Mibe érdemes a Forintot váltani ?

Kezdőlap utazas.com Fórum Kivándorlás, kinti magyarok Mibe érdemes a Forintot váltani ?

  • Indította
    Témakör
  • #20228 Hozzászólás

    Gondoltam olyanra, hogy kanadai dollár, ausztrál dollár. Viszonylag stabil gazdaságok óriási ásványkincsekkel, kis adóssággal, esetleg szuficites költségvetéssel, stb.
    Egyéb ötlet?
    (persze azt is írhatjátok, hogy adjam oda a kezedbe..:D)

20 hozzászólás megtekintése - 101-120 / 188
  • Szerző
    Hozzászólás
  • #209085 Hozzászólás

    Negyedik rész

    A problémám az a darwinistákkal, hogy olyan fokon váltak hiteltelenné, hogy ha holnap olyan nyílvánvaló dolgot állítanák, hogy az ég kék, tõllük még azt is kétkedve fogadnám. Nincs mégegy tudomány, ami ilyen fokon járatta volna le önmagát. Eddigi írásomban az evolució ellen az egyetlen bizonyíték, hogy NINCS rá bizonyíték. Most nézzük a valódi ellenbizonyítékokat!

    Ez egy kicsit száraz lesz:

    Vegyük most szemügyre magának az életnek a kezdetét. A semmi véletlenül anyaggá fejlõdött! Nagyon összetett szervezetté fejlõdött … Tervezõ nélkül!

    Például véletlenül néhány aminósav képzõdött. Azután ezekbõl létrejött a szükséges protein.

    Az elsõ probléma az, hogy még az olyan egyszerû kémiai vegyületek, mint pl. az aminósavak az UV fény vagy elektromos kisülés hatására bekövetkezõ lebomlási sebessége messze meghaladja a képzõdési sebességet. Számottevõ mennyiség egyáltalán nem képzõdhetett.

    Egy másik legyõzhetetlen akadály, hogy ezeknek az aminósavaknak pontos sorrendben elrendezetteknek kell lenniük, úgy, mint a betûknek egy mondatban. Csupán a kémia és fizika törvényei nem tudják ezt megtenni.

    Annak a valószínûsége, hogy egy, 50 aminósavat tartalmazó protein képzõdjön véletlenül: 100 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 az egyhez.

    Még a legegyszerûbb sejt is több ezer fajta különbözõ proteint, minden egyes proteinbõl több milliárdot, ráadásul az összes DNS-t, RNS-t és más nagyon összetett molekulát tartalmaz, sok bonyolult szerkezettel együtt, hihetetlenül bonyolult rendszerbe rendezve.

    A DNS-tõl és az RNS-tõl megkívánjuk, hogy protein enzimeket produkáljon. Melyik volt tehát elõbb?

    Dr. N. W. Pirie a Harpendenben, Angliában lévõ Rothamstead Kísérleti Állomásról, tagadja a spontán biogenezis egész koncepcióját, egyszerûen annak a jól megalapozott ténynek az alapján, hogy “olyan komplikált molekulák, mint a proteinek, a mi tudományos tapasztalatunkban nem keletkeznek spontán, még lépcsõnként sem. A mai élet összes formája a proteinektõl függ.”

    Dr. John Moor a Haladás és Tudományban elnevezésû amerikai szervezet éves ülésén beszélt.

    Kijelentette, hogy az elméletet, hogy az ember amõbából és tengeri nyálkából fejlõdött ki, egy “nehezen hihetõ valás”, de nem “tudomány”.

    Dr. Moore megállapította: “Az állatokban meglévõ kromoszóma variációk nem felelnek meg az evoluciós elméleten alapuló jóslásoknak. Nincs nyoma annak, hogy a kromoszómaszám a kevésbé bonyolulttól a bonyolultabb irányba növekedne, bár így kellene lennie, ha az evolució igaz lenne.”

    “Továbbá, az örökletes anyag a kromosyómák fejlõdésében nagy változást mutat -folytatta Dr. Moore-, a békáknak több genetikus anyaguk van, mint az embereknek, amely ellentmond az evoluciós elméletnek. A darwinizmus sokkal logikátlanabb, mint a biológia.”

    Henry M. Morris professzor kimutatta, hogy az evoluciós elmélet ellentmond az egyetemesen elfogadott termodinamikai törvényeknek is.

    A termodinamika második törvénye kimondja, hogy minden magára hagyott dolog hajlamos arra, hogy a bonyolultból az egyszerû irányba haladjon, vagyis a szervezetbõl a nem szervezetbe. Az evolució éppen az ellenkezõjét követelné… folyamatos felépülést a legegyszerûbbõl a sokkal összetettebb formákba.

    Szerintem ez elég meggyõzõ volt.
    Én a magam részérõl ehhez a témához többet hozzáfûzni nem tudok és nem akarok. A továbbiakban ha valakinek vitatkozni támad kedve az evoució teológiai téziseirõl, annak Joe szabadideje áll rendelkezésére. A hülyülésekbe természetesen ezek után is benne vagyok, de a tudományos részét a témának itt ezennel lezártam.

    #209084 Hozzászólás

    Joe
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Igen,

    az tenyleg erdekes, ugyan nem bizonyitek az evolucio ellen, de nagyon elgondolkodtato, hogy – szerintem – egyetlen egy tudomanyos teoriara “bizonyitasa” erdekeben nem csaltak tudosok annyit, mint amennyit a darwinizmusban hivo tudosok osszecsaltak. Es itt csak is a bizonyitottan FAKE, STAGED!!! “bizonyitekokrol” beszelek! A Piltdowni ember egy a sok kozul, de szamos mas pelda is van, amikrol nem kesobb kiderult, hogy csak rosszul ertelmeztek, hanem amik kifejezetten csalasok es fabrikalasok voltak.

    Ilyen pl az angol peppered moth.
    http://www.museumofhoaxes.com/hoax/photo_database/image/the_peppered_moth

    #209083 Hozzászólás

    Harmadik rész

    Most nézzük meg azokat a “bizonyítékokat”, amelyeket az antropológusok gyûjtöttek össze, hogy megpróbálják rekonstruálni az ember fejlõdését.

    Néhányan úgy tartják, hogy a Ramapithecus egy homoid (elõember) volt, és ezt a véleményt kizárólag néhány fog és néhány álkapocs alapján tették. Ez az õslény maradvány töredék mindössze, amivel rendelkeznek.

    Csakhogy nemrég derült ki, hogy egy páviánfajtának Etiópiában ugyanolyan fogazat- és álkapocs jellemzõi vannak, mint a Ramapithecusnak. Ezek a jellemzõktehát nem emberi jellemzõk! Más antropológusok egyetértenek abban, hogy a Ramapithecus egyszerûen majom volt.

    Az elsõ Australopithecust Dart találta meg 1924-ben. Sok majomszerû jelegzetességet mutatott ki a koponyán, de úgy vélte, hogy a fogak emberszerûek. Az agytérfogata körülbelül 1/3-a volt a mai ember agyának. Körülbelül 130 cm magas volt.

    Richard Leakey bizonyítékot tett közzé, amely azt mutatja, hogy az Australopithecusok hosszúkarú, rövidlábú, ujj-izületeken káró lények voltak, hasonlítottak az élõ afrikai majmokhoz. Ezek a lények sem voltak mások, mint majmok!

    Kínában az 1920-as évek során koponya darabokat, állkapocs-csontokat és fogakat találtak egy mészkõsziklában, közel Pekinghez. A második világháború alatt az összes eredeti csont elveszett.

    PEKINGI EMBER

    Ezeket az élõlényeket megölték és megették, és a koponyákat megõrízték, mint trófeákat. Néhány kiemelkedõ antropológus úgy véli, hogy a vadász valódi ember volt, de a pekingi “ember” inkább egy hatalmas majom.

    A jávai embert egy combcsont, egy koponyacsont, egy koponyatetõcsont, és három örlõfog -mint bizonyíték- alapján állítják össze. Ezeket a részeket 150 méteres távolságon belül találtá, egy év távlatában. Dr. Dubois, a felfedezõje 30 éven át eltitkolta, hogy emberi koponyát talált a jávai ember közelében ugyanazon a szinten. Az ember tehát már létezett, amikor az a teremtmény életben volt. A combcsont valószínûleg az emberbõl volt, a koponyatetõ pedig a hatalmas majomból való. Dubois halála elütt megváltoztatta a véleményét -miután legyõzte korábbi kételyeit-, és azt írta, hogy a jávai ember valószínûleg egy hatalmas gibbon (emberszabású majom) volt, és nem elõember.

    A neandervölgyi ember csontváza hasonló volt, mint a mai emberé. Koponyájának ûrtartalma meghaladta a ma élõ emberét.

    Azt állítják ugyanúgy élhetett 100 000 évvel ezelõtt, mint 250 000 évvel ezelõtt, de az összes antropológusnak az a véleménye, hogy éppen olyan ember volt mint te és én.

    A Cro-magnoni ember teljes csontvázát megtalálták. A koponya térfogata nagyobb volt, mint a mai emberé. Ha ma élne, és végigsétálna az utcán utcai ruhában, senki sem tenne rá megjegyzést.

    A darwinisták két legmeglepõbb hiányzó láncszeme az úgynevezett NEBRASKAI ember és a PILTDOWNI ember.

    A híres “scopes” elnevezésû evolúciós vizsgálatban, Daytonban, Tennesse államban, vezetõ tudományos szaktekintélyek úgy adták elõ a nebraskai ember leleteit, mint az evolúció bizonyítékait. Kigúnyolták és kinevették William Jennings Bryant, amikor tiltakozott a hiányos bizonyíték ellen.

    A bizonyíték egyetlen fog volt, amely feltehetõen az 1 millió évvel ezelõtt élt prehisztorikus embertõl származik. Évekkel késõbb azonban, amikor több maradvány került felszínre, kiderült, hogy a nebraskai “ember” csak egy disznó volt. Úgy gondolom, ez az eset, amikor egy disznó csinált majmot az evolûcionistákból.

    1912-ben Charles Dawson megteremtette a Piltdowni embert. Egy állkapocscsont, két régófog, egy koponyadarab volt a bizonyíték, amelyet a szakértõk majomembernek kiáltottak ki, aki körülbelül félmillió éves volt.

    De a csalás 1953-ban kiderült. Ugyanis az álkapocscsont egy mai majom csontja volt. A fogakat lecsiszolták és a csontokat mesterségesen elszínezték, hogy becsapják a közönséget. Az, hogy a csalás milyen könnyen tette bolondá a világ nagyobbik szaktekintélyeit, azt mutatja, hogy milyen komoly hatása van az elfogúltságnak és az elõítéleteknek az evolucionisták között.

