Provence híres városai

Kezdőlap utazas.com Fórum Útleírás Provence híres városai

  • Indította
    Témakör
  • #1359 Hozzászólás

    Giuseppe

    Nemrég jöttünk haza egy hatnapos Provence-i körutazásról. Érdekel valakit? Ha igen akkor leírom élményeinket.

6 hozzászólás megtekintése - 1-6 / 6
  • Szerző
    Hozzászólás
  • #56740 Hozzászólás

    anemone

    szép, szép…

    …de én pl nem voltam ott még, és szívesebben olvastam volna az ottani hétköznapi életrõl, az emberekrõl, személyes élményekrõl.
    Szinte kizárólag az épületekrõl írtál, sajnos.
    Ha van kedved és idõd, írj még.
    köszi :-)

    #56739 Hozzászólás

    szkati

    Nagyon jó!

    Ugyanezt az utat jártuk végig 2 éve( kicsit kibõvítetebben) és csak autóval Bp-rõl. Pesze az nem 1, hanem 2 hét volt. Provance minden részét nagyon élveztem és a leírásod is nagyon jó, visszahozta az emlékeket.

    #56738 Hozzászólás

    levendula

    Provence tényleg mesés

    Ha tehetném, minden nyáron eltöltenék néhány hetet bármelyik kis hegyi faluban egy parasztházban, és mindennap más irányba indulnék felfedezni a környéket. Töröm is erõsen a fejem, hogyan is tudnék én erre a vidékre költözni. Ez sajnos egy ideig még csak álom marad.. Az én kedvenceim: Arles, Gordes, St. Remy.
    Jó volt olvasni a leírásodat, kellemes hangulatokat idézett.
    Üdv : Levend

