Mi volt életetek nagy élménye?

Kezdőlap utazas.com Fórum Váróterem Mi volt életetek nagy élménye?

  • Indította
    Témakör
  • #23403 Hozzászólás

    zajec

    Bármi lehet jó-rossz egy hely egy kaland egy találkozás egy….
    Végül is itt a fórumon szórakozni kell nem csak majomkodni lehet,bár bíztosan van aki úgy szórakozik de úgy kell neki.
    na Lets góóóóóó :))

20 hozzászólás megtekintése - 1-20 / 119
  • Szerző
    Hozzászólás
  • #273082 Hozzászólás

    Buga1
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Ez elég nagy

    4 év alatt 5 emigrációs razziánál tudtam elslisszolni…Mindíg a többször szerencse játszott csak közre, néha hihetetlenek is.

    #273081 Hozzászólás

    Nick1
    Tag

    29

    …évesen vesztettem el, nem bírtam tovább, nem akartam 30 évesen is … és kerestem egy örömlányt. Nem akarom kurvának nevezni, mert jeles képviselõje a szakmának. Szerencsém volt, mert nagyon intelligens és kedves volt, és nem kaptam semilyen vírust tõle.
    Azóta voltak már barátnõk az életemben (az utolsó épp most rúgott ki), de ezt nem szoktam elmesélni nekik.

    #273080 Hozzászólás

    orsi6
    Tag

    Találkozás a delfinekkel

    Majdnem sikerült már befejeznem, mikor egy 2 másodperces áramszünet jól kiszúrt velem. :)

    Szóval lilowitch nagyon jó volt olvasni a beszámolód és további kitartást és sok sikert kivánok neked, mint bajtársnõd.

    Én is hajón dolgoztam, de felszolgálóként. Egy nap egy horvát kollegina, egy dél-afrikai kollegina és én eldöntöttük, hogy elmegyünk úszni a delfinekkel.
    Mexikóban, Calicán van egy Xcaret nevû park, ami tulajdonképpen egy vadonba épített állatkert és beach. Szóval kb 10-11 körül végeztünk a reggeliztetéssel és indultunk is. 45 perces foglalkozás kb 90 dollár volt. Nem túl olcsó, de úgy voltam vele egyszer élünk és delfinnel sem találkozik mindennap az ember. A foglalkozás beszélgetéssel kezdõdött, elmondták a foglalkozás menetét és a biztonsági dolgokat. Elöször mindenkit lefotóztak egyenként egy delfinnel, az a bizonyos delfin csókos kép. Majd mindnyájan egy másik medencében szétszóródva egy helyben kellett lebegnünk (ez nem volt nehéz, mert adtak úszómellényt) és a delfinek úszkáltak közöttünk. Mindenkinél megálltak néhány percre és lehetett õket tapicskolni. Aztán mégegy fotó, ami az egy sorban lebegõ csoportot és a fejünk felett átugró 4-5 delfint ábrázolta.
    És már le is telt a 45 perc, bárcsak munkaidõben is ilyen gyors lenne az idõ!

    Amikor részt vettem ezen már a szerzõdésem második felében jártam, testileg-lelkileg-idegileg nagyon ki voltam merülve, fájtak az izületeim, honvágyam volt. Azon a reggelen is zombiként totyogtam a többiek mögött, de amikor kijöttünk a medencébõl és felvillanyozva megbeszéltük a történteket észrevettem, hogy olyan friss voltam mind szellemileg, mind fizikailag mintha most jöttem volna vissza vakációbol. Szinte hihetetlen, hogy ez a 45 perc milyen nyugtató és regeneráló volt a számomra. Persze még aznap este visszazökkentettek a valóságba, mikor vacsoráztattam, de minden esetre sosem fogom elfelejteni találkozásom a palackorrú delfinekkel. És akinek csak lehetõsége akad, szánja rá a pénzt és próbálja ki, mert nem fogja megbánni.

    Na gyorsan befejezem mielõtt megint elmegy az áram és kezdhetem elõlrõl.

    További szép napot mindenkinek!