    A folytatás hamarosan, ha még valakit érdekel…

    #209082 Hozzászólás

    második rész

    Hadd idézzem evolucionista tudosok néhény megjegyzését. Maga Charles Darwin tette fel a kérdést: “Mivel ezen elmélet szerint megszámlálhatatlan átmeneti formának kellene léteznie, miért van az, hogy nem találjuk ezeket megfelelõ mennyiségben a földkéregbe beágyazva? Az összes élõ és létezõ fajok között az összekötõ kapcsolatok számának elképzelhetetlenül nagynak kellene lennie.”

    George Gaylord Simpson, a Harvard Egyetem professzora kijelentette: “A szakadékok az ismert rendek, osztályok és fajok között szisztematikusak és majdnem mindig nagyok.”

    Nincs bizonyíték egyetlen faj más fajba történõ átalakulásáról sem. Amit késõbb R. Goldschmidt a Kaliforniai Egyetem professzora kijelentette, jó észben tartani, hogy soha senkinek sem sikerült még egyetlen új fajt sem produkálnia apró változások felhalmozása által.

    Ha az evolució igaz, miért nem látjuk élõ álomásait ma? Nem jelennének-e meg új struktúrák még ma is? Ha az evoluciós folyamatok léteztek volna a múltban, bizonyára mûködnének még ma is (lábashalak tömkelege, tollas hüllõk milliószámra stb.).

    Az archeopteryx madár kövületét néhányan összekötõ kapocsnak tartják a madarak és a hüllõk között. De óriási különbség van a hüllõk és az archeopteryx között. Szárnyai voltak, tollai és repült! Az a tény, hogy karmai voltak a szárnyain, nem bizonyítja hüllõtõl való származását. Két olyan ma élõ madár is van, amelynek karmok vannak a szárnyain. Az összes paelontológus elismeri, hogy az archeopteryx madár volt.

    A ló állítólagos fejlõdési sorozatait sokkal inkább a képzeletv szülte, mint az õskori leletek bizonyítéka. Ennek a sorozatnak az õskori leletei nem találhatók meg megfelelõ idõrendben, ahogy az evolucionisták jelezték, és több típusok hirtelen jelennek meg átmenet nélkül. Ráadásul egy érdekes ellentét van ennek a sorozatnak a csontváz fejlõdésében.

    Az AEOHIPPUS-nak 18 pár bordája volt.

    Az OROHIPPUS-nak csak 15

    A PLIOHIPPUS-nál 19 párra ugrott.

    Az EQUUS SCOTTI-nál visszament 18 párra.

    Ez az elmult 75 millió év különösen érdekel engem. A fenti példa a ló fejlõdése volt sorrendben.

    Darwin úgy említette a zsiráfot, mint a természetes kiválasztódás kiemelkedõ példáját. Feltehetõen az elterjedt aszályok miatt a zöld leveleket csak a fák tetejérõl lehetett megszerezni, és ezáltal a rövidebb nyakú zsiráfok kihaltak, azok pedig, amelyeknek hosszabb nyaka nõtt, túlélték az aszályt.

    Nincs azonban semmi bizonyíték az õskövületek maradványaiban, vagy máshol, hogy rövid nyakú zsiráfok egyáltalán léteztek volna. Na és hol vannak a viszonylag rövid nyakú átmeneti zsiráfok?

    Darwin nem ismerte fel, hogy az utódok testjellemzõit a szülõk genetikai anyaga, vagy a gének DNS tényezõi bhatározzák meg és nem a nyak nyújtása vagy bármely más testgyakorlat.

    A Science cimû folyóírat 1966 decemberi számának borítója egy patkánykövület fotóját mutatja, azt állítják, hogy ez a legõsibb patkánykövület, de ugyan olyan, mint egy mai patkány! Miért nincs bizonyítéka a változásnak 50 millió év után?

    Folytatás hamarosan következik…

    #209081 Hozzászólás

    Nézzük a fonákját a dolgoknak…

    Evolúciós versenyhátrányba kerültem az idõeltolódás miatt. Örülök Dude, hogy te is abba a szûk csapatba tartozól, akik meghalgatják az agymenéseimet, reméllem, hogy ez is elnyeri a tetszésedet. Én nem mondtam, hogy evolúció nincsen, csak azt, hogy a Darwinizmus sok ponton BIZINYÍTHATATLAN, éppen a sok feltételezés miatt, amiket ti is leírtatok ide és amikkel semmi de semmi gond nincs, ha csak teoriáknak kezeljük õket, hogy úgy is lehetett. A gondom nekem az, hogy TÉNYKÉNT kényszerítenek ránk dolgokat, amikben õk sem biztosak, mert az a teoria holnap megdõlhet és más követi, természetesen csak a Darwinizmuson belül.

    Eleve matematikai képtelenség, hogy a Darwinizmus egy-két száz éve alatt választ ad NÉGY MILLIÁRD évre.

    Nézzük a creation-evolution párbajt!

    Az evolucionisták azt állítják, hogy minden élet fokozatosan egyetlen sejtbõl fejlõdött ki, amely pedig az élettelen anyagból képzõdött.

    A kreacionisták hiszik, hogy az élet és a létünk egy Teremtõ cselekedete által jött létre.

    Az evolucionistáknak arra a bizonyítékra van szükségük állításaik megalapozásához, hogy a foszilizálódott kövületek fokozatos, lépésrõl-lépésre történõ fejlõdést mutatnak az alacsonyabb állati létformából az egyre bonyolultabb irányba. Ezt a kövületekben található sok átmeneti forma jelenléte igazolhatná.

    A teremtés alátámasztásához pedig arra a bizonyítékra van szükség, hogy a bonyolult életformák maradványai hirtelen jelennek meg, olyan leletek nélkül, amely bonyolultabb élõlények alacsonyabb rendûbõl történõ kifejlõdését bizonyítanák.

    Most vizsgáljuk meg a valóságos körülményeket: A legkorábbi maradványok a kambriumi kõzet rétegben találhatók. A többmilliárd megtalált kövület mind a magasabb rendû életformához rendelhetõ, anélkül, hogy bármi bizonyíték lenne ezeknek a bonyolult formáknak az egyszerûbb formákból történt kifejlõdésére.

    A Darwinisták szerint 1,5 milliárd évet igényelt volna, hogy ezek az állatok kifejlõdjenek.

    Egyetlen többsejtû maradványt sem találtak a világon egyetlen kõzetben sem amely feltehetõen öregebb, mint a kambriumi kõzetekben.

    Az igen összetett állatok milliárdjai… trilobiták, brachiopodák, korállok, férgek, medúzák stb. mind hirtelen jelennek meg az alacsonyabb életformákból történõ fokozatos fejlõdésre utaló jel nélkül.

    Figyelemreméltó, hogy az õslénytani maradványok között hiányzik sok olyan átmeneti foma, amit a fejlõdéselmélet megkövetel.

    SOK SZÁZEZER HIÁNYZÓ LÁNCSZEM VAN A GERINCTELENEK ÉS A GERINCESEK KÖZÖTT.

    Például: A tengerti fésû-kagylóról feltételezik, hogy a gerincesek õse, DE HOGY LETT BELÕLLE, MAI HAL???

    A darwinisták szerint 100 millió évig tartott egy hal kifejlõdése egy gerinctelenbõl. De egyáltalán nincs õskori lelet annak bizonyítására, hogy ez valóban végbement. HOL VAN 100 MILLIÓ ÉVNYI FOSZÍLIZÁLÓDOTT KÖVÜLET???

    A darwinisták azt állítják, hogy mintegy 50 millió év kellett ahhoz, hogy egy hal hüllõvé alakuljon. De itt sincs átmeneti forma. Például egyetlen olyan õslénytani maradványt sem találtak, amelynek uszonyrészei és lábrészei is lettek volna.

    Ez igaz minden nagyobb növény és állatfaj között is.

    Az összes magasabbrendû élõlény, mint például a bonyolult gerinctelenek, halak, hüllõk, csúszómászók, repülõ csuszómászók, madarak, denevérek, fõemlõsök és az ember is, hirtelen jelennek meg.

    Folytatása következik…

    #209080 Hozzászólás

    Joe
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Nem neztem meg a

    kampos ujju madarat, mert egyreszt hallotam rola, masreszt, ahogy mondtam semmit nem bizonyit! Ne keressd azt a biznyos “MISSING LINKET”. Az egy marhasag. Ha az evolucio ugy mukodne, ahogy darwin mondta, akkor MINDEN EGYED EGY MISSING LINK KELLENE, HOGY LEGYEN!

    Minden elo, vagy halott egyed, ami egy valtozo fajnak a tagja egy lepcsofok volna az evolucio utjan. Volna egy csomo lepcsofok, ami zsakutca es volna egy csomo, ami nyero. Soha, sehol nem latni azt a progressziot semmilyen iranyban, kiveve fajon belul, ami nem bizonyitek a darwini evoluciora.

    Ha talalsz egy madarat, aminek szoros a hata, az nem jelenti, hogy a szoros hatu goreny a madartol szarmazik. Millio oka lehetett, hogy annak a madarnak miert lett szoros a hata, de semmi bizonyitek nincs arra, hogy abbol a madarbol kesobb egy goreny lett, mig a tobbi madar megmaradt annak a madarnak, ami mindig is volt.

    Emberek egymastol fuggetlenul is feltalaltak ugyanazokat a dolgokat. Ha te azt latod, hogy a sved villaval eszik, es tudjuk, hogy a francia is villaval eszik, abbol nem kovetkezik, hogy a sved a franciatol szarmazik, vagy forditva. Meg akkor se, ha talalsz feluton egy belgat, aki szinten villaval eszik. Az a belga nem egy “missing link”, csak egy masik foszer, aki ugyanazt kitalalta, mint a sved es a francia, teljesen fuggetlenul azoktol es az eg-vilagon semmi genetikai, vagy egyeb kapcsolat nincs kozottuk.

    #209079 Hozzászólás

    Joe
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Dude

    kicsit elbeszelunk egymas mellett.

    Amikor en azt mondom, hogy egy mutacio karos egy EGYED eseteben, akkor ezt ugy kell ertelmezni, hogy MINDEN VALTOZO EGYFORMA ESETEBEN (all else being equal). Ez gondoltam nyilvanvalo volt. Egy szoval sem allitottam, hogy az a mutacio, ami nem karos, csak semleges, az hatranyt okozna, ezt nem kell bizonygatnod!

    Tehat nem a repulohalat kell osszehasonlitani a tonhallal, hanem ket tonhalat, vagy ket repulo halat. Az egyiknek elkezdett noni a laba, a masiknak nem. Melyik lesz nagyobb elonyben?

    A tonhal azert olyan amilyen, mert abban a kozegben, azzal az eletformaval elve az a felepites a legoptimalisabb. Vagyis: ALL ELSE BEING EQUAL! Ha erre a halra te raakasztasz egy felig mukodo labat, amivel nem fog a tenger feneken botorkalni, mert a tonhalak nem jarkalnak a tenger feneken, akkor ezzel ARTOTTAL annak a tonhalnak! Ez nem egy semleges mutacio, hanem egy karos mutacio.