    #56737 Hozzászólás

    Giuseppe

    Provence-i útiélmények

    ÚTI ÉLMÉNYEK – Provence

    Provence – már maga a szó is sejtelmes, rejtélyes. Valahogy jó ismételgetni. Vannak tájak, amelyekrõl az ember már megismerésük elõtt is álmodozik. Napjainkban újra divatba jött Provence — az ottani „vidéki“ élet, a provence-i konyha és lakáskultúra. A fõ vonzerõt, a mûemlékek mellett, a kellemes éghajlat adja, továbbá a szõlõskertek, az olaj- és ciprusligetek vad- és nemesített virágokkal, fûszernövényekkel, levendulamezõkkel. A házak többsége masszív helyi kõbõl épült, színük többnyire lágy okker. Az útikönyvek szerint Franciaország egyik tájegysége. Nekünk annál több volt
    Bájos, mûemlékekben gazdag városok, kedves, vendégszeretõ emberek. Régi vágyunk volt, mégis mindig máshova vezetett utunk. Az Utazási Kiállításon találkoztunk a Korzika Holidays Francia-Magyar Utazási Irodával, melynek ajánlata, egybõl levett lábunkról. Utazás repülõgéppel, Franciaországban autóbusszal, Provence legszebb városai pl. Avignon, Orange, Nimes, Arles, Aix-en-Provence, stb. Hat nap, négy nap szabadság. Városok, várak, paloták, templomok, kolostorok és a provence-i ízek és a finom borok. A döntés rögtön megszületett. Ez a mi utunk, ide el kell mennünk.
    Utazásunkat Pozsonyból indították a Skyeurope gépével, ahová az Iroda kiszállította az utasokat. Ez történt a hazafelé vezetõ úton is.
    Ennyi bemelegítés után nézzük az élményeket.
    Repülõgépünk május 10-én, fél tizenkettõkor leszállt a Cote d’Azur „fõvárosában” Nice-ben, olaszos nevén Nizza-ban. A repülõtér szinte a városban van, a fõépület biztosan. A kifutópályák a tengerre települtek. Egyéni turistáknak is tökéletes helyen van. A 23-as busz végig megy a városon és a vonaljegy 1.30€, ha 10-es tömbbe vesszük, akkor csak 1€/db. Gyönyörû napsütés, tényleges azúrkék tenger, és már elég sok napozó. Több mint fél nap a miénk, kiáltottuk, hiszen egy éjszakát itt aludtunk és csak másnap folytattuk utunkat. A Nap csak 9-kor nyugodott, így sokáig világos volt. Az eredeti menetrend szerint csak délután három óra körül érkeztünk volna meg, de szerencsére a gép indulását elõbbre hozták. A szállodánk a belvárosban volt, tehát gyalogosan megnézhettünk mindent. Mi az önkéntes felfedés lehetõségét választottuk. Hirtelen idõmilliomosnak éreztük magunkat. A szállodában kaptunk térképet és irány Nizza. Mint a legtöbb kíváncsi ember, mi is a tengerpartra igyekeztünk. A tengerparti pálmafás sétány, a Promenade des Anglais a maga végtelen forgalmával lenyûgözõ volt. Az emberek sétáltak a tengerparton, vagy kiültek a padokra beszélgetni, újságot olvasni. A kavicsos tengerparton elég sokan napoztak ezen a tavaszi napon. Azonban jó tudni, hogy az igazi nizzai nyaralásoknak még nincs száz éves múltja. Az angol és orosz arisztokrácia kifejezetten a telet kedvelte. Mások nem nagyon jöttek olyan sokan és sok pénzzel, hogy a szállodák foglalkozzanak velük. Az elsõ világháború hozott változást. 1928-ban úgy döntöttek a szállodások, hogy nyáron is nyitva hagyják a szállodákat. Késõbb a párizsi vasút, majd a repülõtér beindulásának köszönhetõen a kevésbé gazdag rétegek is megindultak Nizzába.
    Miután kisétáltuk magunkat irány az óváros, ahol a virágpiac, néhány régi épület varázsolja el a látogatót. Az Opera látványa nem ragadta meg képzeletünket. Az épület hátsó része az óvároshoz csatlakozik. Még elszaladtunk a kikötõbe, ahonnan el lehet jutni pl. Korzikára is.
    A hely szellemét tükrözik az árak is. Szinte minden drágább, mint beljebb az országban. Bár ha a látogató nem sajnál egy kicsit keresgélni, akkor a grillcsirke kerülhet 5€-ba is a szupermarketek 12€-ós árával szemben. Közben este lett és eltelt az elsõ napunk Cote d’Azur-on.
    Következõ napon elindultunk Provence felé. De csak felé, mert közben megálltunk Cannes-ban, a híres és elegáns üdülõvárosban, ahol évente, májusban, rendezik a világhírû filmfesztivált. Az elõkészületekbe bele is botlottunk, hiszen néhány nap múlva kezdõdött a nagy esemény. Megnéztük a Fesztiválpalotát és a hírességek kézlenyomatait, azután irány az óváros. Itt látható néhány említésre méltó mûemlék, mint pl. a Notre Dame d’Esperance, a XVI. században épült gótikus templom, a városfal kevés maradványa a Suquet toronnyal. A torony mellett láthatunk egy kis régészeti múzeumot.
    De most már tényleg irány Provence!