    #273079 Hozzászólás

    lilowitch
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Eletformaloak

    Sok-sok-sok legnagyobb elmenyem volt eddig is, es naggyon halas vagyok ertuk. A legtobbet eppen eletem legrosszabb idoszakaitol kaptam, ezert ezzel kezdem:
    Amikor 14 evesen vegre hivatalosan donthettem, es visszakerultem apukamhoz, a sokevi rendescsalad-hiany, allando stressz, feszultseg, es egy ongyilkossagi kiserlet utan, asszem eletemben eloszor akkor erintett meg a szabadsag erzese! Olyan volt, mintha egy dohos pincebol leptem volna ki a napfenyre, es eletemben eloszor szivtam volna tele a tudomet friss, edes, tiszta levegovel. Talan meg nottem is 2 centit. (Aztan azota tobbet se :))
    Egy masik igen meghatarozo elmeny volt, amikor valora valtottam en is egy almomat. Honapok ota allas nelkul voltam, mert otthagytam a jonevu fotostudiot, ahol az alacsony fizetesert legalabb a szabadidomet, maganeletemet is felaldozhattam, eshat se igy, se ugy nem ereztem jol magam a boromben. Hirdetesi ujsagok hegyekben a szoba kozepen, szegeny anyam napi siramai, h. mibol fogja kivaltani a gyogyszereit, stb. stb. A nagy nyomastol egyik nap egyszercsak szepen leeresztettem. Teljes nyugalom es beke toltott el, es elhataroztam, h. akkoris jo eletem lesz! Es hajora megyek dolgozni. A nagy peace utan visszazokkentem a “rendes”, hetkoznapi kerekvagasba, masnapra meg el is felejtettem mifele megszallottsag mentett meg az aznapi gyomorgorcstol. Reggeli szokasos hirdetes-ujsag kinyit, olvasni kezd, 2. oldal legteteje: “Hajora fotosokat keresunk. Angol nyelvu oneletrajzokat a kov. faxszamra kerjuk kuldeni:….” Eloszor nem hittem a szememnek. Az nem lehet. Ilyen gyorsan teljesulnek kivansagok??? (Azota tudom, h. az ELHATAROZASOK teljesulnek, es nem a vagyak!!) Oneletrajz occs altali angolositasa, irodajabol elkuldese. Masnap: telefon csorog, Ok azok! Oneletrajzom o.k., kar, h. lany vagyok, ha fiu lennek konnyebben ki tudnanak kuldeni, mert abbol tobb van, es egy kabinba nem tehetnek kulonnemueket, csak ha hazasok. Masnap kora reggel telefon szinten csorog, a kozvetito koszones helyett ugy jelentkezik be, h. O meg ekkora mazlistat a praxisa alatt nem latott! Pont varolistan van egy lany, akivel kimehetek. 2 hetem van elintezni a papirokat, orvosit, bucsupuszit nyomni mindenkinek stb. 2 het letel, gepem landol Barcelonaban, taxi a kikotoig, majdnem sirok a gyonyorusegtol, olyan szep a hajom! A terminalban mar var egy magyar srac, hallotta h. jovok, kijott elem, h. el ne vesszek. :)
    Amikor felfogtam, h. megvalosult a dontesem, hihetetlenul EMBERNEK ereztem magam. Igy, csupa nagybetuvel, es nem a faji besorolas szerint, hanem olyan ertelemben h. azza valni tudunk, amikor tullepjuk a kepzeletunk hatarat. Azota a 2. szerzodesem toltom, most leptettek elo, es 1 honap mulva egy nagyobb hajora kerulok Senior fotoskent.
    Egyebirant nekem is rengeteg meghatarozo elmenyem kapcsolatos az utazassal, orommel latom, mennyi rokonlelek nyilvanul meg ezen az oldalon. Szeretettel udvozlok minden Vagabondot!
    Pusz!
    Lil

    #273078 Hozzászólás

    13 éves voltam mikor

    egy nagyon csinos lánnyal kimentem a heci kubik mellé volt ott egy kis erdõ egy nagy meredek partal körülvéve. Nagyon szerelmes voltam és még szüz. Hosszas elõkészület után lefeküdtünk dombnak fölfele, olyan meredek volt hogy mindig csúsztunk lefelé. Még akkor else tudtam képzelni, hogy be is igazíthatnám neki. Mivel õ is szûz volt õ se gondolt rá. Csak prógálgatam bedugni de mindíg mellé ment. Mindíg le is csúsztam . De hülye voltam akkor istenem ez volt életem egyik legnagyobb hülyesége. Soha nem lesz még egy ilyen alkalom és a lány is szüz maradt meg én is. Dombnak lefelé biztos sikerült volna.

    #273077 Hozzászólás

    suny
    Tag

    Brobee-nak!