    A biciklis ellenpeldad rohadtul santit:) Gyanitom nem biciklizel nagyon sokat. Ketsegtelen, hogy a lejton jol jon az extra suly, de a versenyeket nem a lejton nyerik meg a biciklisek. Ha igy lenne, akkor a sumo birkozok nyernek az osszes Tour de France-t, foleg a hegyi stage-eket. A problema ott van, hogy a hegyre elobb fel kell menni, miutan guruhatsz lefele! A biciklik “evolucioja” ezt napnal vilagosabban bizonyitja. A gepek egyre konnyebbek lesznek, nem egyre nehezebbek!

    A pavas peldad is eleg hajmereszto, de nem terek ki ra:)

    A Galapagos szigeteki peldad meg egyenesen bizonyitek arra, hogy a darwini evolucio egy marhasag!

    Amikor Darwin felfedezte a pintyeket, akkor 13 kulonbozo alfaju pinty elt a szigeten. Megfigyelte, hogy az esos es a szaraz idoszakok valtozasaval, azok a pintyek szaporodtak jobban, amiknek hol melyebb, hol laposabb volt a csoruk. Csodalatos! Igaz, abszolut semmi erdekes nincs a dologban! Magatol ertetodo. Ami nem magatol ertetodo, az az, ami kovetkeztetest ebbol Darwin levont. Namost, jelenleg mit gondolsz hany pinty faj el a Galapagos szigeteken? 13. Egy se halt ki es egy uj faj se keletkezett, de a csoruk a mai napig is hol no, hol csokken. Attol, hogy egy pintynek valtozik a csore, nem kovetkezik, hogy egyszer egy kutya lesz belole, de meg csak egy albatrosz se! Ez abszurdum.

    Persze erra azzal josz, hogy igen, mert nem volt eleg idejuk uj fajokkal alakulni, vagy nem volt eleg nyomas rajtuk.

    Nezzd meg a muslincakat, amiket az ember laboratoriumokban tenyeszt es genteikailag manipulal vagy szaz eve. Hiaba az osszes direkt, tudatos, genetikai manipulacio, meg soha nem sikerult a muslincabol egy masik fajt osszebarmolni. Csinaltak mar olyan muslincat, aminek az oldalabol kinott egy jegenyefa, vagy ami radioaktiv volt, vagy lanctalpon gurult, de meg soha nem sikerult egy legyet csinalni beloluk. Mindig maradtak egy kibaszott torzszulott muslincak.

    Arrol sem hallottam, hogy egy bakteriumbol egy meztelen csiga lett, pedig a bakteriumok kibaszott gyorsan szaporodnak. Amiota az emberek figyelik a bakteriumokat, sokkal tobb generacio lement, mint ahany generacio lement emlosokbol a vilagtortenelemben, amik allitolag millioszor atalakultak kulonbozo mas fajtaju emlosokke, mig a bakterium olyan makacs, hogy nem akar semmi mas lenni, mint bakterium. Pedig aztan azokat is elegge buzeraljak a kulonbozo anti bakteriumokkal. Mutalodnak is szerencsetlenek es ellenallova is valnak neha, de meg soha nem valtak semmi massa, mint bakteriumma. Vagyis, ugyanazt csinaljak, mint a pintyek a Galapagos szigeteken.

    Szoval igen, a progresszio ott van, szamtalan pelda van ra. Egyetelen pelda sincs viszont az olyan merteku progressziora, amikor demonstralhato, hogy egy faj atalakult egy masik fajja! Ahogy mondtam az elejen: A mikro evolucioval semmi problemaja senkinek!

    Ha a hal peldaddal akarsz jonni, akkor MUSZAJ olyan halat mutassal, ami biznyithatoan annak a progresszionak a resze, amikor kialakult az a kez, amirol beszelunk. Nem johetsz fel egy teljesen masik hal fajjal, a vilag masik felerol, aminek semmi oroklodesi kapcsolata nincs a mi halunkkal, csak az is eppen kinovesztett valami csonkot, amivel matat a homokban. Az nem resze ennek a progressionak, tehat nem bizonyitek a szoban forgo progressziora! Az, hogy a szamarnak nagy a fule, nem jelenti azt, hogy az elefant a szamartol szarmazik, mert annak meg nagyobb a fule es a szamar egy kozbenso lepcso volt a nagy fulhoz vezeto uton.

    #209078 Hozzászólás

    Bonbon
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Ja, el is felejtettem megkérdezni,

    hogy a hoacin nevû madárról küldött videot megnéztétek-e? Már csak azért mert állandóan ezt az “átmeneti faj” dolgot hozzátok fel. Hát itt van. Még csak nem is kövület, amit lehetne hamisítani. Ez él. A szárnyán kapaszkodó ujjak vanna karmokkal mint egy dinónak. Átmeneti faj, ha úgy tetszik.
    Hoacin chick

    #209077 Hozzászólás

    Bonbon
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Látom, nem foglalkoztál Lamarck-kal, pedig …

    ajánlottam neketek többször is…

    Na, akkor vágjunk bele.

    “Ez a circular logic fallacy tokeletes peldaja:”
    Igen, a te circular fallacy-dé.:)) És azért esel ebbe a hibába, mert nem olvastad Lamarck-ot. A pali – okosan – azt írja, amit már itt is írtam. Azaz olyan mutáció ami nem okoz hátrányt, az ugyanúgy eltejed, mint az a -Darwin szerinti – mutácó, ami elõny okoz.
    Te abba a logikai csapdába kerültél, hogy elsiklottál afelett, hogy két csonk – vagy a te példádat hozva – egy kiló plusz súly is hozhat elõnyt. A túlélésben egy kiló plusz zsír – energia – elõnyt hozhat. De egyébként még a kerékpározásban is, gondolom nem is véletlen, hogy a plusz súllyal az EMELKEDÕT említetted csak, de a lejtõt már nem.:-)) Ott ugyanis a plusz súly pont elõny, a gravitáció miatt nagyobb a gyorsulása, mint a könnyebb biciklisnek.
    Biológiára lefordítva: ha valaminek van egy hülye kinövése, ami EGYÁLTALÁN nem akadályozza a túlélésben, akkor az más esetekben – esetleg környezeti körülmények változása esetén – nagyon is hasznos lehet. Mint ahogy az is. Te a kerékpáros példáddal két alapvetõ hibát is vétettél ( a lejtõ elfelejtésén túl ): feltételezed, hogy egy plusz valami a biológiában ugyanúgy teher mint a bringásnak egy kiló plusz az emelkedõn, a másik hiba pedig, hogy azt hiszed az evolúcióban minden élõlény ugyanonnan, ugyanolyan feltételek mellett, egyszerre indul, mint a Tour de France-on. Ez messze nem igaz.

    “”Ennek most mar ket, teljesen hasznavehetetlen csontkinovese van, ami CSAK GATOLJA A FENNMARADASBAN.”

    Ha valóban gátolta volna a fennmaradásban a két kinövés, akkor NEM maradt volna fent és nem tudott volna szaporodni, azaz a két kinövésnek nem volt “szabad” õt gátolnia semmiben. Egyszerû. Hiszen itt vannak körülöttünk a lábakkal rendelkezó állatok, melyeket nyilván nem gátolt a túlélésben, hogy lábuk nõtt.”

    Egy olyan ervelessel akarsz bizonyitani egy allitast, ami feltetelezi, hogy az allitas igaz!

    Ez nem igaz. Az állításom, miszerint a láb nem lehetett evolúciós hátrány olyannyira igaz, hogy a minket jelenleg körülvevõ állatfajok nagy részének bizony lába van… Nem “feltételezem” hogy az állításom igaz, hanem bizonyítva látom a kutyák és kígyók arányán magam körül.:)) Tehát nem olyan dologgal bizonyítok egy állítást, amiben feltételezem hogy valami igaz, hanem olyan dologgal bizonyítom, amirõl bizonyítható hogy igaz. Nagy különbség.

    “En azt mondom, hogy a MEG HASZNALHATATLAN csonkok, igenis gatoljak a halat az uszasban. Erre te azt mondod:

    Nem gatolhatjak, mert ha gatolnak, akkor az evolucio, amit bizonyitani akarok, nem mukodne. Tehat a kinovesek nem gatolhatjak a halat a tulelesben.”

    Az úszás viszont nem egyenlõ a túléléssel, hiszen ha így lenne, akkor csak villámgyors halak élnének ezen a bolygón. Pedig vannak pl. magukat jól álcázó halak is, mely taktika ugyanolyan sikeres a túlélés szempontjából mint a gyors úszás.

    “Csodalatos korkoros logika:) Nyilvan igy semmit nem lehet bizonyitani. A bizonyitashoz felhozott erveddel nem feltetelezheted, hogy amit bizonyitani akarsz, az igaz!”

    Semmilyen körkörös logika nincsen itt, egyszerûen az van, hogy a természetes szelekció nagyon sokféleképpen mûködhet, amit te elsõ pillantásra evolúciós hátránynak gondolsz, az egy adott pillanatban evolúciós elõnnyé válhat. Ráadásul ha az a bizonyos hátrány valójában nem okoz hátrányt az állatnak, akkor hiába van meg az a bizonyos dolog rajta, nem jelent neki gondot. Sokszor felhozott példa a páva irgalmatlan nagy díszes tollazata. Azt hinnénk, hogy mekkora evolúciós hátrány, hiszen milyen könnyû elkapni bármilyen ragadozónak ezt a hosszú farkat. Ha valóban körkörösen érvelnék, akkor azt mondanám, hogy minden bizonnyal mégsem jelent hátrányt neki, hiszen különben már rég kipusztult volna. Ésszerû érveléssel viszont lehet tudni, hogy azért nem pusztult ki, mert amíg a ragadozó elkapja a hosszú tollakat és ezzel semmit nem fog meg a pávából, addig a páva – immáron nehéz tollaitól megfosztván – lazán felszáll egy fára. A tigris meg nem érti, hova lett a páva a tollak közül. Ez a páva túlélési taktikája.

    “Tul ezen, abszolut lehetetlen, hogy egy hal, amibol ki tudja hany, mozgaskeptelen csonkok lognak ki mindenfele, vagy akar az uszoik eltertek az optimalis formatol, ne lennenek hatranyban azokkal a tarsaikkal szemben, amiknek nicsenek ilyen mutacioik.”

    Ez egyszerûen nem igaz. Ugyanis az “optimális forma” nem mindig az, amit te annak gondolsz. Optimális forma a gyorsan úszó nyíltvízi halak kicsi oldal úszója, ami nemm kelt nagy ellenállást a vízben, vagy opti,ális forma a repülõhalak fél méteres úszója, amivel elröppennek az ellenségeik elõl. Melyik az “optimális” forma szerinted?