    Elsõ városunk Aix-en-Provence. a valaha önálló Provence fõvárosa.
    A neve is jelzi, hogy ez az Aix, Provence-ban található. Platánok és a szebbnél szebb díszkutak, gondosan õrzött, szépen megmaradt régi paloták városa. Sajnos a platánokat valamilyen betegség megtámadta, így azokat nagyon visszavágták. De még így is lenyügözõek. Kiemelkedõ kulturális, és egyházi központ. Itt rendezik évente a rangos Aix-en Provence-i Zenei Fesztivált. Emlékezetes látnivalói: a katedrális, mely három építészeti korszakot ölel magába, az óratorony, amely a városházához csatlakozik.
    A esti órákban érkezünk meg Avignonba, a pápák egykori székhelyére. A városközponttól 9 km-re, egy Novotelben (Novotel Nord) volt a szállásunk. Útközben már távolról láttuk a Pápák Palotáját, így nagyon vártuk a következõ napot, hogy közelrõl láthassuk ezt a robosztus csodát.
    Reggel érkeztünk Avignonba, és a városfal mellett, a híres híd mellett található egy autóbusz parkoló. Innen gyalogszerrel könnyen bejárható a város. Avignon az egyik legtöbb látogatót vonzó város Franciaországban.
    Leghíresebb mûemlékei, a Pápák Palotája (Les Palais des Papas), és az Avignoni híd (Le Pont Saint Bénezet) az Unesco világörökség része.
    A Pápák Palotája a Palota téren található, szomszédságában a Katedrális és a Kis Palota található. Szemben éttermek sokasága várja az éhezõ turistákat. Minden év júliusában tartják az Avignoni Fesztivált, így a palota udvarán felállított színpad egy kicsit zavaró.
    A Palota a nyugati kereszténység szimbóluma volt a XIV. században. Építését 1335-ben kezdték el és közel húsz év alatt, két pápa (XII. Benedek és VI. Kelemen) uralkodása alatt fejezték be.
    A Pápák Palotája a legnagyobb gótikus palota Európában. 15000m az alapterülete, ami négy gótikus katedrális alapterületének felel meg. A látogatók 20 terembe juthatnak be. Különösen érdekesek a pápák magánlakosztályai és a freskók, melyeket az itáliai Matteo Giovanetti készített. Néhány teremben tilos volt fényképezni és videózni.
    A híd, (1177-1188), amelyrõl dal is született, a “Sur le Pont d’Avignon, on y danse, on y danse, sur le pont d’Avignon, on y danse tous en rond…”a Rhone folyón található. Majdnem azt írtam, hogy a folyón ível át, de nem, mert csak 4 boltív maradt meg. Hivatalos neve Sent Bénezet híd volt az elsõ híd a Rhone folyón, amely összekötötte a Földközi tengert Lyon városával. Ezek a fõ látnivalók, de érdemes sétát tenni a városfalakon belül, megcsodálni néhány régi templomot, magunkba szívni a város levegõjét. Feltétlenül be kell menni a városba este is és gyönyörködni a kivilágított mûemlékekben.
    Délután, „pihenésképen”, úgy határozott a társaság, hogy látogassuk meg a 21 kilométerre levõ Tarascon városát. Tarascon – impozáns várerõd közvetlenül a Rhone felett és csodaszép templom. 1291. megkezdett és a XV. században René király által befejezett várában szép gót termek láthatók. A Szt. Mártáról elnevezett XV. századi templommal, amelyet Szt. Márta sírja, egy szép román kapu, II. Lajos provence-i herceg mauzóleuma díszit. E két mûemlék megtekintésére volt idõnk. Ennek is nagyon örültünk, hiszen ez a város nem szerepelt a hivatalos programban. Az Iroda rendkívül rugalmasan kezelte kívánságainkat.
    Az idõ szalad. A következõ napi programunk: Orange – Pont du Gard és ismét egy kívánságmûsor, Chateauneuf-du Pape. Ez a helység a Rhone völgyében található, ahol a borkultúra igen magas fokú. Itt meglátogattuk a „Les Brottiers” pincészetet.
    A kirándulás elsõ állomása Orange, a világ egyik legjelentõsebb római kori mûemlékeinek városa. Ez a város Provence északi kapuja. Itt látható a legépebben maradt antik színház és egy diadalkapu Kr.e. 49-bõl. Az antik színháznál bosszúság ért minket. A színház teljes színpadát felállványozták. Itt látható az, amiért a legtöbb turista felkeresi a várost. A 3 és félméteres Augustus szobor és néhány antik oszlop. De legalább a pénztárnál szóltak volna, hogy mire számíthatunk. A helyet a rómaiak virágzó várossá építették. E tündöklõ korszak emléke az antik római színház. Csalóka építmény, ugyanis a város felõl csak egy több emelet magasságú, alig díszített fal látszik, amely mögött viszont hatalmas színházi nézõtér, mely dombra épült és színpad szolgálja ma is eredeti célját. A színház lábánál vidám forgatag — a piac.