    Hello Brobee!
    A nagyvilag topiknal a Milyen almod valt valora cim alatt irtam Neked uzenetet,nem irom le ketszer inkabb nezd,meg!Biztos sokan vannak akik hasonlo keppen ereznek mint Te is,megsem merik nyiltan vallalni!Az almok nagyon komoly dolgok,bar en mar kaptam olyan megjegyzeseket,hogy csak legvarakat epit az ember,szerintem nem igy van,de aki megerzi az izet csak az tudja igazan atelni az almok jelentoseget!Ha van kedved es idod a fent emlitett helyen kerlek irj almaidrol, elmenyeidrol!
    Udvozlettel
    Lizzy

    #273076 Hozzászólás

    Kati26
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Brobee

    Levél ment…:)

    #273075 Hozzászólás

    BRobi
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Kati! nagyon jol esett minden egyes szavad:)

    Sajnos most itt hajnali 1 van es holnap melo, de talan leirnam, hogy hogyan alakult ki ez a mindent latni akarok es nem erdekel, hogy mi var ram nezetem.
    Kati, lennel szives irni erre az email cimre?:)
    brobee@vipmail.hu A tobbit majd emailben.

    Ja es Miso, ateltem en is hasonlot egy evvel ezelott, a budapesti Nightwish koncerten. Atlagos koncertnek latszott(persze oda is egyedul mentem, be a bakkancsos rockerek koze, mert egyikb aratom sem volt hajlando eljonni.) a keszulodesbol. Majd olyat kaptam, amire eletem vegeik emlekezni fogok!
    Lassan kigyultak a fenyek es elkezdett hompolyogni a fust a szinpadon. Mely, nyomaszto zene, de ismert NW szam… Mindenki csendben figyel, varjak az imadott egyuttes tagjait. Megjelenik a dobos, mindneki torkaszakadtabol uvolt, majd a tobbi tag megjelenese is ugyanezt valtotta ki. Majd elkezdodik az ismert dallam, az enekesno egnek szegezi a kezet, majd hirtelen lecsapja, a banda zenelni kezd, szivetrugdoso basszus es a kezlecsapas pillanataban 1,5-2 meteres langcsova csap fel a szinpad elejen elhelyezett pirotechnikai cuccokbol, majd szikrak mindenhol. Eletem legjobb koncert elmenye volt, visitottam mint egy furdoskurva, de nem volt ez maskepp a tobbiekkel sem. Az elso sor sem sejtett semmit, mert az NW nem szokott ilyen technikai dolgokkal koncertezni kis hazankban, maximum Finnorszagban. Hat nekik lehetett meg meglepetes! (Az arcomon ereztem a forrosagot kb a 4-ik sorbol:) Dobbenetes volt…
    No megsem birtam ki, hogy ne irjak, no de hat ez van, elnezest erte:)

    #273074 Hozzászólás

    Kati26
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Brobee

    Nagyon jó volt olvasni soraidat, élményeidet, örülök, hogy velünk – olvasóiddal – is megosztottad:) Én az utóbbi 6-7 évben kaptam rá igazán az utazás ízére, és nagyon élvezem! Nehezen fogadom el, hogy a hozzád hasonló korú fiacskámtól távol áll ez a fajta kalandvágy, pedig már évek óta oltogatom a saját történeteimmel, kalandjaimmal, amik felejthetetlenné tették eddigi utazásaimat. Nekem is vannak még elérendõ céljaim, biztos vagyok benne, hogy el is jutok oda, ahová vágyom. Érdekes, hogy olyan helyeken is voltam, ahová álmomban sem készültem, mégis eljutottam(Manhattan, Grand Canyon,Kanada…):)
    Kívánok Neked nagyon jó egészséget és sok-sok erõt álmaid eléréséhez, nagy utazások megvalósításához! Kicsorduló könnyeidet soha ne szégyeld, legyél büszke tetteidre, bátorságodra! Minden jót!:)