    “egy hal siman kifingik, ha hasznalhatatlan mutaciok rontjak az eselyeit”
    A használhatatlan mutációkkal rendelkezõ hal valóban kifingik. Ezért nincsenek keresztbe álló uszójú halak, csak hosszában állók. Mert amelyiknek kereszben állt, az kifingott.

    “egy ujabb biznyitek lenne az evolucio ellen! Ugyanis ez azt bizonyitana, hogy a tuleleshez nem kell optimails legyen egy eloleny.Total gnomkent is szaporodhat evezredekig es nem fog kihalni! Vagyis felejtsd el a survival of the fittest ervelest!”
    Dehogynem kell optimálisnak lennie. Csak ugye mi az “optimális” Nem kell elfelejteni az érvelést, csak tudni kell, hogy a “fittest” az ezer féle lehet, nem csak egy. Abban a környezeti niche-ben amiben a repülõhalnak kell élnie, abban a fittest a nagy oldalsó úszó. Amiben a tonhalnak, ott a fittest a kicsi. Egyik sem fittest-ebb a másiknál.

    “Ez egy logikai hiba az evolucio ervelesben, amit nem lehet kivedeni. Mindenkeppen bukik az elmelet.”
    Mint látod, semmilyen hiba – fõleg nem logikai – nincsen az elméletben. Én minden biológiával kapcsolatos kérdésedre, kétségedre tudok hozni egy élõ példát egy olyan állattal, amirõl te még csak nem is hallottál…:-)))

    “Megyeszer:

    Az elmelet szeirnt CSAK az eli tul, aki a legjobban adoptalodott a korulmenyeihez = “Survival of the fittest”, nem pedig “survival of the so so fit!”

    Igen. De a fittest az nem egy körülírható uszonyforma, vagy más egyéb tulajdonság. A fittest az, ami ott és akkor a leg tökéletesebb. Nem oedig az, amit te vagy én a legtökéletesebbnek gondolunk.

    “Ha egy halnak jelenleg hasznalhatatlan vegtagjai vannak, az hidronamikailag lehetetlen, hogy fittebb legyen, mint azok az egyedek, amiknek nincsenek hasznalhatatlan vegtagjai.”
    Hidrodinamikailag igen, valószínûleg ezért nem úszik versenyt a tonhallal a horgászhal, viszont jól bele tud kapaszkorni a hinárba a “kezével” és meg tudja fogni a zsákmányállatait.
    Ez piszkosul nem menne a tonhalnak, akár milyen hidrodinamikus is.

    “Kovetkezmeny 1: A hasznalhatatlan vegtagokkal rendelkezo halak szep lassan kipusztulnak, MERT NEM OK A FITTEST! Emiatt soha nem erhetik meg azt az idot, hogy valaha kifejlodjon egy hasznalhato vegtagjuk.”

    Elsõ pillantásra logikus, csak nem igaz. Lamarck. Ha a használhatatlan végtag nem okoz hátrányt, akkor megmaradhat addig a fejlõdési vonalban, amikor majd egy környezetváltozás esetén elõnyt okoz. Bár mintha ezt már írtam volna valahol…:)))

    “Kovetkemeny 2: A hasznalhatatlan vegtagokkal rendelkezo halak nem pusztulnak ki. Ez azt bizonyitja, hogy a Survival of the fittest nem igaz, hiszen voltak ezeknel a halaknal sokkal fittebbek is es nyilvan a kevesbe fittek sem haltak ki.”
    Errõl írtam fentebb. Egyébként ez igaz. Gyakran a “kevésbé fittek” – mégha komoly biológus nem is használna ilyen kifejezést – túlélnek. Csupán azért, mert nincsen akkora evolúciós nyomás rajtuk. Lásd pingvin. Gyaníton nem élnének már, ha olyan ragadozók éltek volna körülöttük, akik elllen csak a gyors elrepülés lett volna a megoldás. Ha a pingvinek az Amazonas környékén éltek volna, már nem élnének. Hoppá, lehet hogy ott is mûködött az evolúció?!:)))

    “Persze, ha bizonyitani tudnad, hogy a hasznalhatatlan kinovesek nem okoznak hatranyt, akkor semmi gond nem lenne.”

    Ezen nincs mit bizonyítani. Ha egy élõlények “használhatatlan” kinövéseket találsz, akkor az vagy nem használhatatlan, csak te nem tudod hogy mire használja, vagy használhatatlan, de nem gátolja a túlélést, mert nincs akkora evolúciós nyomás. Vagy van akkora nyomás és használhatatlan, de akkor mostanra már ki is halt ugyebár, tehát megintcsak nincs mit bizonyítanom.

    “Ez azonban hydrodinamikailag lehetetlen! A Tour de France-t soha nem fogja az a biciklis nyerni, akinek a nyakabol ket extra lab van kinove, mert kurvara rontja a legellenallasat az urgenek a tobbiekhez kepest!”

    Viszont az egzotikus emberi torzszülöttek versenyét meg sokkal jobban megnyeri és lehet hogy ezzel jobban túlél, mint aki megnyeri a Tour de France-ot. Nem felejtsd el, hogy ami fitt itt, az nem fitt amott. Nem az számít, hogy lábad van, vagy uszonyod, hanem csak az, hogy futni kell vagy úszni.

    “A video, amit kuldtel a kapaszkodo halrol, semmit nem bizonyit!”
    Dehogynem. Méghozzá azt, hogy a “hidrodinamikával” kitörölhetjük a seggünket ha egy nagy kupac hínár közepén kell életben maradnunk.

    “Van egy hal, vagy nem hal, fene tudja micsoda, ami kapaszkodik. Ez teny. De mit bizonyita ez? Azt nyilvan nem, hogy ez a hal evezredek alatt szep lassan kinovesztett olyan vegtagokat, amikkel VEGUL sikerult rakapaszkodni egy hinarra. Ha viszont mutatsz nekem egy halat, ami ugyanugy nez ki, mint ez, csak a kezei meg hasznalhatatlanok, akkor es csak akkor, elgondolkozok a dolgon!”

    Mutatok, bár szerintem nem fog ugyanúgy kinézni mint ez, mert akkor ugyanilyen lenne. Másképp fpg kinézni, de nem lesznek ilyen fejlett vegtagjai. Bár a használhatatlan fogalmát azért tisztázd elõbb. Használhatatlan lesz úgy megfogni valamit mint ahogy ez megfogja. De persze õ is használni fogja valamire: sétálgat vele a tenger fenekén. De fogni még nem tud. Az még odébb van neki.

    “Hogy ertsed: Latni akarom a PROGRESSZIOT!
    Nyilvan, ha a darwini evolucio igaz, akkor kell legyen kismillio ilyen hal, ennek a halnak az osei, amiknek meg nem volt mukodokepes a kezuk, mert ugye APRO LEPESEKKENT ment a dolog elore! Akarom latni a bizonyitekokat azokra az apro lepesekre, amik szamtalan kellene, hogy legyenek mindenfele!!!!!”
    Ezeknek a halaknak az õseit már csak fosszíliaként láthatod maximum, bár nem tudom hogy pont horgászhal fosszília van-e valamilyen múzeumban, de utánanézhetek éppen.

    Tudom mire akarsz kilyukadni egyébként: Darwin pont ezt a progressziót látta meg a pintyeken a Galapagos-on, pont ennek hatására alkotta meg az elméletét. Tehát tagadhatatlanul van ilyen progressziót felmutató állatcsoport egy adott helyszínen. Hogy miért nincsen mindenütt sokkal több? Gyanítom azért, mert a mi rövid életünk egyszerûen túl rövid és túl gyors ahhoz, hogy látni tudjuk a generációk tízezrein keresztül zajló evolúciót.

    #209076 Hozzászólás

    Joe
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Dude,

    Ez a circular logic fallacy tokeletes peldaja:

    “”Ennek most mar ket, teljesen hasznavehetetlen csontkinovese van, ami CSAK GATOLJA A FENNMARADASBAN.”

    Ha valóban gátolta volna a fennmaradásban a két kinövés, akkor NEM maradt volna fent és nem tudott volna szaporodni, azaz a két kinövésnek nem volt “szabad” õt gátolnia semmiben. Egyszerû. Hiszen itt vannak körülöttünk a lábakkal rendelkezó állatok, melyeket nyilván nem gátolt a túlélésben, hogy lábuk nõtt.”

    Egy olyan ervelessel akarsz bizonyitani egy allitast, ami feltetelezi, hogy az allitas igaz!

    En azt mondom, hogy a MEG HASZNALHATATLAN csonkok, igenis gatoljak a halat az uszasban. Erre te azt mondod:

    Nem gatolhatjak, mert ha gatolnak, akkor az evolucio, amit bizonyitani akarok, nem mukodne. Tehat a kinovesek nem gatolhatjak a halat a tulelesben.

    Csodalatos korkoros logika:) Nyilvan igy semmit nem lehet bizonyitani. A bizonyitashoz felhozott erveddel nem feltetelezheted, hogy amit bizonyitani akarsz, az igaz!

    Tul ezen, abszolut lehetetlen, hogy egy hal, amibol ki tudja hany, mozgaskeptelen csonkok lognak ki mindenfele, vagy akar az uszoik eltertek az optimalis formatol, ne lennenek hatranyban azokkal a tarsaikkal szemben, amiknek nicsenek ilyen mutacioik.

    Versenyszeruen biciklizok koreiben koztudott, hogy 1 kg extra suly egy biciklisen 1 perc hatranyt okoz egy 10 km-es emelkedon. A tuleles is egy ilyen verseny, ahol egy hal siman kifingik, ha hasznalhatatlan mutaciok rontjak az eselyeit, amikbol majd 10 ezer ev mulva kialakulHATna egy hasznalhato lab, vagy kez. Ezt az idot soha nem elne meg az a mutans hal. Az erdekes ebben az, hogy ha megis megelne, az egy ujabb biznyitek lenne az evolucio ellen! Ugyanis ez azt bizonyitana, hogy a tuleleshez nem kell optimails legyen egy eloleny. Total gnomkent is szaporodhat evezredekig es nem fog kihalni! Vagyis felejtsd el a survival of the fittest ervelest!

    Ez egy logikai hiba az evolucio ervelesben, amit nem lehet kivedeni. Mindenkeppen bukik az elmelet.

    Megyeszer:

    Az elmelet szeirnt CSAK az eli tul, aki a legjobban adoptalodott a korulmenyeihez = “Survival of the fittest”, nem pedig “survival of the so so fit!”

    Ha egy halnak jelenleg hasznalhatatlan vegtagjai vannak, az hidronamikailag lehetetlen, hogy fittebb legyen, mint azok az egyedek, amiknek nincsenek hasznalhatatlan vegtagjai.

    Kovetkezmeny 1: A hasznalhatatlan vegtagokkal rendelkezo halak szep lassan kipusztulnak, MERT NEM OK A FITTEST! Emiatt soha nem erhetik meg azt az idot, hogy valaha kifejlodjon egy hasznalhato vegtagjuk.

