok ki. Egy igazan jol sikerult allatfotot csinalni a termeszetes kornyezetben jo moka es nem konnyu. raadasul az az orom is megvan mikor hazamegyek, hogy eletben maradt ! nincs szuksegem ra, hogy koponyakkal beleljem ki a lakasom, ugyanis a legszebb szarvasagancs is csak a szepsege miatt elszenvedett halalt hirdeti. En nem vadaszok mert nem szeretek szorakozasbol allatokat olni, plane “sportbol” hiszen manapsag nemsok mas szerepe van a vadaszatnak.
    Ezen tul azonban megertem, ha valakinek ez a hobby-ja, de amikor mohosaggal vagy sznobizmusbol uzi azt mar kevesbbe.

    A nagyapam is vadaszott, tudom mit jelent normalisan uzni ezt a dolgot. Nala tenyleg a termeszetjarason volt a hangsuly es ez a lenyeg ! Amikor a vadaszat atcsap trofeagyujtesbe, szamomra ott kezd elfogadhatatlan lenni a dolog.

    Ami a vadaszat egyeb reszeit illet, marmint a kutyat, a termeszetet, a technikat, a tarsasagot, ezt mind-mind ki lehet elni ezer mas helyen, ugyhogy ezt eroltettnek erzem a vadaszat mellett felhozni.

    (valaki irta feljebb, hogy nem tudja melyik korrektebb az ij, vagy a lofegyver. szerinem a puszta kez. nem ? )

    udv :rokakoma

    #446721 Hozzászólás

    Stabil

    Web oldal

    Egy oldal mely a vadászat ellenzõinek szól. (Angol)
    http://www.bowsite.com/bowsite/mischtml/non-message.html

    #446720 Hozzászólás

    Balázs

    docnak

    Emlitetted a kotorékebeket. Netalántán magad is ûzöd a vadászatnak eme rendkívül izgalmas és természetközeli ágát?
    Pontosíts egy kicsit, (milyen kutya, mióta, csak rókára vagy… stb.)

    #446719 Hozzászólás

    AGRIOS

    MI A JÓ A VADÁSZATBAN?

    Kedves nem vadászó természetvédõk ez a kérdés többször is elhangzott e vita folyamán. Szerintem a dolgot két részre lehet osztani. Az egyikre nem sok esélyt látok, hogy megértitek, hiszen ezt átelni kell! Itt az atavista génjeink szerepérõl beszélek. Helyesen állapítottátok meg korábban felelõsségüket életszemléletünk kialakulásában. Valóban ezek hajtanak bennünket újra és újra, csillapíthatatlan szenvedéjjel a vad ûzésére.
    A másik oldal már kézzelfoghatóbb számotokra, a vadászathoz ugyanis rengeteg dolog kapcsolódik. Ezek külön külön is legalább annyi örömöt tartogatnak számunkra mint maga a vad terítékre hozása.
    Elsõ és legkézenfekvõbb példa a természetben eltöltött idõ öröme! Ti is természetimádó emberek vagytok, úgyhogy szerintem ezt nem kell részleteznem.
    A második kört fegyvereink alkotják. Minden vadász kiemelt becsben tartja szerszámát, vannak köztünk olyanok is akik gyûjtik ezeket és komoly összegeket áldoznak gyüjteményük gazdagítására. Különösen megbecsültek a korosabb darabok pláne ha õseitõl örökölte használójuk.
    Kutyáink jönnek, hû társaink õk jóban, rosszban a vadászat során is. Ha dolgoztatok már kutyával, madárral, lóval akkor nem kell külön ecseteljem milen örömmel jár az összhang megtalálása. Bevallom férfiasan nem egyszer borultam térdre kutyám elõtt, mikor az elvaszettnek hitt vadat segíségével mégis birtokba vehettem!
    A mûvészet õsidõk óta kiséri az embert és vadászmúltját! Gondoljatok csak arra mit ábrázol a legtöbb barlangrajz? Ma is a mûvészi alkotások jelentõs részének a vad, a vadászat a témája(irodalom, zene, képzõmûvészet).
    Higgyétek el, hogy száz dolog van még, de talán már unjátok is! Azért még egyet megemlítek. A gasztronómiai hagyományaink szintén rengeteg élményt nyújtanak vadásznak és nem vadásznak egyaránt.
    Összefoglalva, olyan katartikus élményt melyet a vadászat ad számomra csak a szerelemben éltem át, hiszen ez is szerelem!