    #273073 Hozzászólás

    Misó1
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Zajecnek

    Egy régibeírásodat láttam Jugoszláviából, Mostarból és a függékkel. Még mielõtt olvastam volna,én is ide be akartam írni egy meghatározó élményemet:
    szintén régen szintén Mostarban,szintén stoppolva:
    Fürödtem a híres híd alatt a Neretvaban. Elötte vettem egy fél liter joghurtot és kenyeret, mert nagyon éhes voltam és nem volt sok pénzem.
    Jöttek néhányan, fiatalok, és dinnyét osztogattak ingyen.Nagyon megörültem, és megettem megfeledkezve az elötte fogyasztott joghurtról.
    Délután tovább stoppoltam, és valahol Plocse környékén aludtam szabadban hálózsdákban.
    Reggel arra ébredtem,hogy összeszartam magam, a hálózsákomat, mindent. Víz sehol.
    Elég nehéz volt így bekéredzkedni egy házhoz,hogy valamnnyire rendbehozzam magam és a felszerelést. A nap sütött én émelyegtem és bûzlöttem,megalázó hrelyzet!
    Felejthetetlen élmény!
    De volt jó is (naná!)
    Pl egy Rolling Stones koncert 1965-ben, Mick Jagger 5 m távolról énekelt, akkor még nem volt úgy elválasztva a közönség a zenekartól.
    Volt satisfaction meg minden…

    #273072 Hozzászólás

    BRobi
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Szamomra AZ elmeny

    Rengeteg eletunket meghatarozo elmennyel rendelkezunk, persze kinek mi a meghatarozo. Azert olyan joleso ezeket a sorokat olvasni, mert bizton allithatom en most, ezekben a pillanatokban elem eletem legnagyobb elmenyet, mely felulmulja eddig sem kicsi elmenyeimet. Rafting Horvatorszagban, ahol 6-7 meteres sziklarol ugrottunk az alattunk csirgedezo borzaszto hideg vizbe.
    Majd megtartva jo szokasomat hajokazasunk szuneteben a hajo tetejerol rugaszkodtam el az alattam levo gyonyoru szep egszinkek vizbe, a “Hulye magyar” orditast a hatam mogott hagyva:)Trogiri setanyon setalgatva, a kozepkori varos kis utcait bejarva az igazi gotikus hangulatot araszto var(templom?) megtekintese is felejthetetlen volt. Bejartam erdely minden zeget-zugat, (Gyilkos To, Bekasi szoros, Fogarasi havasok, Fekete tenger es rengeteg varos, csodaszep hely, melyet nem sokan ismernek szerintem. Erdely csodaszep, szerencsere egyre tobben ismeri fel ezt a dolgot es valasztja erdelyt pihenese celpontjaul. Ezek mellett bejartam kozepeuropat, de ezek mind mind csak picike, hetkoznapi tortenesnek tunik ahhoz kepest, amit most elek at.
    Kiskorom ota az almom amerika volt. Kozepiskolas korom ota tervezgetem, hogy majd egyszer kimegyek es most Brooklyn egyik kis apartmanjabol irom ezeket a sorokat. 21 evesen, egyedul, lehetosegeket keresve kijutni ide, nem is lehet mas, mint A legnagyobb elmeny. Ferihegyen, Parizsban ucsorogve, setalgatva semmi kulonoset nem ereztem, majd megerkeztem JFK-re es nyirkos tenyerrel kiszaltam a gepbol. Furcsa erzes volt, izgatott voltam, de nem orultem. Erre vagytam amiota tervezgetni kezd egy gyerek es alltam JFK kozepen es csak vartam hogy haladjon a sor. Majd beultem naivan egy “fekete taxis” autojaba, aki elvitt a szallodamba, keresett rajtam 10 dollart. (Draga volt a yellow cabhoz kepest,de a tanulopenzt mindenhol meg kell fizetni.) Egy hatalmas alvas utan masnap elindultam korulnezni a kornyeken, a hires Manhattanben.S ami megint furcsa volt, hogy indulaskor csak maga a tudat toltott el jol eso erzessel, hogy igen itt vagy New Yorkban, dejooo. Majd megalltam az Empire State Building elott par streetnyire, nyuzsgo tomeg, nagy forgalom, mogottem a fentebb emlitett epulet es dobbentem ra, hogy veghezvittem eddigi eletem legnagyobb almat. Szegyen ide vagy oda, kicsordult a konnyem, hiszen egy alom valosult meg, mely nem hasonlithato a karacsony fa alatt regota ohajtott tuzpiros taviranyitos auto kezhezvetelehez. Ott alltam a sarkon es csak neztem a varost konnyes szemmel, a nyuzsgest,az epuleteket es nem akartam elhinni, hogy itt vagyok New Yorkban. Szamomra fantasztikus elmeny volt az a par perc, ott azon a sarkon… Nem New York utcaja volt fantasztikus, hanem a felismeres, az ateles, ami azota sem tunik el, es tiszta szivvel elem at eletem legnagyobb kalandjat!