    Kovetkemeny 2: A hasznalhatatlan vegtagokkal rendelkezo halak nem pusztulnak ki. Ez azt bizonyitja, hogy a Survival of the fittest nem igaz, hiszen voltak ezeknel a halaknal sokkal fittebbek is es nyilvan a kevesbe fittek sem haltak ki.

    Persze, ha bizonyitani tudnad, hogy a hasznalhatatlan kinovesek nem okoznak hatranyt, akkor semmi gond nem lenne. Ez azonban hydrodinamikailag lehetetlen! A Tour de France-t soha nem fogja az a biciklis nyerni, akinek a nyakabol ket extra lab van kinove, mert kurvara rontja a legellenallasat az urgenek a tobbiekhez kepest!

    A video, amit kuldtel a kapaszkodo halrol, semmit nem bizonyit!

    Van egy hal, vagy nem hal, fene tudja micsoda, ami kapaszkodik. Ez teny. De mit bizonyita ez? Azt nyilvan nem, hogy ez a hal evezredek alatt szep lassan kinovesztett olyan vegtagokat, amikkel VEGUL sikerult rakapaszkodni egy hinarra. Ha viszont mutatsz nekem egy halat, ami ugyanugy nez ki, mint ez, csak a kezei meg hasznalhatatlanok, akkor es csak akkor, elgondolkozok a dolgon!

    Hogy ertsed: Latni akarom a PROGRESSZIOT! Ha mutatsz egy vegeredmenyt, azzal nem bizonyitottad a progressziot!

    Nyilvan, ha a darwini evolucio igaz, akkor kell legyen kismillio ilyen hal, ennek a halnak az osei, amiknek meg nem volt mukodokepes a kezuk, mert ugye APRO LEPESEKKENT ment a dolog elore! Akarom latni a bizonyitekokat azokra az apro lepesekre, amik szamtalan kellene, hogy legyenek mindenfele!!!!!

    Nagyon fontos:

    NEM EGY MISSING LINK KERESESE ES TALALASA A CEL! Az semmit nem bizonyit!

    Az evolucio szerint ugyanis NINCSENEK LINKEK, CSAK PROGRESSZIO! (A “missing link” keresgelese egy szemfenyvesztes) Vagyis az atmenet FOLYAMATOS kell legyen, mivel, ahogy mondtad, nagyon sok, nagyon apro lepes kell ahhoz, hogy pl a halnak hasznalhato keze-laba legyen. Ezert egy allitolagos “missing link” felfedezese semmit nem bizonyit, mivel millio es millio folyamatosan valtozo egyednek kellene talalni nyomait!

    #209075 Hozzászólás

    Bonbon
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Kössétek fel a gatyátokat.:-)))

    “Tehát a darwini evolució sok ponton BIZONYÍTHATATLAN.”

    Igen, sok ponton. Viszont mégtöbb ponton bizonyított. Mint a világban elõforduló ismeretek kb. 99%. Legalábbis kevés olyan dologról tudok, ami ellen ne lehetne ellenérvet hozni. Ez azért van, mert a világ nem fekete és fehér, hanem egy kicsit bonyolultabb.

    “Persze lehet magyarázat az is, hogy a törzsfejlõdés maga szelektálta ki a selejteket és eleve csak az életképpes végeredmény maradt.”

    Hát, ígyvalahogy.

    “Egyszer azonban egy halnak egy veleteln mutacio miatt kino egy csont a hasabol. Abszolut egyertelmu, hogy egy ilyan kinoves, RONT a hal hidrodinamicajan, vagyis SEMMILYEN ELONYE EBBOL NINCS a halnak.”

    Igen, csak azzal nem vagy tisztában, hogy egy mutáció nemcsak akkor maradhat meg és válhat véglegessé, ha abból az egyednek vagy a fajnak túlélési elõnye van, hanem akkor is elterjedhet és fennmaradhat, ha abból semmilyen elõny nincs, de nem is HÁTRÁLTATJA a túlélést. Google Lamarck

    “Ennek most mar ket, teljesen hasznavehetetlen csontkinovese van, ami CSAK GATOLJA A FENNMARADASBAN.”

    Ha valóban gátolta volna a fennmaradásban a két kinövés, akkor NEM maradt volna fent és nem tudott volna szaporodni, azaz a két kinövésnek nem volt “szabad” õt gátolnia semmiben. Egyszerû. Hiszen itt vannak körülöttünk a lábakkal rendelkezó állatok, melyeket nyilván nem gátolt a túlélésben, hogy lábuk nõtt.

    “Ekkor aztan, van egy halunk, ami valami elkepesztoen jol adoptalodott a VIZI elethez, mivel a kibaszott, hasznalhatatlan csontkinovesei ellenere is fennt tudott maradni A VIZBEN tobb 100ezer evig, amig kialakultak a HASZNALHATO labai. Ez a hal es pont ez a hal, akkor elhatarozza, hogy kimaszik a labaival a szarazfoldre, amirol nem is tudja, hogy letezik, mivel egesz eletet a vizben tolti es szerencset probal ott is.”

    Igen, pontosan így. Nekem vannak halaim, pontosan jól látom, hogy az akváriumban is kíváncsiak, kísérleteznek, kombinálnak, azaz alkalmazkodnak. TELJESSÉGGEL hihetõ számomra valóságként az, amit te szrkasztikusan írtál a halakról, amik egyszer csak úgy döntenek, hogy kimásznak a szárazföldre. Hogy õszinte legyek, ennél még sokkal komplikáltabb dolgokra is képesek, lásd Toxotes jaculatrix. Ez a hal a bizonyíték arra, hogy egy hal pontosan tudja, hogy a vízen kívül is van valami. Számol a fénytöréssel, stb. Gyanítom, hogy a repülõhalak is tudják, hogy a vízen kívül is van élet, a harcsafélék, amik a szárazföldön vándorolnak egyit tóból a másikba, illetve a tó kiszáradását a szárazföldön maguknak üreget ásó tüdõshalaknak is komoly fogalma van arról, hogy a vízen kívül is van valami. A példák számosak, de hirtelen ennyi jutott csak az eszembe.

    “Persze reménykedtem, hogy egy hírtelenbõl jött verbális öngyilkosmerénylõ beszabadul ide, ahogy az néha elõferdül, de ezek rövid életûek.”

    Ja még egy hal, aminek keze van, Sargasso horgászhal Histrio histrio
    http://www.youtube.com/watch?v=_N9A_7-uK8I
    Tökéletesen látszik, hogy hogyan kapaszkodik a kötélbe a kezeivel.

    #209074 Hozzászólás

    Joe
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Menjunk szepen sorra

    “Kezdve azzal, hogy amiért nem értitek bizonyos folyamatok minden elemét, azért már azt is hiszitek, hogy az a folyamat nem létezik.”

    Errol szo sincs! Nem kell neked ismerni egy folyamat minden elemet ahhoz, hogy egyes elemeket, amiket ismersz, megtudjal cafolni. Ha az egyes elemeket megcafoltad, akkor az egesz elemetel megroggyan. Egy kartyavar szetrombolasahoz eleg egy kartyak kihuzni az aljarol, nem kell tudnod abszolut semmit arrol, hogy a kartyak milyen modon epulnek egymasra a felsobb emeleteken.

    Tehat a darwini evoluciot megcafolni eleg az, hogy megkerdezem: Honnan keletkezett az elso kod a DNS-ben, ami alapjan felepult az elso PROTEIN, ami meg kurva messze van az ELOLENYtol!

    Ahogy mondtam, erre a darwini valasz az, hogy az atomok teljesen veletlenul alltak ossze egy olyan lancca, ami kiadta a kodot, ami lehetove tette, hogy megepuljon az elso feherje.

    Ennek a dolognak az eselyet pedig igen konnyu kiszamolni es ezt meg is tettek. Nyilvan a szamitasba belevettek azt is, hogy hany DNS epitoelem uszkalt az ostengerben anno es azok milyen valoszinuseggel utkoztek egymasba. Nyilvan persze, egy hidrogen atom nem utkozhet egy nitrogen atomba, ha az egyik a masiktol 20 km-re van! Szoval a szamitasnal figyelembe kell venni nem csak azt, hogy hany atom van jelen a Foldon, de azt is, hogy ezek az atomok fizikailag milyen kozel lehetnek egymashoz.

    A dolog ki lett szamitva, benne van a Signature in the Cell konyvben, ha erdekel nezz utana. Lehet kesobb kikeresem neked, hogy melyik fejezetben van errol szo.

    “Nem ismerjük a bolygók keletkezésének minden elemét, de mégis bajos lenne kijelenteni, hogy bolygók márpedig nem is léteznek”

    Na ez kicsit durva:) Amikor valaki kijelenti, hogy a darwini evolucio egy marhasag, akkor nem egy FIZIKAI OBJEKTUM letezeset cafolja, hanem egy ELMELETet! Az analogiad akkor lenne helyes, ha azt mondtad volna, hogy valaki cafolni akarja a BOLYGOK KELETKEZESENEK AZ ELMELETET, nem pedig a bolygok LETEZESET! A vilagegyetem kialakulasa egyebkent egy allando vita targya es szamtalan elmelet szuletett es bukott el, nem ugy, mint az evolucio elmelete, amin nem szabad vitatkozni! MINDEN mason igen, de ezen nem!

    Senki nem cafolja, hogy elolenyek leteznek, csak azt cafoljuk, hogy nem ugy alakultak ki, ahogy azt darwin kiokoskodta.

    “A másik gyakori hiba amit ti (is) elkövettek az az, hogy azt hiszitek, a mai élõlények testfelépítése TÚL BONYOLULT ahhoz, hogy csak úgy “véletlenszerüen” létrejöhessen.”

    Ezt mi abszolut nem csinaljuk, nem tudom ezt melyikunk irasabol vetted ki??? Azert nem vagyunk ennyire amatorok!!!!En azt allitom, hogy nemhogy egy giliszta tul bonyolult ahhoz, hogy a veletlen kialakitsa, de egy egyszeru FEHERJE, ami meg csak nem is egy eloleny, is tul bonyolult ehhez!

    Szoval megegyszer, hogy vilagos legyen:

    Matematikailag lehetetlen, hogy egy feherje (never mind a living organism!) magatol kialakuljon a Foldon az ostengerben, az adott ido es ter figyelembevetelevel!

    Persze nyilvan nem en csinaltam a szamitasokat, hanem nalam sokkal okosabb matematikusok, en csak toluk tudom, de hiszek nekik, ugyhogy veluk vitatkozzal ezugyben. Ha hazudtak, akkor en is hazudok.

    Az viszont teny, hogy soha ember nem volt kepes mestersegesen feherjet eloallitani, amikor modelleztek az ostengert es az akkori korulmenyeket a Foldon. Sot, meg csaltak is, mert a kiserleteknel direkt olyan korulmenyeket teremtettek, amik szerintuk a legkedvezobb volt arra, hogy kialakuljon egy feherje magatol, de igy sem lett semmi belole.