    #446718 Hozzászólás

    AGRIOS

    SAJNÁLOM GODÓ,

    hogy csak most találtam erre a fórumra.Úgy tûnik a méregzöld tábornak csökkent a hajlandósága a vitára, de remélem tudunk még egymás oldalán ringbe szállni!
    Srácok úgy érzem a vadászélményeket és a gyakorlati tapasztalatokat talán nem itt kellene megosztanunk egymással. Tudjátok belegondoltam milyen érzései lehetnek az ellentábornak ezeket olvasgatva és ez nem biztos, hogy a vita pozitív elõre haladását segíti. Hamár Godó vállalta ezt a keresztes hadjáratot ne tegyük tönkre eddigi eredményeit!

    #446717 Hozzászólás

    Godó

    Bocs, hogy leléptem

    de elkerülhetetlen volt. Most itt vagyok, majd ismét eltünök.
    Szépen sorjában, ahogy az elolvasottak eszembe jutnak.
    Misi: Az íjászatot és az íjjal való vadászatot nem lehet kipróbálni, azt csak hosszú és erõs munka után érdemli ki az ember és – ha jó vadász – ezután mer vesszõt tenni az íj idegére (húrjára a gyengébbek kedvéért).
    Igaz, hogy néha halálvágtába kezd a vad, köszönöm a helyesbítést. És nem az a lényeg hány éve járod a határt, hanem az, hogy ott mire figyelsz, mit látsz, mit tanulsz, mennyit viszel haza a fejedben és a lelkedben!
    Sarah: Íjász barátnõd módfelett érdekelne, remélem szereti a magyar mentalitást ….. :-)
    doc: a fogalomtáram nem kell bõvíteni, a sötétzöld is szerepel benne. Zöld=természetbarát; Sötétzöld: tudományos alapokon a természet védelem érdekében mindet megtevõ, saját és családja életét is háttérbe szorító ember. Pl.: Aradi Csaba. Különleges ismertetõ jelük, hogy higgadtan teszik a dolgukat, és elhivatottságuk felér a pápáéval. Méregzöld: általában érzelmi alapon közelítik meg a kérdéseket, melyek megválaszolásáshoz gyakran téves információkkal vagy féligazságok ismeretével rendelkeznek csupán. Hebrencs módon vitatkoznak, érvek helyett vádaskodás a leggyakoribb fegyverük.
    A rókakérdéshez: sajnos elszaporodott és sajna kevesek vagyunk a megoldáshoz, mert lehetõségeinket bekorlátozták – mint ahogyan a szalonka vadászatot is be fogják tiltani. Érdekcsoportokra oszlott a vadásztársadalom, sokan sütögetnék a pecsenyéjüket, míg érdemi munka nem igazán történik sem az erdészeti- vagy agráregyetemeken, sem a minisztériumban, sem az érdekképviseleteknél. A “Jobb ma egy vadásznap, mint holnap vadászni”- szlogent lehetne rájuk ragasztani.
    Kérdés: Miért legyen az aranysakál védett?
    Mi (bajod) van a stílusommal?
    Andi: Bõhm István új könyvét – mely ugyan a hannoveri vérebrõl szól – olvasd el – sok jó tipp van benne – és Te magad neveled majd a kutyád. Így lesz igazán örömed benne….

    #446716 Hozzászólás

    Pascar

    Kutyabarát vadász

    Egy igazán kutyabarát vadászt keresek Vas megyébõl, Szombathely környékérõl, aki vadászatra oktatná kutyámat.

    Bocs az offtopicért. A részleteket magánban.

    Üdv

    Andi

    #446715 Hozzászólás

    doc

    Godónak

    Üdv Vadásztárs!