    Mar csak egy alom (az alomban) van hatra, California beutazasa, melyet augusztus vegere tervezek. Ezuton is keresek olyan embereket New Yorkban, akik szeretnenek eljutni oda, es kozosen, a kozos kolcsegeket csokkentve, egyutt megnezzuk azokat a csodakat!

    Jujj a niagararol nem is meseltem:) De azt egy masik alkalommal – ha nem kapok rossz visszajelzest – mert holnap a kovetkezo allomas a Central Park lesz…

    #273071 Hozzászólás

    Roland2
    Tag

    Please

    Mi lenne ha visszaternenk a 2005 Feb 21, 15:59-es hozzaszolashoz hasonlo tortenetek ecsetelesehez? Csucsu beszophatja a nagy faszt. Jo lenne ha nem csak kattintanatok egy cimre, elolvasnatok az utolso sort es arra reagalnatok, hanem elobb vetnetek egy pillantast a topic cimere is…
    Nekem sajna nincsenek tul nagy elmenyeim, mert tul jo a kepzeloerom, ahogy a sztorijaitokat olvasom, egyben meg is elem oket. Es igy volt ez korabbi esemenyekkel is. Persze jo erzes hasonlokat eloben megtapasztalni, de nem ont el euforia. Elso alkalom mikor repulon ultem, hullamvasut… Mielott felultem volna, mar tudtam milyen lesz. Szep termeszeti jelensegek kicsit mas kategoria mert ezekre nem lehet felkeszulni. De ezekbol nincs olyan lelegzetelallito. Na de vannak terveim a jovore, es biztos sokminden var, amirol meg most nem tudok, nekem az az igazi elmeny. De az sem, igazan, mert ha megyek vhova azt megtervezem. Tobb spontanitas kellene az eletembe? Ki mit gondol? Vagy az h eddig maganyosan eltem meg a dolgokat? Ki tudja… Nem is ezert szoltam hozza, csak ez az 1ik legjobb topik, vagyis az volt amig Csucsu ide nem biggyesztette (akar fabrikalt, akar valos) irrelevans tortenetet.
    Roland

    #273070 Hozzászólás

    geza
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    csucsunak alias katanak

    Kata=csucsu

    mit gondolsz csucsukata mennyi a valoszinusege, hogy valaki a te szupervaloszinutlen tortenetedet olvasva (ha igaz is lenne) “eppen” raismer egy ismerosere es csaj letere meg a szelekcios viccet is megengedne maganak!

    az utolso mondatod meg aztan a totalis baromagyusagod jele:

    “Csucsut nem ismertem, de lehet, hogy nem ez az igazi neve.”

    Aaaaaa apam! De hulye vagy… En ismerem es ez az igazi neve: Csucsu Bela…

    Menj pszichologushoz, szukseged van ra nagyon!!!!!!!!!

    #273069 Hozzászólás

    Blank
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    ez nem a költõ klub

    Lehet hogy tévedek, de szerintem hasonlít csucsu a “Járt már így valaki? összeomlott távkapcsolat” címû topikhoz.
    Az írónak hasonlít a szókincse, amikor “Szabika” részletezi a fülledt szexuális élményeit “Zsani” – ról , annyi különbség van , hogy a feltételezhetõen azonos író stílust váltott alias csucsu néven. Persze ez csak egy feltevés.
    De hát ezt ki veszi be? Én biztos nem.
    A jellemrajz rengeteg költõ oly nagy elõszeretettel használt eszköze.

    #273068 Hozzászólás

    Kata63
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    csucsu

    Most olvastam Csucsu történetét, és eszembe jutott róla, hogy én is ismertem egy Petra nevû lányt a suliból, aki öngyilkos lett. Ha jól emlékszem, tényleg tavaly történhetett. Õ is ugrott. Szerintem róla írt Csucsu, mert szegény annyira csúnya volt, hogy még ez a leírás is hízelgõ rá nézve! Mondta is az egyik volt csoporttársam, amikor meghallottuk, mi történt, hogy ez a természetes szelekció:) Gonosz vicc volt. Csucsut nem ismertem, de lehet, hogy nem ez az igazi neve.

    #273067 Hozzászólás

    Ejnye-bejnye

    Na, de Roland! Ilyen alpári stílusban nem illik írni! Tiszteld a másságot!

    #273066 Hozzászólás

    Rolandb
    Tag

    topicrendész.

    Ki a fasz kíváncsi erre szerinted?