    “Az a nagy helyzet ugyanis, hogy ezer apró lépésbõl ( vagy százmillió apró lépésbõl ) szinte bármi létrejöhet”

    Na ez abszulut tevedes! Gondolom hallattad azt a kifejezest, hogy “zero probability”.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Almost_surely

    Ez kulonben, amit itt leirtal, nagyon fontos! UGYANIS EZZEL A MASZLAGGAL BARMIT EL LEHET HITETNI BARKIVEL!!!!!

    Csak azt kell mondjad, hogy a dolog, ahogy mondod – BARMI – MEGTORTENHETETT, ha eleg idot es teret adsz az esemenynek, hogy megtortenjen! Nos a dolog nem igy van! Ahogy a fenti irasbol megtudhatod, vannak dolgok, amik soha a budos eletben nem fognak megtortenni, adhatsz nekik vegtelen idot es vegtelen teret! Persze a legtobb ember elhiszi, hogy neked van igazad, mert jol hangzik es ezert hisznek laikusok az evolucioban! Elhiszik, hogy ha eleg idot es teret adsz egy halnak, akkor idovel tenyleg kinohet a laba! Totalais tevedes! De tegyuk fel, hogy nem tevedes es tenyleg lehetseges lenne! EZ AKKOR SEM LENNE BIZNYITEK ARRA, HOGY MEG IS TORTENT! Ekkor ugyan a teorianak lenne valami alapja, de meg kurva messze lenne attol, hogy bizonyitva lenne.

    Ha egy gyilkosnak volt lehetosege elkovetni a gyilkossagot, az nem jelenti, hogy el is kovette!

    Senki nem mondja viszont, hogy az elso aminosav kialakulasanak az eselye egy zero probability volt! Ha viszont egy birosagon azt mondjak egy DNS vizsgalat utan, hogy annak az eselye, hogy a vadlott volt a bunos 1: 10.000.000, akkor felmentik egy szempillantas alatt. Ha viszont azt mondjak, hogy az aminosav kialakulasanak az eselye 1: 10 a haromszazadikon, akkor te ravagod, hogy BUNOS! Szoval azert ilyen eselyeknel kicsit ovatosabban itelkeznek! Ennel ugyanis tenyleg sokkal nagyobb az eselye annak, hogy Isten egy kumulusz felhon ucsorogve, a szakallat vakargatva teremtette a vilagot 7 nap alatt. Elvegre nem te mondtad, hogy ha eleg idot adunk egy dolognak megtortenni, akkor biztos megtortenik??? Akkor miert ne tortenhetett volna meg, hogy egy ember szarnyakat novesztett, felszallt az egbe, a napsugarzastol novesztett egy vegtelen okos agyat, Isten lett belole es megteremtette a vilagot! Ideje volt ra, nem? Szoval itt mar nem tudomanyrol beszelgetunk, hanem hitrol!

    Na, mara ennyi, majd elokeresem neked a pontos szamokat, amikre hivatkozok, mielott tovabb boncolgatnam az irasodat.

    #209073 Hozzászólás

    Bonbon
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Nem olyan veszélyes húsdaráló ez azért,

    nem aggódom nagyon. De azért jól esik, hogy ennyire féltesz.:))
    Várom az érveket. ÉRVEKET mondtam.

    #209072 Hozzászólás

    Joe
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Dude,

    baszki, pont te setaltal be a husdaraloba!!!! Na, mindegy, te legalabb egy egyenrangu ellenfel vagy, van eszed, ugyhogy te megfogod erteni, hogy amiket itt leirtal, miert kurva nagy hulyesegek:)

    #209071 Hozzászólás

    Joe
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Pimparipo

    Ezen a tocsas sztorin marha jot rohogtem. De azert a dolog nem olyan vicces. Tenyleg gyanus, hogy komolynak gondolt tudosok ezt a marhasagot maguk is elhittek akkoriban. Az, hogy most elhiszik, vagy hogy most kinjukban elojonnek mindenfele modositasokkal (amikbol egyebkent van rengeteg, de egyik nevetsegesebb, mint a masik, olyat is hallottam, hogy allitolag a tranzicioban volt egyedek nem fossilizalodtak!!!!!! tuggya gyikom milyen okbol kifolyolag:)) az ertheto, ahogy mondtad, a presztizs miatt. Azt viszont mas kerdes, hogy annak idejen, amikor ez az elmelet meg friss volt, ez a sok “tudos”, hogy tudta ezt a sok marhasagot elhinni. Kellett legyen ebben valami agendajuk!

    Azt tudjuk, hogy a liberalisoknak a darwini evolucio egy nagyon kapora jott elmelet volt. Rengeteg liberalis argument es persze a fasizmus, kommunizmus koztudottan oriasi mertekben tamaszkodtak a darwini evoluciora, mint “bizonyitekra”, hogy az o vilagnezetuk a helyes es a legitimalis.

    Darwin elott a teremtes volt monopolhelyzetben, mint a tomegek agymosodaja. A forradalmi, uj vilagnezeteknek, mint a fasizmus/liberalizmus (termeszetesen itt nem a klasszikus liberalizmusrol beszelek), kommunizmus, szukseguk volt egy meggyozo mesere, amivel eltudtak csalni a tomegeket a Teremtotol. Erre nagyon kapora jott nekik Darwin! A darwini sztoriban lattak a megvaltot, amivel atcsalhattak magukhoz a tomegeket a regi balvanyoktol. Ezert van az, hogy a darwini sztory is egy vallas karakterisztikaival jellemezheto – egy uj vallas – es abszolut semmi koze a tudomanyokhoz.

    Ezert van az is, hogy a mai napig is, ha valaki kritizalni meri a darwini teoriat, arra egybol rafogjak, hogy eretnek es kikozositik a tudomanyos elitbol, anelkul, hogy vitaba szallnanak az illetovel es persze rogton rafogjak, hogy egy primitiv vallasi fanatikus, aki a termetesben hisz.

    Konyorgom, olyan nem lehet, hogy valaki egyikben sem hisz? Sot, egy tudosnak tudtommal semmiben nem szabadna HINNI, hanem MEGGYOZODNIE kellene dolgokrol bizonyitokok alapjan.

    Persze a global warming egy hasonlo, csak ujabb vallas. Mind arra megy ki, persze beleertve a regi vallasokat is, hogy agymoshassak es igy iranyithassak a tomegeket.

    #209070 Hozzászólás

    Bonbon
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Szerintem maradjatok meg a gazdasagpolitikánál..:))

    Sokan elkövetik azokat a tipikus hibákat, amiket itt ti is elkövettek. Kezdve azzal, hogy amiért nem értitek bizonyos folyamatok minden elemét, azért már azt is hiszitek, hogy az a folyamat nem létezik. Természetesen jelenleg nem ismerjük az evolúció minden elemét – tipikus példa az ellenzõk példatárában a zsiráf – de ez meég nem jelenti azt, hogy attól az evolúció ne létezne. Csak egy példa: nem ismerjük a saját agyunk minden tevékenységét sem, mégsem jelentené ki senki, hogy olyan hogy “agy” az nem létezik… Nem ismerjük a bolygók keletkezésének minden elemét, de mégis bajos lenne kijelenteni, hogy bolygók márpedig nem is léteznek, hiszen itt élünk az egyiken… A másik gyakori hiba amit ti (is) elkövettek az az, hogy azt hiszitek, a mai élõlények testfelépítése TÚL BONYOLULT ahhoz, hogy csak úgy “véletlenszerüen” létrejöhessen. Az a nagy helyzet ugyanis, hogy ezer apró lépésbõl ( vagy százmillió apró lépésbõl ) szinte bármi létrejöhet. Senki nem mondja az evolúcionisták közül, hogy a kékbálna tegnap még nem létezett. ma meg már véletlenek extrém összejátszásaként hopp, itt van. Ezt csak ti állítjátok, amikor azt mondjátok, hogy annak valószínûsége, hogy valami létrejöjjön, egyenlõ azzal, amikor egy majom veri az írógépet. Igen, ennek a valószínûsége valóban elenyészõ. De annak, hogy egy majom beüsse az írógépbehogy RÓMEÓ, aztán ujabb évmilliókig próbálkozva beüsse hogy ÉS, majd ujabb kétszáz millió év alatt beüsse hogy JÚLIA, ugye, az nem is olyan lehetetlen. Mivel pedig nem egy “majom” ütögette az írógépet hanem sok milliárd élõlény, így a Rómeó és Júlia cím az akár egy perc alatt is létrejöhet. És így tovább… Azonnal megugrani magasugrásban a világcsúcsot nem valószínû. Tíz év edzéssel, félcentinként emelve a lévet viszont teljesen természetes és magától értetõdõ- Az evolúció is így mûködik. Emeli a lécet, aki átugorja rohan tovább a következõ lécig, aki nem, abból komposzt lesz a többieknek…

    Pimparipo irja:
    “Hüllõkbõl hogyan lett madár például? Erre nincs válasz…”
    Dehogy nincs. Google Archeopteryx
    Esetleg itt: ttp://www.ucmp.berkeley.edu/diapsids/birds/archaeopteryx.html

    Ha még ezt semm hinned el, mert bedõlnél az “Archeopteryx egy hoax” hülyeségnek, akkor ajánlom figyelmedbe azt a madárfajt, amelyiknek még MOST IS ilyen kapaszkodó újjakkal ellátott szárnya van.
    itt pl. http://www.youtube.com/watch?v=JKwwdcfc4Ck

    Joe:
    “Vagyis egy bakterium mutalodhat az idok vegezeteig, hogy kivedje az anti bakteriumokat, de abbol a bakteriumbol a budos eletben nem lesz egy fules bagoj.”

    De, bizony lesz. Ugyanis a környezethez való alkalmazkodás egyik része a környezetünkben velünk együtt élõ ellenségeinkhez történõ alkalmazkodás, azaz alkalmazkodás ahhoz, hogy ne tudjanak megenni minket. Ennek egyik jó eszköze lehet ha évszázmilliók alatt – folyamatos alkalmazkodás mellett – baktériumból fülesbagollyá alakulunk. Mégha ez a dolog abszurd leegyszerûsítése is.

    Joe:
    “vagyis honnan jott az a hihetetlenul bonyolult tervrajz, ami nelkul a legprimitivebb eloleny sem tud letrejonni.”
    Természetesen a legprimitívebb élõlénynek nincsen ennyire bonyolult tervrajza. Pontosan ez a bizonyítéka az evolúciónak. Mégpedig az, hogy a tervrajz az együtt fejlõdött, bonyolódott az élõlénnel, akinek a tervrajzát hozdozza. Ha a vírusokat élõlénynek tekintjük, akkor az õ tervrajzuk pl. olyan egyszerû, hogy még mi emberek is tudunk csinálni vírusokat. Ha a baktériumokat tekintjük – ezeket már vita nélkül élõlénynek tekinti a tudomány – azokat is viszonylag könnyû feltérképezni. Egy embert persze már nem voln egyszerû móka csinálni a “semmibõl”, de az evolúció sem a semmibõl csinálta, hanem az azt megelõzõ egyszerûbb valamibõl. És így tovább visszafelé az elejéig.