    Gratulálok a kitartó missziódhoz, gondolom néha nem könnyû…:-))
    Nem olvastam végig mindent, de majd megteszem, csak két helyreigazítást tennék…
    1. Méregzöld helyett sötétzöld a helyes kifejezés
    2. Rókákat egyáltalán nem természetvédelmi alapon, hanem kizárólag embervédelmi alapon immunizálnak, ami sajnos( vagy nem is?)az elszaporodásukhoz vezetett… de itt jövünk mi, meg a kotorékebek…:-))
    Végezetül, ne feledd, a stilus maga az ember!

    üdv:

    doc

    #446714 Hozzászólás

    Stabil

    téves hozzászólás

    Most vettem észre, hogy a Balimannak címzett üzenet “hmm” néven, Balimannal mint szerzõvel jelent meg. Azt az üzenetet ÉN írtam! Ne tévesszen meg senkit!

    #446713 Hozzászólás

    Misi

    Köszi

    Stabil. Sajnos nem ismerem az ijjászat rejtelmeit, kijelentésem nem volt kellõképpen megalapozott, ez csak a saját gondolatom volt, így nem is tudok beleszólni a Godóval folytatott eszmecserétekbe.
    Köszi, hogy közölted a címeket, felkeltetted az érdeklõdésemet nem is gondoltam volna, hogy a nagyvadra ilyen eredményesen lehet vadászni ijjal. Ha tehetem biztos, hogy ki fogom próbálii, sajnos azonban biztos, hogy a közeljövõben nem lesz módom kipróbálni ezt a vadászati módot.
    Godó! Szerintem az, hogy a golyóval meglõtt vad esetenként elfut még 100-200 m-t, az nem feltétlenül az elhamarkodott lövés, rossz célzás vagy rossz lövedékmegválasztás következménye. Én azt a lövést is jónak nevezném amely után a vad halálgágtában x mérer után múlik ki, hiszen ha a lövés a ,,motorházat” éri az biztos eredményt hoz. De elõfordúl pl., hogy szívlövés esetében a lövés pillanatában a szív éppen olyan ütemben dolgozik, hogy a vad nem marad tûzbe, hanem továbbfut és ált. 150 m-en belül elpusztul (saját tapasztalat, noha nincs még e téren nagy tapasztalatom). Eddig 5 nagyvadat lõttem, az elsõt nyaktövön, az helyben is maradt, a többit mind lapockán és valamien módon mindeggyik lövés érte a szívet (persze egyéb fõ szerveket is),de mindeggyik elvitte a lövést legalább 80 m-ig.
    Hibázni eddig hála az égnek csak egyszer hibáztam, de ehhez köze volt a kibiztosításnak, mert a biztosító hangjára nekiiramodott a kb 40 m-re lévõ konda.
    Nem azt mondom, hogy a szívlövéssel kapcsolatos észrevételeim általánosíthatók, de a saját tapasztalataim alapján ma ezt állítom. No nemmintha a magam 21 életévével beszélhetnék tapasztalatokról, de immár 3 éve puskával elötte pedig 4 évig puska nélkül tapostam a vadászösvényt. Ez ugyan nem 23 év, de remélem azt is megélem.
    Amint tudok visszanézek. Üdv!

    #446712 Hozzászólás

    Baliman

    hmm

    Nekem is van kutyám el sem tudnám képzelni, hogy bántsam. Esta ha hazafelé autózom soxor látok békákat az aszfalton és néhányszor veszélyes manõvereket is megteszek csakhogy rájuk ne menjek. A bogarakat, rovarokat sem bántom sohasem taposok el egyet sem, nem tudnám megtenni.

    Mégis, van bennem vadásszenvedély amit hiába magyaráznék -próbálunk leírni, magyarázni- úgysem értené az akibõl hiányzik.
    Ez van.

20 hozzászólás megtekintése - 1-20 / 90
Hozzászólás: Méregzöld – vadász
Info: Ne a hozzászólásokba írd az elérhetőséged, hiszen itt évek múlva is megmarad. Inkább regisztrálj egy percben és ott tüntesd fel. Azt egyszerűbb módosítani és törölni is. Csatolmányokhoz (JPEG, ZIP, DOC, PDF) be kell jelentkezni! Kerülendők a trágár szavak és értelmetlen vagy többszörös karakterek használata, mint pl. !!!! vagy ????. A hozzászóló magára nézve kötelező jelleggel elfogadja az ÁSZF összes pontját.




Hozzászólások lezárva.