    #273065 Hozzászólás

    A büntetés

    Engem megihletett Csucsu barátunk története, ezért én is kitaláltam egy hasonlót. Nem titkolom, nekem is perverz a fantáziám, de erre Ti is rájöttök majd, ha ezt végigolvassátok.
    Történetünk 1623-ban játszódik Árva várában. A várkastély egyik termében ezidõtájt hímzõmûhely mûködött, ahol húsz fiatal lány dolgozott. Szép, díszes kendõket, ruhákat készítettek, majd eladták a vásárban, ebbõl származott a grófság jövedelmének egy része. A gróf kegyetlen ember volt! Kíméletlenül megbüntette engedetlen jobbágyait, már több, mint tízet fel is akasztatott, ezért rettegett tõle a vár és a falu népe egyaránt.
    Szóval repüljünk vissza háromszáznyolcvankét évet… A teremben, ahol a lányok dolgoznak, nagy a zsivaj. Húsz fiatal, bájos csitri ül az asztal körül egész nap, és munka közben fecsegnek, pletykálnak, így múlatják az idõt. Egyikük, Zsuzsanna, egy tizenkilenc éves, hosszú, barna hajú lányka volt az egyik leghangosabb. Egyik lány sem volt még férjnél, és gyakran beszélgettek a férfiakról, érdekelte õket ez a számukra még ismeretlen világ. Zsuzska, miközben egy szép, virágos kendõt varrt, nevetve odaszólt a mellette ülõ szõke, kicsit kövérkés Katának: …azért kíváncsi lennék, hogy a részeges gróf mit csinál éjszaka a feleségével! Nem vették észre, hogy Mária, a szigorú felügyelõasszony éppen mögöttük állt. Csak akkor látták meg õt, amikor rájuk ripakodott: mirõl fecsegtek, ti ostoba libák! A gróf úr ezért majd példásan megbüntet titeket! Este aztán, munka után Mária asszony odalépett Zsuzskához és Katához, és rájuk szólt, hogy kövessék. A két lány megrémült, tudták, hogy mennyire kegyetlen ember a gróf! A felügyelõ felkísérte õket egy terembe. A közepén fából készült széken ült az uraság: harmincöt év körüli, nagybajuszú, durva arcú férfi. Mellette két, izmos darabont állt. A kislányok szemlesütve, remegõ testtel hajoltak meg nagyhatalmú uruk elõtt. A kegyetlen ember így szólt Máriához: hívd ide a többi hajadont is, azt akarom, hogy õk is lássák! A két szegény pára erre majd megdermedt a félelemtõl. Így, csendben telt el néhány perc, amíg a munkafelügyelõ visszatért a többi varrónõvel. Körbeállták a szobát. Megszólalt a gróf: hallottam mit mondtatok! Ismételjétek el elõttem is! Zsuzsa és Kata nem szóltak, csak lehajtott fejjel, reszketõ térddel állt mind a kettõ. Na, hadd halljam, mit mondtatok rólam, és a feleségemrõl? Hozzád beszélek Zsuzska! Hát… azt… Ne habogj, mert kitépetem a nyelvedet, ordította a földesúr! Szegény Zsuzska elsírta magát. Reszketõ hangon hebegte: hát, hogy a nagyságos úr a feleségével… Folytatsd! Dörrent rá a zsarnok. Hogy a feleségével éjjel… nyöszörögte Zsuzsanna. Mit csináltam én a feleségemmel? Nem tudom! – Omlott össze a kislány! Na, most majd meglátjátok!-mennydörögte a gróf. Vetkõzz, lányom! Parancsolt rá Zsuzsira, de õ meg se moccant. Hány vesszõcsapást akarsz? Háromszázat? – Kiáltott rá. A lányka erre elkezdte kigombolni a blúzát, miközben rázta a sírás. Gyorsabban! – Ordította a gróf. Hamarosan elõkerült a lány melle. Szép, formás volt, mellbimbói kemények az izgalomtól. Kata ezalatt leült a földre, annyira megrémült. Nemsokára rád is sor kerül! – Nézett rá ura vigyorogva. Kelj fel, vagy mégjobban megfenyíttetlek! A kis varrólányka felállt remegõ lábakkal. Folytatsd, Zsuzsa. – Szólt a másikhoz ezután. Vegyél le mindent! Mezítelenül büntetlek meg! Lehullott a szoknya is a földre. Alatta nem volt ruha, csak a formás test, lába között a kis szõrös mókussal. A gróf érezte, hogy megmerevedik. A többi varrólány rémülten állt, és nézték barátnõik megalázását. Kata, most te jössz. Lihegte felizgultan az uraság. Hamarosan õ is pucéran állt a tekintetek kereszttüzében. Duci test, kicsit lógó has, nagy mellek, szintén izguló bimbók, és szõke szeméremszõrzet bukkant elõ. Húzd szét ott alúl, Zsuzsa! Mutass meg mindent, ha ennyire szégyentelen vagy! Adta ki újabb utasítását a földesúr. A lány halálos félelmében engedelmeskedett, láthatóvá téve vörös húskelyhét. Fordulj körbe, hadd lássa mindenki! Zsuzsa még sose érzett ekkora szégyent, így kitárnia magát mindenki elõtt! Még lány volt, férfi nem illete tekintetével a testét. Emeld fel a fejed! – Hangzott a parancs. A kislány felemelte könnyes tekintetét, és végignézett a társain. Jó, most Kata következik. Terpesszél, és húzd szét te is! – Zihálta a felizgult gróf. Kata is odanyúlt, és kicsit szétnyitotta a legérzékenyebb pontját fedõ ajkakat, de csak olyan szûkre, hogy alig látszott az élénkrózsaszín belsõ rész. Jobban!