    “A darwiniak szerint ez a digitalis kod egyszeruen a veletlen eredmenye. Ez persze elkepzelheto lenne, de matematikusok elkezdtek kiszamolni ennek a veletlennek az eselyet es kiderult, hogy ez gyakorlatilag egyenlo a 0-val.”
    Semmilyen matematikus nem kezdte ezt el kiszámolni és nem is kezdhette. Túl sok ismeretlenes egyenlet ez ahhoz, hogy ki lehessen számolni. Kicsit hasonlít ahhoz, amikor egy tudós kiszámolta, hogy mennyi esélye van az intelligens életnek a világegyetemben. Jó pár olyan faktor van, amit hasraütésre kell beírni az egyenletbe, természetesen ezzel azt okozva, hogy maga a végeredmény is egy hasraütés csupán, igaz “tudományos” mázba csomagolva.
    Itt van: Drake equation
    The rate of formation of suitable stars.
    The fraction of those stars which are orbited by planets.
    The number of Earth-like worlds per planetary system.
    The fraction of planets where intelligent life develops.
    The fraction of possible communicative planets.
    The “lifetime” of possible communicative civilizations

    Gondolom ugyanigy lett pontosan “kiszámolva” hogy a genetikai kód létrejöttének valószínûsége nulla… De várom a pontos számtani mûvelet leírását, ha elküldenétek megköszönném.:)))

    Pimparipo írja és ezen jót mosolyogtam..
    ” Most leírom, hogy miben van mindenkinek igaza az abszolútistákat leszámítva természetesen. Abban amiben nekem.”

    Köszönjük Pimparipo…:)))

    “nem találok választ arra a kérdésre, hogyan lesz egy sejtbõl hírtelen több, amikor azelõtt elvolt magában.”
    Egyszerû. Egyáltalán nem volt el magában, hanem jött valaki, aki megette, ha nem vigyázott és nem fejlõdött. Az evolúció egyetlen, de tökéletes eszköze a pusztulás. Ha nem vagy jobb mint eddig voltál, akkor már nem is vagy a továbbiakban.

    Joe.
    “Ami viszont a karot szurja at a darwini elmeleten az a kovulet maradvanyok. Ugyanis soha, sehol nem talatak semmilyen kovuletet, ami egy tranzicionalis faj lett volna!”
    Az hogy soha sehol, az egy erõs túlzás, ha figyelembe vesszük, hogy sok százat találtak…:)))

    Itt sorba szedve lehet õket nézegetni.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81tmeneti_fossz%C3%ADli%C3%A1k
    Egyébként az Archeopteryx is egy átmanati fosszilia, sõt – talán megdöbbentek – de a bojtosúszós hal mellett még a ma élõ krokodilfélék is tökéletes átmeneti “fosszíliák”, elég ha csak a bojtosúszójú hal ( Latimeria) csontokat tartalmazó, lábszrû úszójára, vagy a krokodiloknak a hüllõk és madarak között félúton álló szívére gondolunk. De ne is álljunk meg itt, mi magunk, emberek – és az összes ma élõ lény – tulajdonképpen átmanati fosszília, hiszen az evolúció most in munkál rajtunk is és minden más fajon is. Az evólúció ugyanis átmenet a régebbibõl az újabba. És ez most is tart.

    “Hol vannak a szamtalan elfuseralt veletlen mutaciobol szuletett mutansok??? Sehol!”

    Ezen ne csodálkozz. Az ELFUSERÁLT mutációk azok egy olyan körneyezsetben ahol kétfejú disznónak, vagy tíz lábú macskának lenni elõnytelen, hamar elpusztulnak, még jóval azelõtt, hogy szaporodni tudnának és létrehoznának olyan mennyiségû kétfejú disznót, hogy azokból esélyed legyen megtalálni akár egynek is a csontvázát mondjuk 400 millió évvel késõbb…
    A NEM elfuserált mutációk pedig élnek és virulnak – mint pl. te – és nagyon csodálkoznak, hogy miért nincsenek elfuserált élõlény fosszíliák. Hát ezért.

    “Es persze, ahogy az egyik kedvenc irom mondja: Az ember egy karbon alapu eloleny es egy doboz diet kola is tartalmaz rengeteg karbont, ami nem jelenti, hogy az ember a diet kolatol szarmazik.”

    Nem tudom ki lehet ez a retard író, de ez csak viccnek jó. Vagy inkább annak is rossz. természetesen attól hogy bennünk is vagy egy olyan kémiai elem, ami akármi másban, attól még nem származunk egymástól. Semelyik evolúciónista sem állítja, hogy amiért a testünk túlnyomó része víz, attól az ásványvízpalackozó üzembõl származnánk… Micsoda baromság.

    “Számomra is érdekes, hogy valaki ennyire egyetért velem, mikor a legtöbben meg sem hallgatják az agymenéseimet.”
    Khmmm…:)))

    Ez visszatérõ vesszõparipája Pimpariponak is: ” Valóban soha nem találták meg a hiányzó láncszemeket. Tehát nem találtak olyan fosszilizálódott egyedet, amirõl kizárólagosan kijelenthetõ lenne, hogy az félig madár félig hüllõ.”
    De igen. Archeopteryx ismét. Medencecsontja hüllõ, tolla madár, fogazott állkapcsa hüllõ, üreges csontjai madár….stb. A többit majd elolvasod.

    “Egyes a felsõ Krétában élt dinoszaurusz fajak tulajdnítanak tollakat. Bár nem tudom, hogy a csontjaiból hogyan lehet ezt kikövetkeztetni, de ez minden bizonyíték.”

    Baromi egyszerú, a toll lenyomat is ott van a kövületen. Biztos lehetsz benne, hogy ha eredetileg puha állagú dinoszaurusz szart is lehet találni évszázmillió évek után megkövülve, akkor tollat is…

    “És hol vannak azok a halak, amiknek lábuk is van?”
    Ezek kérlekszépen egyfelõl a tengerben vannak,( Latimeria) másfelõl a szárazföldön rövidebb vagy hosszabb ideig mint a magrovehalak. És köszönik jól érzik magukat. Hogy miért nem jött ki minden hal a tengerbõl? Azért amiért nincsen minden hüllõnek páncélja mint a teknõsnek, nincsen minden emlõsnek szarva mint a tehénnek és azért mert nincsen minden madárnak taréja mint a kakasnak. Egyszerûen nem kellett nekik a túléléshez.

    “Az egyik hal eldöntötte, hogy kétértüként a szárazföldön folytatja a pályafutását, amíg egy másik inkább lubickol örökké? Ez teljesen logikátlan.”
    Dehogy is. Az egyik halnak túlélési elõny hogy a partközelében élve a lábaival ki tud jönni algát legelni az iszapon, a másiknak meg túlélési elõny, hogy a nyilt vizeken kurva gyorsan úszik, amihez persze nem kell neki láb. Ilyen egyszerû.

    Na, egyelõre ennyire volt idõm, a többit holnap.

    #209069 Hozzászólás

    Hát tényleg hihetõbb

    Látom, hogy mi tényleg nem tudunk lényegi dolgokban vitatkozni, ami azt eredményezte, hogy megint csak ketten maradtunk ezen a topikon is. Persze reménykedtem, hogy egy hírtelenbõl jött verbális öngyilkosmerénylõ beszabadul ide, ahogy az néha elõferdül, de ezek rövid életûek. Ha mégis találnál valamit a mondandómban, ami számodra nem kóser, ne fogd vissza magad, hátha…

    “Ami a legérdekesebb és amin nagyon érdemes elgondolkozni, hogy vajon az a rengeteg “tudós”, akik foggal-körömmel ragaszkodnak ehhez a marhasághoz, miért teszik és miéRT tanítják minden iskolában a világon ezt a kolosszális hülyeséget úgy, mintha egy TÉNY volna, nem pedig csak egy agyalágyult HIPOTÉZIS.”

    Ez baromian egyszerû. A darwini evolúció amit eddig elfogadtak tudományos ténynek, kitermelt un, megélhetési tudósokat, akik lehúzhatnák a rolót, ha ez a hipotézis dekradáltan megdõlne. Tehát ÉRDEK van mögötte, ahogy a Global Warmingnak is kialakult a maga érdekcsoportja. Máskülönben semilyen más magyarázatuk sincs az egészre. Talán a teremtés is létrehozta a maga törzsfejlõdését, evvel a gond csak az, hogy ugyanolyan HIT, mint a Darwinizmus. Igaz, ilyen alapon taníthatnák a Genezist is az iskolákban, mint tudományos TÉNYT, vagy hagyni a csudába az egészet és fehér foltként kezelni négy milliárd évet, azt leszámítva, hogy találtunk ezt-azt-amazt, oszt jónapot. Ez viszont túl nagy presztisvesztesség lenne. De a legkorrektebb az lenne, ha csak rendszertanilag foglalkoznának a fajokkal, mint ténnyel és a Föld történeti korokkal.

    Amúgy ezt a Karbonban végbement tömeges haltalpasodás története elõszõr úgy hangzott, hogy a parthoz közel esõ néhány centis halacskák pocsojában rekedtek, aztán tovább kellett menniük, egy másik pocsojába, ami lehetõleg közelebb van a tenger felé. Ahogy az egyik tócsából ment a másikba, a meló miatt (mert ez nem eccerû) az uszonyok szép lassan lábakká izmosodtak. Aztán kialakult a koportyú mellett a tüdõ, mert hát a két tócsa közt sem kellene megfúladni. Mikor visszaért volna szerencsétlen a tengerhez, vette észre, hogy idõközben elfelejtett úszni, ezért talált egy másik kóklert, aki pont ugyan így járt és elszeporodtak. Az utódaik már eleve ilyen retardáltnak születtek avval a különbséggel, hogy nekik már koportyújuk sem volt. Bármilyen röhelyes de ez a tócsás story évtézedekig tartotta magát a tudományos világban.

    Aztán finomodott a dolog annyival, hogy ezeknek a halaknak már a vízben lettek lábaik, mégpedig úgy, hogy bizonyos halak a nyilt vízbõl a folyókba keveredtek, ahol sok volt az akadály fatörzsek formályában. Ezeket az uszonyaikkal próbálták odéblökni, így gyúrtak évmilliókig, amíg azok tappancsokká nem módosultak, ezután már gyerekjáték volt a többi. Erre a bizonyíték az öt új, ami a hal uszonyok végén is öt, ahogy a kétértûek lábain is.