    Továbbutaztunk a Pont Du Gard-hoz, a több mint kétezer éves, háromszintes, római völgyhídhoz, mely a közeli hegyekbõl érkezõ ivóvíz vezetésére szolgált. Ez szintén a Világörökség része. A látványa lenyûgözõ. Csak a napsütés hiányzott. Ne legyünk elégedetlenek, így is csodálatos volt. Az elsõ szintjén végig lehet sétálni.

    Elérkeztünk utunk utolsó teljes napjához. A mai penzum sem volt kevés: Nimes, Arles, St. Rémy de Provence és Ls Baux de Provence.
    Nimes-ben a legszebb római emlékeket látogattuk meg, az amfiteatrumot, a Maison Carrée-t (Négyszögletes Ház) és a Nagy tornyot, a Tour Magne-t. Nimes közepén találjuk a Kr. e. utolsó években épült amfiteátrumot. Úgy tartják Nimes-ben, hogy a világ ismert 70 római kori arénája között nagyságát tekintve ez a huszadik, de a legépebb. Ma is használják, bikaviadalokat rendeznek benne. A Maison Carrée egy görögös külsejû római templom. A környékén, régebben, ásatásokat folytattak és nagyon szép mozaikokat tártak fel. Augusztus császár idején emelték, jelenleg múzeum és filmvetítéseken mutatják be múltját. Innen gyalog folytattuk utunkat a Tour Magne, a Nagy torony felé. Útközben megálltunk a Dianna templománál, ami valószínûleg az itteni thermákhoz, fürdõkhöz tartozott.
    A Tour Magne az amfiteátrummal egyidõs, de a régészek nem tudták eldönteni, hogy síremléknek vagy gyõzelmi emléknek épült. 140 lépcsõfokot megmászva szép kilátásban volt részünk. Érdemes volt megnéznünk a katedrálist (Notre-Dame és St. Castor), melyet 1096-ban kezdtek építeni. Vasárnap volt, így megfigyelhettük a polgári családok viselkedését a szentmise után.
    Mindezek után irány Arles, ami Camargue szélén fekszik. Itt is sok római emlék látható. Az ókorban fontos település volt. A középkorban Provance fõvárosa, az arles-i királyság központja volt. Itt is van amfiteátrum, amit ma itt is bikaviadal helyszínéül használnak. Innen elsétáltunk a római színházhoz, amit csak kívülrõl néztünk meg, mert az ülõhelyeket teljesen felújították és ez elég illúzióromboló volt. Viszont a Saint Trophime templom és a Saint Trophime kolostor kerengõje gyönyörû volt. Rómaiak jelenlétét bizonyította az Alyscamps sírkert, római sírokkal. Az elnevezés az eliziumi mezõket jelenti. A sírkert végén áll a XII század hatvanas éveitõl átépített Saint Honorat templom tornya a legszebb román stílusú harangtorony egész Provence-ban.
    St. Remy de Provence-ban meglátogattuk a Saint Paul de Mausole kolostort, melyet a XIX században elmegyógyintézetté alakítottak át. Híres lakója volt Van Gogh, akinek megnéztük a szobáját. A kolostor felé vezetõ út mindkét oldalán Van Gogh festmények reprodukciói, és rövid ismertetésük vezeti a látogatókat. Körutunk utolsó állomása Les Baux de Provence mûemlék település volt. Kevesen tudják, de innen származik a bauxit elnevezése. Ma már nem bányásszák, volt afrikai francia gyarmatról hozzák be.
    Lassan véget ér ez a nap is. Hazafelé egy esti sétát teszünk még Avignonba, mi még egy búcsúvacsorát is elfogyasztottunk az ódon falak között. Még egyszer megnéztük a kivilágított várost. Másnap irány Nizza és délután elindultunk repülõnkkel Pozsonyba, majd onnan busszal haza. Utunk felejthetetlen volt. Még maradtunk volna.

    #56736 Hozzászólás

    feri

    még

    szép hogy érdekel!

    #56735 Hozzászólás

    omi

    engem

    igen, meg biztos másokat is. írj gyakorlati infókat is. árak, közlekedés stb. meg persze kalandokat.

6 hozzászólás megtekintése - 1-6 / 6
Hozzászólás: Provence híres városai
Info: Ne a hozzászólásokba írd az elérhetőséged, hiszen itt évek múlva is megmarad. Inkább regisztrálj egy percben és ott tüntesd fel. Azt egyszerűbb módosítani és törölni is. Csatolmányokhoz (JPEG, ZIP, DOC, PDF) be kell jelentkezni! Kerülendők a trágár szavak és értelmetlen vagy többszörös karakterek használata, mint pl. !!!! vagy ????. A hozzászóló magára nézve kötelező jelleggel elfogadja az ÁSZF összes pontját.




Hozzászólások lezárva.