-Dörrent a kegyetlen hang. Kata zokogva engedelmeskedett, kitárva szûz szemérmét a férfi és nõi szemek elõtt! Zsuzsika, térdelj Kati elé! – Utasított mindenható uruk. Kata, te fordulj meg, és állj terpeszbe! Szélesebben! A lány engedelmeskedett. Hajolj le egész a földig egyenes lábakkal! Megtette. Most nyúlj hátra, és nyitsd szét a fenekedet. A rémült Kata engedelmeskedett. Nem is volt más választása. Zsuzsa, most te jössz! Nyelveljed körbe a barátnõd kakilólyukát! Zsuzsa rázta a fejét. Ennyit már nem bírt elviselni. A gróf intett az egyik darabontnak, aki vesszõt vett elõ. Hosszú, vastag, friss ágat. Zsuzsika mögé állt, és végigvágott rajta. Felsikított, és felugrott. Megteszed most már? – Kérdezte a szadista fõúr. Igen!-Hüppögte a szerencsétlen lány, és letérdelt barátnõje mögé. Kidugta nyelvét, és hozzáért a fenéknyíláshoz. Nagyon keserû volt, abban az idõben még nem mosdottak minden nap. Nyaljad! – Szólt a zsarnok. Zsuzsának nem volt más választása, nyelvelni kezdett. A szégyentõl, és keserû undortól hánynia kellet, de visszanyelte. Elég! – Hangzott az újabb parancs. Csere! És azzal hanyattfekvésbe parancsolta Zsuzsikát, és kinyalatta punciját Katinkával. Zsuzsa szeméremajkai a szégyen ellenére kicsit megduzzadtak az izgató ingerre, és nedvesedni is kezdett. Na, el ne élvezzél, te szégyentelen! – Harsogta kínzójuk. Álljatok fel! Most jön még csak a java! Azzal intett a két darabontnak, akik elkapták a két gyenge nõ kezét, és szorosan összektötték. A terem másik felében csigák voltak a plafonon, egy azon átvetett kötéllel felhúzták a kezüket. A lábakat bokánál kötötték össze. Megparancsolták két másik varrólánynak, hogy üljön a földre, és fogja a bokájukat, hogy a vesszõzés alatt ne mozduljanak el. Csak húsz! Adta ki utasítását a könyörtelen uraság. Mindkét zokogó, remegõ kislány mögé egy-egy darabont állt, kemény favesszõvel, és elkezdték ütni a feneküket. Minden csapás után éles sikoly tört át a levegõn. Úgy a tizedik ütés után a kis, duci Kata már nem bírta tovább, és az egyik ütésnél megfeszülõ alhasi izmaival pár csepp pisit csorrantott ki, és ezt megismételte minden további ütésnél. A lábainál ülõ varrólányka fején végigfolyt a vizelet, de az nem mert szólni, nehogy megjárja õ is. A verés végeztével a kínzástól csöpögõ farkú darabontok eloldották õket. Kata és Zsuzsa leroskadtak a padlóra. A gróf már alig bírt magával, és elordította magát: ezta két nõt ma estére hálószoba-cselédemmé teszem! Ezután mindenkit kiparancsolt a szobából. A megalázott, liláravert popsijú lányokat pedig hálójába vitette. Leroskadtak egy heverõre. A gróf a karcsú, szépmelû Zsuzsát szemelte ki elõször. Négykézlábra parancsolta, és ráhúzott szíjával a megkínzott hátsójára. A lány üvöltve leroskadt. Hanyatt fordította, nyakába vette a lábát, és a földön állva elkezdte dugni az ágyon fekvõ áldozatát. Annyira fel volt izgulva, hogy pár másodperc alatt telenyomta nyúlós gecivel a szûz pinát, de ez nem volt neki elég! Hirtelen kettõ, majd négy ujjal a seggébe hatolt, és erõsen szétrántotta a szûk lukat. Zsuzsa próbált menekülni, de nem sikerült, lika berepedt, és kicsit vérzett. Ezután kézzel verte a fenekét. Szerencsétlen lány nem bírta tovább, és a fájdalomtól erõsen összerándultak az izmai. Híg, büdös kaka ömlött a lepedõre. A gróf ordított. Arcul ütötte, és az ajtónállókért kiáltott. Egyenesen a kínzókamrába vitette mindkettõt. Ott hurkot vetettek a bokájukra, és fejjel lefelé, két-két csigával felhúzták õket, úgy, hogy terpeszbe húzódott a lábuk. Ezután a hóhér munkához látott: kopaszra borotválta a lábuk közét, majd egyágú, vékony korbácsot vett elõ. Tíz-tíz mindkettõnek, a lába közé! – Hangzott a parancs. A lányok ekkora fájdalmat még sose éreztek, mint amikor a csiklójukon csattant az ostor. Különösen Zsuzsa szenvedett sokat, mert még fájt a szeméremnyílása a gróf vastag farkától is. A hóhérokat annyira felhúzta e megalázó, izgalmas látvány, hogy az egyik a nadrágjába is élvezett, de pár perc múlva, amikor a fenyítés végeztével a lányok kötelékeit oldották, már újra teljesen merev volt. A földesúr, látva sóvárgó pillantásukat, így szólt: választhattok egyet-egyet ma estére! Köszönjük, kegyelmes urunk! – Hálálkodtak a hóhérok. Hamarosan mindkét lány – Kati még mindig szüzen – újra az ágyon feküdt, és tûrniük kellett, ahogy megkínzott szemérmüket és popsijukat vaskos faszával gyötri a két kínsegéd. Valószínûleg soha többet nem mertek rosszat mondani a grófra!