    Tehát maga a törzsfejlõdés elmélet is átmegy a törzsfejlõdésen.

    A Global Warming legalább ekkora ökörség, aminek szintén voltak elõzményei. Emléxem még a 90-es évek legelején volt az a hisztéria, hogy a mérges gázaink lukat ütnek az ózonpajzson és bezony az ibolyán túli sugárzástól ropogósra sülünk. Ezért ha nem lesz ózon a fajok visszaköltöznek a tengebe, és visszafejlõdnek hallá, alkalmazkodva a megváltozott környezethez, persze csak az, akinek van esze. Aztán rájöttek, hogy ekkora egetrengetõ ökörséget mégse kellene álítani, ígyhát kitalálták, hogy az ózon nem hogy ki nem lyukadik, de még a gázainkat is bent tartja, ezért ebbe melegedünk bele. Az ökonácik kifogyhatatlanok, mikor agyzsibbasztó piacromboló baromságokkal kell agymosni.

    #209068 Hozzászólás

    Joe
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Miert

    mondom, hogy a teremtes sztory a darwini evolucional sokkal hihetobb?

    Mert a teremtes tortenetben NINCS SEMMI LOGIKATLANSAG! Teny, hogy a dolog meglehetosen HIHETETLENUL hangzik, de nem LOGIKATLAN!

    Mellesleg a Big Bang teoria epp olyan hihetetlenul hangzik, mint a teremtes! Gyakorlatilag nincs sok kulonbseg a ket teoria kozott, csak annyi, hogy az Bing Bang egy pillanat alatt hozta letre a vilagegyetemet, a teremtes Istennek meg 7 napig tartott. Lenyegileg ugyanaz.

    A darwini evolucio viszont elkepeszto logikatlan, ha valaki tenyleg belegondol, bar elso hallasra eleg logikusnak tunik. Persze rengeteg minden van, mai elso hallasra baromi jol hangzik, de aztan kiderul, hogy az egesz egy komplett marhasag.

    #209067 Hozzászólás

    Joe
    Regisztrált – bejelentkezve üzenet küldhető

    Nezzuk a halakat

    Jelenleg is es ezt megelozo evmilliok alatt is a halak kurva jol ereztek magukat a vizben, mint halak. Csodalatos hidrodnamikailag elonyos testfelepitese van mindnek, ami lehetove teszi, hogy nagyobb erofesztes nelkul uszakaljanak egesz nap.

    Egyszer azonban egy halnak egy veleteln mutacio miatt kino egy csont a hasabol. Abszolut egyertelmu, hogy egy ilyan kinoves, RONT a hal hidrodinamicajan, vagyis SEMMILYEN ELONYE EBBOL NINCS a halnak.

    Ettol fugetlen ez a hal csodak-csodaja tuleli a dolgot, sot versenykepes marad a kinoves nelkuli halakkal es tovabb szaporodik. Az utodai kozul aztan lesz egy, aminek kino meg egy csont kinoves az oldalabol. Ennek most mar ket, teljesen hasznavehetetlen csontkinovese van, ami CSAK GATOLJA A FENNMARADASBAN.

    Ennek ellenere ez is fennmarad, szaporodik es az utodai kozott lesznek, amiknek 3, 4, 8, 10 teljesen hasznalhatatlan csontkinoveseik lesznek, amik ENNEK ELELNERE, mind versenykepesek maradnak es tovabbszaporodnak, mig aztan, nehany 10, vagy 100 ezer ev mulva elerik azt a pontot, ahol az idaig teljesen hasznavehetetlen es az uszasban gatlo csontkinoveseiket elkezdik tudni mozgatni es HASZNALNI, mint egy lab.

    Ekkor aztan, van egy halunk, ami valami elkepesztoen jol adoptalodott a VIZI elethez, mivel a kibaszott, hasznalhatatlan csontkinovesei ellenere is fennt tudott maradni A VIZBEN tobb 100ezer evig, amig kialakultak a HASZNALHATO labai. Ez a hal es pont ez a hal, akkor elhatarozza, hogy kimaszik a labaival a szarazfoldre, amirol nem is tudja, hogy letezik, mivel egesz eletet a vizben tolti es szerencset probal ott is.

    Komolyan, de ennel a sztorinal a tundermesek, vagy akar a teremtes meseje is millioszor hihetobben hangzik. Ez egesz egyszeruen egy agyzsibbaszto baromsag.

    Ami a legerdekesebb es amin nagyon erdemes elgondolkozni, hogy vajon az a rengeteg “tudos”, akik foggal-korommel ragaszkodnak ehhez a marhasaghoz, miert teszik es mieRt tanitjak minden iskolaban a vilagon ezt a kolosszalis hulyeseget ugy, mintha egy TENY volna, nem pedig csak egy agyalagyult HIPOTEZIS.

    #209066 Hozzászólás

    Joe

    Számomra is érdekes, hogy valaki ennyire egyetért velem, mikor a legtöbben meg sem hallgatják az agymenéseimet.
    Itt azért néhény összetettebb dolgot kifelytek:

    “Akkor minek a Biblia, ha mindenki úgy értelmezi ahogy kedve szotyan?”

    Ez pontosan így van, ahogy leírtad. Nincs két teológus, aki ugyanúgy értelmezi, legfeljebb hasonlóan. Ez az a könyv, amit bárhogy lehet értelmezni és szinte bármint amit ez alapján állítok, szintén ez alapján meg is tudok cáfolni.

    “Milyen alapon döti el egy ember, hogy a Bibliának/Koránnak, stb egy részében hisz, a másik részében nem, egy részét így értelmezi, más részét úgy.”

    Ennek az az oka, hogy a Biblia nem egy könyv, hanem sok. Egy adatbázst kell elképzelni, ami rengeteg szerzõ mûvét gyüjtötte egybe. Szó szerint értelmezni sokszor lehetetlen, mert akkor logikai ellentmondások sorába ütközünk.

    Nyilván lehet szó szerint értelmezni a Genezis könyvét. A valóságban ez Irael õstörténete, eredetmítosza, ahol már a papi és a jakhvista magyarázat is eltér néhány ponton. Tehát ez egy 5000 éves monda, ahogy az akkor élt emberek következtettek a körülöttük lévõ világ kialakulására. Ebben pedig nem különbözik bármi más nép eredetmítoszától.

    Ez már önmagában nem egy kategória a Kónikák könyvével, aminek egy részét régészetileg is bebizonyították. Tehát a hit, az eredetmítosz és a tudományos bizonyítékok már magán a Biblián belül is elkülöníthetõek. Az evangéliumok meg egy külön sztory.

    No ennyit a teológiáról. Nézzük a természettudományt!

    Darwin elmélete rengeteg szempontból elavult, erre már utaltam. Ennek az is az oka, mert a tudomány már rengeteget fejlõdött azóta, vagyis alig valamit e téren. Valóban soha nem találták meg a hiányzó láncszemeket. Tehát nem találtak olyan fosszilizálódott egyedet, amirõl kizárólagosan kijelenthetõ lenne, hogy az félig madár félig hüllõ. Amit találtak az vagy madár volt vagy hüllõ. Egyes a felsõ Krétában élt dinoszaurusz fajak tulajdnítanak tollakat. Bár nem tudom, hogy a csontjaiból hogyan lehet ezt kikövetkeztetni, de ez minden bizonyíték.

    És hol vannak azok a halak, amiknek lábuk is van? Egy ilyen van az un. maradványhal, de az talán 300 milló év múlva is hal marad és a lábait bizonyítottan a tenger ajzaton használja. Esze ágában sincs onnan kijönni. Egyáltalán több átmenetnek kellene léteznie, mint végeredménynek. Vagy ez csak egy egyszeri a Karbonban végbement folyamat, hogy a gerincesek elhagyták az õslevest és lábakat növesztettek? Na és miért nem jött ki akkor a tengerbõl az összes hal? Hisz ez az evolúció kikövezett fejlõdése?

    Az egyik hal eldöntötte, hogy kétértüként a szárazföldön folytatja a pályafutását, amíg egy másik inkább lubickol örökké? Ez teljesen logikátlan. A kérdés, hogy miért jött ki az egyik és miért maradt benn a másik, meg hogy hol vannak az átmenetek (ha volt valamelyik olyan peches és a szárazra mászásban kapott infarktust). Valahol ezeknek kellene hogy legyenek nyomai.

    Sok kihalt élõlény foszilizálódott maradványát megtalálták pl: 2-3 méteres rovarokat is. Érdekes mód ezek mind evolúciós zsákutcák voltak és egy sem az átmenet.

    Tehát a darwini evolució sok ponton BIZONYÍTHATATLAN. Hacsak meg nem lelik holnap a szent grált, vagyis az összes hiányzó láncszemet.

    Igen a tudatos fejlesztés logikussabb a véletlenül végbement mutációktól. Persze lehet magyarázat az is, hogy a törzsfejlõdés maga szelektálta ki a selejteket és eleve csak az életképpes végeredmény maradt.

    Azt azonban nem zárja ki, hogy ez a tervezõ a teremtõ jó Isten, vagy valami földöntúli civilizáció, de ez már megint hit kérdése. Valakinek a Genézis másnak a sci-fi.

    A fajok eredeténél az egyetlen amire építeni lehet, az a fajok hasonlsága. Pl: mind oxigént lélegzünk nem hidrogént, a legtöbb élõlénynek vas alapú a testnedve. Persze itt eltérés van, mert a puhatestûeknek réz alapú. Aztán a szénalapú szerves létforma. Ezen belül vannak fajok, amik jobban hasonlítanak egymásra, egésszen a fõemlõsökig, miknek a génálományuk 98%-ban egyezik. Így létre jön egy rendszertan. Gerincesek, emlõsök, méhlepényesek, fõemlõsök és így tovább. Egyes fajok hasonlósága NEM BIZONYÍTÉK a közös eredetre. Éppen az átmenetek hiánya miatt. Az eredet csak feltételezés. Tehát a rokonságot átvitt értelmben értem. Pl: Én rokona vagyok a másod unokatestvéremnek, de nem belõlle fejlõdtem ki. Jó, tudom, hogy a példa sántít, de most csak így tudom hatásosan szemlétetni. Tehát valahol mégis csak kellett, hogy legyen egy közös õs.

20 hozzászólás megtekintése - 101-120 / 188
Hozzászólás: Mibe érdemes a Forintot váltani ?
Info: Ne a hozzászólásokba írd az elérhetőséged, hiszen itt évek múlva is megmarad. Inkább regisztrálj egy percben és ott tüntesd fel. Azt egyszerűbb módosítani és törölni is. Csatolmányokhoz (JPEG, ZIP, DOC, PDF) be kell jelentkezni! Kerülendők a trágár szavak és értelmetlen vagy többszörös karakterek használata, mint pl. !!!! vagy ????. A hozzászóló magára nézve kötelező jelleggel elfogadja az ÁSZF összes pontját.




Hozzászólások lezárva.