    #273064 Hozzászólás

    Miki1
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Bocs, kicsit mellébeszélek-erröl a Billröl

    mindig a Deák Bill ugrik be,egy hiteles ember,egy elemi erejü hang.Már többször rácsodálkoztak több országban,hallva felvételeken.Ki ez aki énekel?Lázasan kutatnak az emlékezetükben,hiszen a hang világklasszis,ezt ismerniük kellene…Az Ö élete azonban egy magyar történet és ez így van jól.

    #273063 Hozzászólás

    Bill21
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Zajecnak és Rolandbnak!

    Sziasztok!

    Zajec:A de’ja vu jogos lehet mintha 3-4 éve én is olvastam már nagyon hasonlót itt az utazáson !Akkor még kevesebb ilyen volt szerencsére!!
    Bár leginkább a kamura hajlok legalábbis jó lenne ha csak az lenne…és egy kis senki provokatör

    Rolandb:Kösz, így igaz mindkét változat gázos!De látod feletted a beirást? , van akinek tetszik ez,lehet gusztustalankodni, persze lehet Ö is egy elfeledett fiútestvére csucsunak..

    Még jó hogy kevés ilyen van .Bill21!

20 hozzászólás megtekintése - 1-20 / 119
Hozzászólás: Mi volt életetek nagy élménye?
Info: Ne a hozzászólásokba írd az elérhetőséged, hiszen itt évek múlva is megmarad. Inkább regisztrálj egy percben és ott tüntesd fel. Azt egyszerűbb módosítani és törölni is. Csatolmányokhoz (JPEG, ZIP, DOC, PDF) be kell jelentkezni! Kerülendők a trágár szavak és értelmetlen vagy többszörös karakterek használata, mint pl. !!!! vagy ????. A hozzászóló magára nézve kötelező jelleggel elfogadja az ÁSZF összes pontját.




Hozzászólások lezárva.